Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2003 nyár – Politika rovat

Bajomi-Lázár Péter

Az objektivitás-doktrína nyomában (2/6)

2. A szakmai-etikai kódexek szerepe

Valamennyi fontosabb szakmának vannak önszabályozási kódexei, ám – talán az orvosok kódexeinek kivételével – egyikre sem irányul akkora közfigyelem, mint az újságírókéira. E jelenség magyarázata feltehetően a sajtó felemás természetében rejlik. Szemben más szakmákkal, az újságírás minősége nemcsak gazdasági, de politikai kérdés is. Az újságírónak a demokratikus rendszerben játszott szerepét sokan legalább olyan fontosnak tartják, mint a politikusét – erre utal a „negyedik hatalom” közkeletű szinonimája is, amely a sajtót Montesquieu három klasszikus hatalmi ágával azonos súlyúnak tételezi.²⁰ Ugyanakkor az újságíró feletti közvetlen társadalmi kontrollnak nincsenek intézményesült formái: az újságírót nem lehet választásokon leváltani, mint a politikust. Sokan úgy gondolják: az újságírónak hatalma van, mert befolyásolja a közügyekről születő döntéseket, de nincs elszámolási kötelezettsége.²¹ Szerintük az újságíró az a gyanús alak, aki közel van a tömegkommunikációs eszközökhöz és az információkhoz – két olyan forráshoz, amelyhez az egyszerű emberek nem férnek hozzá és amelyet így nem ellenőrizhetnek –, és akit ezért semmi sem korlátoz abban, hogy önös szempontjai szerint manipulálja közönségét. Az újságírás szakmai-etikai normáiról folytatott viták mindig akkor lángolnak fel, amikor a nagyközönség egy része úgy érzi: a sajtó üzleti vagy szűken értelmezett politikai szempontjai ellentmondásba kerülnek a jogosnak tartott össztársadalmi elvárásokkal. Különösen a társadalmi-politikai válságok, illetve a sajtó bulvárosodása és a média kommercializálódása erősíti fel azok hangját, akik az újságírók „hatalmának” törvényes eszközökkel való korlátozását sürgetik.

Az újságírók szakmai-etikai kódexei a közvetlen társadalmi ellenőrzés hiányának kiváltását szolgáló önkorlátozás eszközei. Fontos céljuk az újságírók felemás helyzetéből fakadó legitimációs deficit feloldása, a közönség bizalmának elnyerése.

A szakmai-etikai kódexek a társadalmi elvárásokat igyekeznek összhangba hozni az újságírók saját, szakmai autonómia és anyagi jólét iránti igényeivel.

Annak a szakmai diskurzusnak, amely az újságírás mindennapi gyakorlatát a sajtó társadalmi kötelezettségeiből kívánja levezetni, legalább négy szintjét különböztethetjük meg, az absztrakttól a konkrét, az általánostól az eseti felé haladva.

Ezek

(1) a sajtó társadalmi szerepére vonatkozó normatív állítások (a sajtó társadalmi felelőssége, az igazság feltárása, a törvényhozás ellenőrzése, a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása, a csoportérdekek és eszmék képviselete stb.);

(2) az általános szakmai-etikai alapelvek (igazságosság, pontosság, objektivitás, pártatlanság vagy elkötelezettség stb.);

(3) az újságírás módszertani kérdéseiben eligazodást nyújtó konkrét szabályok (valamennyi érdekelt fél megkérdezése, tény és vélemény szétválasztása, tudósítás és hirdetés megkülönböztetése, több, egymástól független forrásból való tájékozódás stb.);

(4) a módszertani szabályok gyakorlati alkalmazásának kérdéseit felvető, megtörtént esetekről folytatott szakmai-etikai viták.

Az alábbiakban a diskurzus e négy szintjét történeti kontextusba helyezve igyekszem rekonstruálni az amerikai politikai újságírás normáit.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Négy újságírói iskola Magyarországon
• A szakmai-etikai kódexek szerepe
• Politikai újságírás az Egyesült Államokban
• Az objektivitás-doktrína
• Következtetések
• Irodalom

Politika

Bajomi-Lázár Péter:

Robert L. Stevenson az iraki háború médiareprezentációjáról

Bajomi-Lázár Péter:

Az objektivitás-doktrína nyomában

Kisebbség

Monori Áron:

A numerus clausus és a magyar katolikus sajtó 1919–1920

Messing Vera:

Változás és állandóság

Jog

Pertti Näränen:

Az európai digitális televíziózás: a jövő szabályozási dilemmái

Valóság

Fehér Katalin:

A virtuális valóság elmélete és gyakorlata

Térkép

Andrej Tušer – Svetlana Hlavčáková – Elena Hradiská – Jozef Vatrál – Imrich Jenča:

Újságíró-kutatás Szlovákiában

Kritika

Szilágyi-Gál Mihály:

Szabadság vagy félelem?