   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2004 nyár – Új média rovat Sms- technológia a közigazgatás és a köz szolgálatában (2/13)1.2. Az sms-technológia elterjedésének akadályai 1.2.1. Az emberi tényező Az ügyfélközpontú közigazgatásra való áttérés elvi szinten prioritásnak számít, a megvalósítás azonban számos akadályba ütközik. Az anyagi és a technikai, technológiai nehézségeken túl a legfőbb akadályt az évszázados rossz struktúrákat és hagyományokat máig őrző, elavult közigazgatási rendszerben szocializálódott köztisztviselői kar jelenti, amely a rendszerváltás után másfél évtizeddel sem mondható felkészültnek egy ilyenfajta váltásra, új szemléletmód átvételére. Mindez megnehezíti, hogy a közigazgatás különböző szintjeinek szereplői olyan beruházásokról döntsenek – sőt, komolyabb változtatást igénylő lépésekre szánják el magukat –, amelyeknek gyümölcse „kizárólag” a korábbinál elégedettebb ügyfél. Az ügyfélbarát közigazgatás megvalósításának ugyanis alapfeltétele, hogy mindenekelőtt a közigazgatás ügyfelekkel kapcsolatba kerülő szereplői váljanak „barátságossá”. Az elektronikus közigazgatási szolgáltatások pedig éppen a sok bizonytalansági elemet magában hordozó emberi tényező befolyását csökkentik. A mobiltechnológia akár az „ügyfélbarátságosság” fokmérője is lehet, hiszen bizonyos fejlesztések lehetővé teszik a lakosság részéről az azonnali visszajelzést az önkormányzati ügyfélkezelés minőségéről. Az alternatív ügyfélkezelést állandó pozitív visszacsatolás jellemzi: az ügyfelek csak akkor állnak át a hagyományos metódusokról valami újra, ha az valóban működik, ha az számukra tényleg hasznos. A munkahelyeken ingyenesen elérhető, illetve fix díjért akár otthonról is korlátlanul használható internetes megoldásokkal szemben különösen igaz ez az sms-technológiára, amelyért – ha nem is túl nagy összeget, de mindenképpen – fizetni kell. Az sms-technológia ezért biztos garanciája annak, hogy az erre épülő közigazgatási megoldások valódi szolgáltatások. Itt végleg megfordul a logika. Nincs kiszolgáltatva az ügyfél, hiszen csak akkor használja e szolgáltatásokat, ha abból tényleges előnye származik. 1.2.2. Szabályozatlan ügykezelés Az e-közigazgatás megteremtésének elengedhetetlen alapfeltétele a tipizálás:
Ma nincsenek például egyértelmű szabályai annak, hogy egy ügyiratnak milyen stádiumokon kell végighaladnia, nincsenek dokumentálva az ügykezelés fázisai. A közigazgatás korszerűsítési programja e téren alapvető változásokat hozhat, ami kihatással lehet az sms-technológia alkalmazási gyakoriságára is. 1.2.3. A technológia korlátai és előnyei Az sms-technológia sajátosságaiból fakadóan csak rövid üzenetek küldésére alkalmas. Ezért meg kell találni azokat az alkalmazási lehetőségeket, amelyekkel nem túl hosszú, hasznos információk juttathatók el nagy számban a lakossághoz (például hol tart egy ügy intézése, milyen dokumentumokra van szükség stb.), illetve fordítva, amelyekkel a lakosság üzenhet a hivatalnak („üzenjen a polgármesternek!”, „jelentse be problémáit sms-ben!”, véleménykérő szavazás). Tipikusan alkalmas a technológia például ügyintézési időpont kérésére. Mivel ez a közszolgáltatók részéről valóban innovatív gondolkodást igényel, így egyelőre csak elvétve akadnak alkalmazható példák. 1.2.4. Adatbiztonság Az sms-ben történő adatforgalom ma Magyarországon nem biztonságos. Az sms a GSM-szolgáltatók szóhasználatában úgynevezett aszinkron szolgáltatás, vagyis az üzenet küldése és fogadása között idő telik el, akár órák vagy napok is, mialatt az üzenet a szolgáltató központjában pihen. A központban pedig az üzenet – elvileg – hozzáférhetővé válik. Ugyanakkor nem ez az egyetlen biztonsági kifogás. A biztonságos adatforgalom két alapvető ismérve a bizalmasság és a letagadhatatlanság, vagyis hogy harmadik személy ne férhessen hozzá az üzenethez, és az üzenet küldője és feladója is egyértelmű legyen. Fontos, hogy mindez harmadik szereplő előtt is bizonyítható legyen. Ez a kérdéskör nem különíthető el az elektronikus aláírás problémájától. Ennek ma már mind a hardver-, mind a szoftverigénye megoldott, illetve könnyedén elérhető. A mobiltelefonos adatforgalomnál azonban alapvetően megoldandó feladat, hogy bármiféle periférikus eszköz csatlakoztatása nélkül azonosítható, bizalmas és letagadhatatlan üzeneteket lehessen küldeni. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, megszűnik a mobiltelefon magas szintű elterjedtségéből származó előnyök sora. A bizalmasságot és a letagadhatatlanságot a gyakorlatban az üzenet megerősítésével lehet elérni. Vagyis amikor az üzenet küldője az adott telefonszámra továbbítja a kívánt információt, onnan válaszüzenet érkezik a következő szöveggel: „Az ön üzenete a következő volt: (...) Megerősíti?” Erre a telefontulajdonos az igen vagy a nem billentyű megnyomásával válaszol. Ezt a megoldást egyébként Finnországban már széles körben alkalmazzák, Magyarországon egyelőre egyetlen cég sem mutatott hajlandóságot ennek megvásárlására és üzemeltetésére. Magyarországon is létezik már azonban cég, amely rendelkezik azzal a szoftverrel, amelynek segítségével a mobiltelefonos sms-üzenetek megfelelnek a fenti biztonsági követelményeknek.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Új média Sükösd Miklós: Sükösd Miklós – Erdős Ildikó: Mobilmarketing, -hírszolgáltatás és -közösségépítés; az sms-tartalomszolgáltatás trendjei Kumin Ferenc: Csont Szandra – Sengel Ferenc: Sms: a valóságshow – któl a politikai választásokig L. László János – Vég Olga: Sms- technológia a közigazgatás és a köz szolgálatában Szemtanú Győrffy Miklós, Martin József és Wisinger István a rendszerváltás médiájáról Új média Vályi Gábor: Az alulról jövő kulturális globalizáció és az internet Kisebbség Terestyéni Tamás: A sajtó roma vonatkozású tartalmai a 2002-es parlamenti választások kontextusában Jog dr. Munkácsi Péter: Térkép Thor Woje: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||
