Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2004 tavasz – Európa rovat

Hegedűs István

Csatlakozás, népszavazás, alkotmányozás, európai választások (1/7)

Az európai uniós csatlakozás magyarországi kommunikációját az jellemezte, hogy a média nem tudta elmagyarázni az európai intézmények működését, nem ragadta meg az integrációs folyamat természetét, és nem volt képes az események árnyalt értelmezésére. Az ország belépéséről folytatott tárgyalások során a média nem megfigyelőként viselkedett: többnyire a feltételezett magyar érdekeket képviselve a jelenlegi tagállamokat és az európai politikusokat nem vitapartnerként, hanem ellenérdekű félként ábrázolta. Ezzel párhuzamosan növekedett az europesszimizmus a magyar közvéleményben. A magyar lakosság ismeretei az Európai Unió intézményeiről és működéséről továbbra is hiányosak. Miközben Magyarország belép a 25 tagúra bővülő európai politikai-kulturális térségbe, az első itthoni európai parlamenti választásokat várhatóan döntően belpolitikai kérdések uralják majd a jól ismert belső politikai törésvonalak mentén.

Európa nyugati felének politikai viszonyai és kultúrája hosszú ideje jelentős hatást gyakorol a magyarországi elitekre és a magyar állampolgárokra. A politikai szabadságjogok és a fogyasztói társadalom együttes vonzereje döntő tényezőnek bizonyult a Kádár-rendszer bomlásában és a kommunista diktatúra bukásában. A demokratikus átmenet során megfogalmazott jelszó, a „Vissza Európába” az új politikai garnitúra „euroatlanti” orientációját és az emberek azon vágyát fejezte ki, hogy az európai kontinens magasan fejlett részéhez tartozzanak. Az Európai Bizottság jelentései szerint Magyarország az 1989–90-es rendszerváltás után mintegy tíz évvel teljesítette az európai uniós tagság politikai és gazdasági feltételeit, amelyeket az Európai Tanács 1993-ban, Koppenhágában fogalmazott meg. A csatlakozási tárgyalások megállapodásainak megfelelően a közös európai joganyag, az „acquis communautaire” átvételéhez szükséges jogszabályi változtatásokat és az intézményes felkészülést a belépés napjáig be kell fejezni.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Bevezetés
• A magyar közvélemény
• A média hatása a közvélemény alakulására
• A politikai élet szereplőinek a közvélemény alakulására gyakorolt hatása
• Kommunikációs stratégia és kampány
• Összegzés
• Irodalom

Kisebbség

Hammer Ferenc:

Közbeszéd és társadalmi igazságosság

Messing Vera:

Süketek beszéde

Barát Erzsébet, Dr. – Pataki Kinga – Pócs Kata Rita:

Gyűlölködni szabad (?)

Piac

Juhász Gábor:

A jobboldali hetilapok piaca 1989-2003

Urbán Ágnes:

A magyarországi televíziós piac stabilizálódása

Történelem

Takács Róbert:

A polgári sajtó, a koalíciós időszak és a személyi kultusz újságírásának reprezentációja a Kádár-korszakban

Európa

Hegedűs István:

Csatlakozás, népszavazás, alkotmányozás, európai választások

Jog

Szente Péter:

Vita egy új médiatörvény-koncepcióról II.

Térkép

Alex Lupis:

Haladás házi őrizetben