   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2004 nyár – Új média rovat Mobildemokrácia (3/6)Mobilcivilek Van, aki a civil szektorban is felismeri az interaktív hálózatok jelentőségét: elsősorban a rendszeres kampányokat folytató zöldmozgalmak. A Civilek a Zengőért mozgalom helyi aktivistái például mobiltelefonos riadóláncon értesítik egymást, ha láncfűrészes favágó tévedne a Mecseki Tájvédelmi Körzetbe. Ugyanúgy mozgósítják tagjaikat, mint a pártok tették a 2002-es választási gyűlések előkészítésekor. A Zengőre tervezett NATO-lokátor elleni kampányban részt vevő helyi, országos és nemzetközi környezetvédő szervezetek e-mailben egyeztetnek. A Zengő mellett kiálló, a környezetvédőkkel szolidaritást vállaló 270 ismert értelmiségi aláírásának gyors összegyűjtését is az interaktív eszközök tették lehetségessé 5. Az interaktív hálózatok civil használata rugalmas, gyors és hatékony kommunikációt tesz lehetővé. A civil szervezetek és a pártok jól teszik, ha vigyázó szemüket az üzleti megoldásokra vetik. Érdemes például a marketing-tankönyveket olvasgatni: az identitásmarketing, a vírusmarketing, a kontaktmarketing, a gerillamarketing módszerei a politikai és a civil kommunikációban is jól alkalmazhatóak. A társadalmi mozgalmak, a civil szervezetek azonban nem állnak jól e területen. A Nonprofit Információs és Oktatási Központ felmérése szerint egyelőre csak a civil szervezetek szűk elitje tud élni az információs társadalom előnyeivel. A honlapot készítő civil szervezetek aránya például öt százalék alatt marad. (Ezt a számot csak becsülhetjük, mert a civilekről reprezentatív felmérés nem készült, a NIOK-kutatás is elsősorban azokkal foglalkozott, akik már használják a netet). Amíg a civil társadalomnak – és általában a magyar lakosságnak – csak a kisebbsége internethasználó, felmerül a tömeges sms-ek civil felhasználásának lehetősége. A civilek ma – a NIOK-kutatás szerint – jellemzően személyesen és postai úton kommunikálnak egymással. A postaköltség (a bélyeg, a boríték, a papír és a nyomtatás vagy a fénymásolás ára), plusz a hajtogatásba befektetett munka azonban sokkal nagyobb összegre rúg, mint egy sms ára. Helyi szinten – például a civilek által kezdeményezett népszavazások esetében – hatékony lehet tömeges sms-t küldeni a községben vagy a kisvárosban. A civilek gyűléseire, programjaira is lehet így értesítést, meghívót küldeni. A szöveges üzenetek – az e-mailek és a hagyományos hirdetések mellett – hatékonyan segíthetik a civil szervezeteknek az adó egy százalékáért folytatott kampányát is. Az innovatív civil kommunikáció érdekes esete Piliscsabán történt 2001-ben. A Piliscsabáért Egyesület kezdeményezésére népszavazást rendeztek (a népszavazás célja a zöldterületek belterületbe vonásának megakadályozása volt). Az egyesület megrendelésére a Matáv-automata a falu valamennyi családját végighívta, hogy beolvassa az egyesület képviselőjének – egy ismert autószerelőnek – magnóra vett üzenetét a népszavazásra való felhívásról és a szavazás megokolásáról. Kérdés, hogy az efféle mobilhangüzenetek elfogadottsága hogyan alakul – az üzleti jellegű telefonos marketinggel kapcsolatban jóval elutasítóbbak vagyunk, mint az sms-en érkező üzleti ajánlatokkal szemben. A falvakban, kistelepüléseken persze a leghatékonyabb kommunikációs eszköz nemegyszer a jó öreg sarki plakát és a postaládába dobott cetli maradhat, és persze a helyi sajtó – már ha létezik, és nem cenzúrázza a civilekétől eltérő érdekű önkormányzat. A kommunikációs forma a demokratikus céloktól függően változhat – a legfontosabb mindig a felhasználó, az állampolgár és a demokrácia érdeke marad.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Új média Sükösd Miklós: Sükösd Miklós – Erdős Ildikó: Mobilmarketing, -hírszolgáltatás és -közösségépítés; az sms-tartalomszolgáltatás trendjei Kumin Ferenc: Csont Szandra – Sengel Ferenc: Sms: a valóságshow – któl a politikai választásokig L. László János – Vég Olga: Sms- technológia a közigazgatás és a köz szolgálatában Szemtanú Győrffy Miklós, Martin József és Wisinger István a rendszerváltás médiájáról Új média Vályi Gábor: Az alulról jövő kulturális globalizáció és az internet Kisebbség Terestyéni Tamás: A sajtó roma vonatkozású tartalmai a 2002-es parlamenti választások kontextusában Jog dr. Munkácsi Péter: Térkép Thor Woje: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||
