Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2004 tavasz – Történelem rovat

Takács Róbert

A polgári sajtó, a koalíciós időszak és a személyi kultusz újságírásának reprezentációja a Kádár-korszakban (1/5)

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Újságíró Iskolájának 1977-ben megjelent tankönyve, A magyar sajtó története – a szerkesztő szándéka szerint – azt a célt szolgálta, hogy kijelölje „a magyar sajtó progresszív és retrográd vonulatait”, és dokumentálja „az ebből leszűrendő világnézeti-etikai tanulságokat”. Azt persze nem lehetett ilyen egyszerűen meghatározni, hogy mi a „progresszív” és mi a „retrográd”: az aktív újságírók az 1956 utáni három évtizedben is sokat foglalkoztak például személyes emlékeik feldolgozásával, a korábbi időszakok magyarországi újságírásának és sajtójának reprezentációjával. Ez az írás három korszak képét elemzi: azt, hogy milyen módon jelenítették meg a zsurnaliszták a Kádár-korszakban a két világháború közötti polgári újságírást, illetve a koalíciós időszak és a személyi kultusz sajtóját.¹

A magyarországi újságírók 1956 után – személyes emlékeik alapján – változatos hangnemben, stílusban és eltérő módon reprezentálták a korábbi idők újságírását. Találkozhatunk szubjektív és objektív, indulatos, elemző, anekdotázó, gúnyos és nosztalgikus írásokkal, előfordulnak semleges, csupán leíró, valamint felelősséget kereső, értékelő cikkek is. Tanulmányomban azt kísérlem meg e visszaemlékezések alapján bemutatni, hogy milyen általános képet festettek az 1960-as, az 1970-es és az 1980-as években a sajtómunkások a 20. század magyarországi újságírásának három korszakáról: az 1945 előtti, az 1945 és 1948 közötti sajtóról, és az 1950-as évek újságírásáról. Azt elemzem, hogy miben látták a három korszak pozitívumait, negatívumait, milyen érzésekkel közelíttek ezekhez, és milyen alapállásból értékelték a három időszakot. Az elemzéshez az újságírók „hivatalos lapja”, az 1962-től megjelenő Magyar Sajtó cikkeit használtam fel.² Ez a folyóirat ugyanis bőséges és koncentrált lelőhelye a hazai újságírással foglalkozó fejtegetéseknek, vitáknak, hiszen itt szólaltak meg a Kádár-korszak tekintélyes publicistái. Az ezekben az írásokban talált utalásokat igyekeztem statisztikailag is értékelhetővé tenni, táblázatba foglalni, illetve összevetni a pártdokumentumok nézőpontjával.³

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Bevezetés
• A polgári sajtó
• A koalíciós esztendők újságírása
• Az ötvenes évek
• Összegzés

Kisebbség

Hammer Ferenc:

Közbeszéd és társadalmi igazságosság

Messing Vera:

Süketek beszéde

Barát Erzsébet, Dr. – Pataki Kinga – Pócs Kata Rita:

Gyűlölködni szabad (?)

Piac

Juhász Gábor:

A jobboldali hetilapok piaca 1989-2003

Urbán Ágnes:

A magyarországi televíziós piac stabilizálódása

Történelem

Takács Róbert:

A polgári sajtó, a koalíciós időszak és a személyi kultusz újságírásának reprezentációja a Kádár-korszakban

Európa

Hegedűs István:

Csatlakozás, népszavazás, alkotmányozás, európai választások

Jog

Szente Péter:

Vita egy új médiatörvény-koncepcióról II.

Térkép

Alex Lupis:

Haladás házi őrizetben