Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2003 ősz – Új média rovat

Bayer Judit, dr.

Személyiségijog-sértések kontra szólásszabadság a neten: eltávolítás vagy válaszadás? (2/10)

A gyors eljárás fontossága

Érthető, hogy a személyiségi jogi sérelem minimalizálása érdekében gyors intézkedésre van szükség. Az internetes jelenlétet hajlamosak úgy tekinteni, mint amely révén a jogsértő cselekmény minden nap megismétlődik. Ez a kérdés merült fel Nagy-Britanniában is5, amikor a bíróság a hatályos jogszabályok alapján úgy döntött, hogy a személyiségi jogsérelem minden egyes alkalommal megismétlődik, amikor valaki hozzáfér az oldalhoz, és olvashatja a sértő anyagot. Gyakori érv a sietségre az is, hogy a köztes időben a sértő információ úgy elterjed, hogy soha többé nem lesz kitörölhető a világháló zegzugaiból. Ez kétségtelenül megtörténhet, de ehhez akár egy nap is elegendő, és csekély a különbség aközött, hogy a sértő információ egy hétig vagy kettőig volt hozzáférhető. Tény, hogy ami egyszer felkerült a netre, az potenciálisan bárhol és bármikor újra felbukkanhat. Természetesen ez veszélyeket is rejt magában: egy zavarodott pszichéjű rajongó például összegyűjtött mindent, ami a neten fellelhető volt egy – egyébként nem közszereplő – hölgyről, és (szerencsére csak) leveleivel zaklatta. A hölgynek inkább az okozott sokkot, hogy mennyi mindent tud róla a férfi, a gyermekkori hobbiját is beleértve. Ez ellen csak az jelent védekezést, ha a felhasználók tisztába jönnek ennek lehetőségével, és a legszemélyesebb adataikat nem, vagy azzal a tudattal teszik közzé honlapjukon, hogy azokat potenciálisan bárki elolvashatja és összekapcsolhatja egymással.

Tehát a „gyors intézkedés” a fénysebességű adatátvitel és másolás korában értelmezhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének a strasbourgi bíróság szerinti értelmezésében egy szóláskorlátozás csak akkor lehet összhangban az egyezménnyel, ha amellett, hogy előre rögzített, szükséges és arányos, még hatékony is. Az Oberserver & Guardian v. UK6 eset tanulsága, hogy amennyiben a korlátozás már nem képes megakadályozni a jogsérelmet, akkor indokolatlan szabadságkorlátozássá, tehát megengedhetetlenné válik.

Mindazonáltal jogszerű módja is van annak, hogy a jogellenesnek tartott információ a lehető legrövidebb ideig maradjon a nyilvánosság előtt. Az ideiglenes intézkedés (kivárva a bíróság döntését) esetében a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad: bíróság dönt a közlés eltávolításáról, tehát az alkotmányos kritériumoknak megfelel a korlátozás, miközben a vélt jogsérelem nem súlyosbodik.

Az ORTT 2002 nyári koncepciója tartalmazott egy ötletet, amelynek bevezetése elősegítené a szólásszabadság érvényesülését7. A tartalom szolgáltatója letétbe helyezhetne egy nyilatkozatot az internetszolgáltatónál, amelyben nyilatkozik arról, hogy az általa szolgáltatott tartalom jogszerű. Abban az esetben, ha panasz érkezne a tartalma ellen, az internetszolgáltatónak nem kellene megkeresnie a felet azzal, hogy levette a tartalmat, és megvárnia a fél tiltakozását, majd visszatennie azt, hanem a letétbe helyezett nyilatkozatot késedelem nélkül megküldhetné a panaszosnak, anélkül, hogy az oldalt eltávolítaná majd visszatenné. Ezzel rövidebbre zárhatja a saját szerepét a konfliktusban, a feleket bírói útra vagy más egyeztető fórum elé irányítva.8

Természetesen az alkotmányossági kifogásokkal szemben lehet azt állítani, hogy a szolgáltatók magáncégek, és joguk van dönteni arról, hogy mit tesznek közzé és mit nem. Ez valóban így van, csakhogy ebben az esetben jogszabály kötelezi őket arra, hogy levegyék a jogellenesnek tűnő információt, tehát az állam eszközül használja őket a szólás korlátozásához.

Az alkotmányossági rendezetlenség ellenére kétségtelen, hogy az értesítési-eltávolítási eljárásnak vannak előnyei. Ha az információ szerzője nem tiltakozik, azt bizonyítja, hogy nem is volt olyan fontos számára a közlés. Az interneten számos olyan spontán megjegyzés születhet, akár hirdetőtáblán vagy fórumon, amely nem átgondolt véleményt fejez ki. Az ilyen közlemények rövid úton való törlése, ha a szerzőjük ez ellen nem tiltakozik, esetleg észre sem veszi, a graffitik lemosásához hasonlítható, és praktikusan nem ejt nagy sebet a szólásszabadságon. Az viszont alkotmányos szempontból elengedhetetlen, hogy ha a szerző kifejezi a közzétételhez való ragaszkodását, akkor a közzétett tartalom a jogerős bírói ítéletig nyilvános maradhasson9.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.