Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2003 ősz – Új média rovat

Bayer Judit, dr.

Személyiségijog-sértések kontra szólásszabadság a neten: eltávolítás vagy válaszadás? (3/10)

A válaszadás joga

A klasszikus szólásszabadság-elméletek, amelyek a közlés és terjesztés ideális esetét veszik alapul, kiválóan alkalmazhatóak az internetre. A vélemények piacán vélemény és ellenvélemény ütközhet egymással; nagyobb az esély arra, hogy ezek egyenrangúként jelennek meg, mint bármely korábbi médiumban, és a közönség számára mindegyik egyformán hozzáférhető. Talán megkockáztathatjuk: az internet az a médium, amely alkalmas annak az ideának a megvalósítására, hogy a véleményre nem annak elnémítása, hanem az ellenvélemény adja meg a méltó választ. Személyiségi-jog-sértések esetén ezért a közlés elfojtása helyett az a demokratikus megoldás, ha lehetővé teszik, hogy a sérelmet szenvedett fél megvédje magát. Ebben az esetben már nem véleményekről, hanem tényekről beszélünk, hiszen a vélemények közlése amúgy sem korlátozható, mint azt a magyar Alkotmánybíróság is kimondta: „A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték és igazságtartalmára tekintet nélkül védi10.” A valótlan, sértő tényállítások azonban sérthetik a személyiségi jogot, és ezért jogellenesnek tekinthetőek. A jelenlegi szabályozás alapján a szolgáltató – amennyiben olyan bejelentést kap, amely felhívja a figyelmet egy általa tárolt tartalom valótlan és sértő állításaira –, köteles azt eltávolítani, és megkezdődik a fent ecsetelt procedúra. Ehelyett alkalmasabb lenne a sérelmet szenvedett fél számára lehetővé tenni, hogy válaszában cáfolja a valótlan, őt érintő és sértő tényeket. Természetesen ez a lehetőség amúgy is a fél rendelkezésére áll, hiszen az internetes közlés viszonylag alacsony költséggel, bárki számára elérhető. Kérdéses, hogy egyáltalán indokolt-e jogszabályban biztosítani a válaszadáshoz való jogot, vagy elegendő azt az internet természetére bízni?

Az interneten is vannak látogatottabb és kevésbé látogatott oldalak. Egy oldal látogatottsága függ attól, hogy hány link mutat rá, és emellett még számos olyan tényezőtől, amely az újságok vagy tévéműsorok népszerűségének különbségét is okozza. Ha „Kovács úr feltölti élete első honlapját”, valószínűleg oldalának látogatottsága nem fog a legnépszerűbb hírportálokéval vetekedni. Tehát amennyiben róla sértő, valótlan állításokat tesznek közzé, akkor hiába teszi közzé válaszát a saját weboldalán, ha arra a madár sem jár. Kovács úrnak pedig nincs lehetősége arra, hogy egy népszerű oldalon linket helyezzen el, amely saját oldalára mutat. Ugyanakkor ha Kovács úr a honlapján közzéteszi véleményét a magyar politikai arénáról, akkor vajon indokolt-e, hogy egyes politikusok, pártvezérek követeljék Kovács úrtól válaszuk közlését?

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.