   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2003 nyár – Politika rovat Robert L. Stevenson az iraki háború médiareprezentációjáról (3/5)Médiakutató: Kutatása során összevetette a háború amerikai és európai médiareprezentációját. Mit tapasztalt, milyen különbségeket talált? Stevenson: A brit és az európai újságok többségének – a háború kapcsán csakúgy, mint bármi más kapcsán – markáns politikai álláspontja van. Ha megnézzük mondjuk a Daily Mirror címlapját – ahol a híreket, nem a véleményeket olvashatjuk –, határozott Amerika-ellenességgel találkozunk. A Sunnak viszont teljesen más az álláspontja. Hasonlóan markáns álláspontokkal találkozunk a Libération, a Le Monde vagy a Le Figaro hasábjain. Az európai elektronikus médiumokat ez ugyanakkor jóval kevésbé jellemzi. A francia tévé híradója például meglepően sok hasonlóságot mutatott az amerikai csatornák hírműsoraival. Médiakutató: Mi a helyzet az amerikai sajtótermékekkel? Ezek objektívebbek, kiegyensúlyozottabbak lettek volna, mint az európai lapok? Stevenson: Annyiban mindenképpen kiegyensúlyozottabbak voltak, hogy híroldalaikon egyetlen álláspontot sem képviseltek. E hasábokon sem a háború mellett, sem ellene nem álltak ki. Médiakutató: Viszont véleményoldalaikon – legalábbis az általam olvasott lapok – többnyire a háború mellett kötelezték el magukat, és nem adtak teret az ezzel ellentétes véleményeknek. Egy helyi újságíróval arról beszélgettem, hogy az ő lapja hogyan viszonyul a háborúhoz. Támogatták a háborút. Azt is megkérdeztem tőle, mire jó, hogy egy ilyen kényes kérdésben állást foglalnak, nem kockáztatják-e ezzel azt, hogy azok az olvasóik, akik nem értenek egyet velük, elfordulnak tőlük? A válasza az volt, hogy a háború támogatása jót tett az üzletnek, mert a lakosság nagy többsége ugyancsak támogatta a katonai beavatkozást. Valami hasonló történhetett a Fox News-zal is, amely a háború kezdete óta a CNN-t is megelőző vezető hírforrás lett, és amely ugyancsak határozottan elkötelezte magát a háború mellett. Nincs-e feszültség az üzleti érdekek, illetve az újságírói etika között? Hiszen az utóbbi nagyobb semlegességet követelne az ilyen ügyekben. Stevenson: Kétségtelenül van ilyen feszültség. Az újságírókra nehezedő nyomás ebben az esetben arra irányul, hogy ne mutassanak be népszerűtlen véleményeket. A megjelenített vélemények köre korlátozott, és valamennyi a közbeszéd fősodrába tartozik. Az átlagos amerikai lap egyformán bemutatja a véleményeket „A-tól” „B-ig” – az egyik háború-párti, a másik mérsékelten háború-ellenes –, de a szélsőséges vélemények soha nem jutnak be a lapokba. Ez egyike azoknak a legfontosabb kifogásoknak, amelyeket a kereskedelmi alapú újságírással kapcsolatban szoktak megfogalmazni. Arról, hogy mi és hogyan jelenjen meg a lapokban, rendszerint az dönt, hogy miként lehet elkerülni az újságok gazdasági helyzetének romlását. Az újságok többsége azzal a feltételezéssel közöl határozott álláspontokat véleményhasábjain, hogy így hatást gyakorolhat a közvéleményre. Ez a feltevés azonban véleményem szerint téves. És nem igaz az sem, hogy az elkötelezettségnek hatása volna a hírek megjelenítésére. A véleményoldalakat teljesen más emberek írják, mint a híroldalakat. Attól az újságírótól én azt is megkérdeztem volna, hogy a véleményoldalak háború-pártiságának van-e valamilyen hatása a híroldalakra. Azzal járt-e, hogy több hazafias kicsengésű történetet igyekeztek közölni? Ha valaki bejelentette a lapnál, hogy háborúellenes tüntetést szervez a főutcán, akkor nem nagyon foglalkoztak vele? Ha esetleg valóban nem foglalkoznak egy ilyen tüntetéssel, annak az lehet az oka, hogy a közvélemény-kutatások szerint a demonstrálók népszerűtlen, kisebbségi álláspontot képviselnek.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Politika Bajomi-Lázár Péter: Robert L. Stevenson az iraki háború médiareprezentációjáról Bajomi-Lázár Péter: Az objektivitás-doktrína nyomában Kisebbség Monori Áron: A numerus clausus és a magyar katolikus sajtó 1919–1920 Messing Vera: Jog Pertti Näränen: Az európai digitális televíziózás: a jövő szabályozási dilemmái Valóság Fehér Katalin: A virtuális valóság elmélete és gyakorlata Térkép Andrej Tušer – Svetlana Hlavčáková – Elena Hradiská – Jozef Vatrál – Imrich Jenča: Kritika Szilágyi-Gál Mihály: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||
