Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2003 ősz – Új média rovat

Bayer Judit, dr.

Személyiségijog-sértések kontra szólásszabadság a neten: eltávolítás vagy válaszadás? (8/10)

Politikai-közéleti diskurzusban ne legyen válaszadás

Az Európa Tanács feladata inkább az lenne, hogy a válaszadás jogának határait kijelölje. Érthető lenne, ha arra ösztönözné az államokat, hogy a válaszadást tegyék a sérelmet okozó tartalmak fő orvosságává, ahelyett, hogy filterek útján szabályoznák az interneten közzétett tartalmakat, vagy azok eltávolítására, hozzáférhetetlenné tételére kötelezzék a szolgáltatókat. Ebben az esetben azonban arra kellene felhívnia a figyelmet, hogy a válaszadásnak nem szabad megbénítania, hanem ellenkezőleg, elő kell segítenie a közéleti viták folytatását. Ebből az okból indokoltnak tartom a közszereplők, különösen a politikusok válaszadási jogának korlátozását. A közszereplők munkájukkal összefüggésben történő bírálata a demokratikus vita része, és még abban az esetben is, ha nem véleményeket, hanem olyan tényeket említenek meg, amelyek utóbb valótlannak bizonyulnak, a közszereplőknek elég csatorna áll rendelkezésükre ahhoz, hogy álláspontjukat, cáfolatukat közzé tegyék. Ezt az is alátámasztja, hogy az igényes weboldalak, blogok, hírportálok ma már az ellenvéleményekre mutató linket is kínálnak, mint ahogy az Európa Tanácsnak is éppen a most tárgyalt javaslat munkafolyamatát tartalmazó oldala is rámutat a testületet kritizáló, a válaszadást ellenző szervezet oldalára²¹.

Ugyanezért indokolt, hogy kereskedelmi termékkel, szolgáltatással kapcsolatos véleménnyel szemben ne lehessen helyreigazítást kérni. Hiszen ha egy magazinban az egyik terméket kritizálják, akkor az előállító előadhatná saját szempontjait, és ennek megjelentetésére kötelezhetné az újságot. Mint fentebb utaltam rá, Amerikában már ma is előfordul, hogy egy termékre fórumokon, csevegőszobákban tett kritikus megjegyzések miatt hírnévrontás miatt pert indít egy nagyvállalkozás. Ennek az elterjedését mindenképpen el kell kerülni. Ezt az új jelenséget az internetnek a már említett, köz- és magánszférát összeolvasztó jellege hívja életre. A magánbeszélgetések korábban nem váltak mindenki számára hozzáférhetővé, akkor sem, ha nyilvánosan, például utcán, közlekedési eszközön vagy kávéházban folytak. A fórumokat, csevegőszobákat a felhasználók gyakorlatilag magánbeszélgetésnek tekintik, amelyben a közlések nem a széles nyilvánosságnak szólnak, hanem csak a beszélgetésben részt vevőknek. Lilian Edwards úgy fogalmaz, hogy az „elektronikus kommunikáció pszichológiailag vegyít egyfajta csalóka távolságérzést egy szintén csalóka intimitással”²². Az internet révén azonban fennáll az a lehetőség, hogy bárki bármikor – jóval a közlés tétele után is – hozzáfér annak tartalmához, és válaszadási jogával kíván élni. Ezért a személyes érintettség szigorú követelménye mellett – amelyet például az ORTT Panaszbizottsága gyakran nem vizsgál²³ – indokolt lehet bizonyos tárgykörök, így a közügyek megvitatásának és a kereskedelmi termékek, szolgáltatások kritikájának kivétele is a válaszadási jog általános szabálya alól. A fogyasztók számára a kereskedelmi forgalomban szereplő termékek és szolgáltatások kritikájának maximálisan szabadnak kell lennie. A konkurens gyártó által gyakorolt kritika viszont a tisztességtelen piaci magatartás tényállása alá tartozik, amelyet a polgári törvénykönyvhöz képest speciális versenyjogi törvény szabályoz,²⁴ ezért az ilyen esetre azt kell alkalmazni.

Mivel az interneten számos olyan „hely” van, ahol a hozzászólás lehetősége mindenki számára nyitva áll, mint például a fórumok, csevegőszobák, levelezőlisták, newsgroupok, ésszerű lenne, ha ezeket a helyeket teljesen kivennék a válaszadási jog kötelezettsége alól, akár szerkesztett tartalmat kínálnak, akár nem. Hiszen a válaszadás lehetősége a kommunikáció szerkezetéből adódik. Ebből azonban az is következik, hogy a közlés eltávolításának szankcióját sem lenne szabad alkalmazni, legfeljebb bírói ítélet birtokában. Hiszen a sértett szabadon szembeszállhat az állítással, és ennek fényében csak különösen súlyos, kirívó esetekben lehet szükség a tartalom elfojtására.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Az értesítési-eltávolítási eljárás: egy következetlen kövület
• A gyors eljárás fontossága
• A válaszadás joga
• Ki legyen a helyreigazításra kötelezett?
• Az Európa Tanács helyreigazítást ajánló politikája
• Archívumképzés: meddig friss egy weboldal?
• Nemzetközi visszhangok
• Politikai-közéleti diskurzusban ne legyen válaszadás
• Zárszó
• Irodalom

Kisebbség

Mátay Mónika:

Egy prostituált lemészárlása: a Város, a Nő és a Bűnöző

Margit Patrícia:

Megalázó szavak fogságában

Vicsek Lilla:

Beszélgetések a prostitúcióról

Új média

Mark Deuze:

A web és a webes újságírás típusai

Dányi Endre – Altorjai Szilvia:

A kritikus tömeg és a kritikusok tömege

Bayer Judit, dr.:

Személyiségijog-sértések kontra szólásszabadság a neten: eltávolítás vagy válaszadás?

Gyakorlat

Kardos Zoltán:

Közérthetőség a rádiós hírekben