   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2003 nyár – Kisebbség rovat Változás és állandóság (1/9)Kiköltöztetéses konfliktus médiabemutatása a rendszerváltás előtt és után Az alábbi tanulmány megkísérli bemutatni, hogy a média tartalma és nyelvezete hogyan tükrözi az interetnikus viszonyok társadalmi valóságát. Két, romákat érintő szegregációs kísérlet sajtóját hasonlítja össze: egyik a rendszerváltás küszöbén, 1989-ben Miskolcon, a másik 1997-ben Székesfehérváron történt. Mindkét eset szegény, többségében roma családok város szélén építendő, csökkentett komfortfokozatú lakásokba való költöztetését célozta meg. A két konfliktusról publikált írások összevetése lehetőséget nyújt arra, hogy bemutassa, hogyan tükrözi a média manifeszt és rejtett tartalma a politikai, társadalmi környezet változásait, illetve a társadalmi struktúra állandóságát. A kutatás a kvantitatív tematikus tartalomelemzés, valamint a kvalitatív lingvisztikai elemzés módszereit alkalmazza. 1. Bevezető E kutatás nem egyetlen elméleti diszciplinára alapoz, hanem megkísérli a társadalomtudomány több elméletének – a szociálpszichológiának, a szociolingvisztikának és a tömegkommunikációs elméleteknek – egy modellbe történő integrálását. Egyetlen megközelítés sem volt alkalmas ugyanis arra, hogy önmagában megmutassa, hogyan képződnek le a társadalom csoportközi viszonyai a médiában. A szociolingvisztikusok szerint a nyelv, különös tekintettel a közbeszédre, olyan társadalmi praxis, amely nemcsak tükrözi, de befolyásolja is a társadalmi valóságot. A nyelv a társadalmi valóság más szempontjai mellett jól tükrözi a társadalmi csoportok közötti hierarchikus viszonyokat, és egyúttal meg is erősíti azokat. Fowler azt álltja, hogy „a nyelv […] olyan eszköz, amely alkalmas arra, hogy megerősítse, illetve manipulálja a hatalom fogalmait (csakúgy, mint a társadalmi és ideológiai rendszer más területeit)” (Fowler 1985). A tömegkommunikáció-kutatás szociolingvisztikai megközelítése szerint a média tükrözi a társadalmi rétegződés hierarchikus viszonyait azáltal, hogy bizonyos szintaktikai formulákat és nyelvi fordulatokat előnyben részesít. Az alá- és fölérendeltségi viszonyok reflektálásának és megerősítésének legfontosabb elemei a tranzitív mondatszerkezetek dominanciája, a passzív szerkezetek visszatérő használata egy társadalmi szereplővel kapcsolatban, a nominalizáció és a nyelvezet (Kress 1985; Folwer 1985). E tanulmány ugyanakkor a szociálpszichológia eredményeit használja fel annak meghatározásához, hogy milyen elemeket keressen a sajtótudósításokban. A paradigma több évtizedes története során számos olyan jelenséget határozott meg, amely a csoportok közötti előítéletek kialakulásához és fenntartásához szükséges: ilyen a kisebbségi csoport alárendelt szerepe, a sztereotípiák, a kategorizáció és az etnocentrizmus. A tömegkommunikáció hatásait taglaló elméletek közül az értékkultivációs (cultivation) és téma-kultivációs (agenda setting) elméleteket hívom segítségül, hogy tanulmányom eredményeit a média társadalmi hatásainak viszonyában is értelmezni lehessen. Mindkét elmélet azt álltja, hogy a média befolyásolja a közönség társadalomképét, de más-más szempontra fókuszálnak. Az értékkultivációs elmélet a közönség attitűdjeire gyakorolt direkt hatást kísérli meghatározni, míg a téma-kultivációs elmélet szerint a média hatása abból a szempontból lényeges, hogy a meghatározza a társadalmilag „fontos” témákat.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Politika Bajomi-Lázár Péter: Robert L. Stevenson az iraki háború médiareprezentációjáról Bajomi-Lázár Péter: Az objektivitás-doktrína nyomában Kisebbség Monori Áron: A numerus clausus és a magyar katolikus sajtó 1919–1920 Messing Vera: Jog Pertti Näränen: Az európai digitális televíziózás: a jövő szabályozási dilemmái Valóság Fehér Katalin: A virtuális valóság elmélete és gyakorlata Térkép Andrej Tušer – Svetlana Hlavčáková – Elena Hradiská – Jozef Vatrál – Imrich Jenča: Kritika Szilágyi-Gál Mihály: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||
