Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2004 ősz – Új média rovat

Urbán Ágnes

A digitális televíziózás terjedésének fő kérdései (1/8)

A digitális televíziózás piaci terjedése a médiagazdaságtannal foglalkozó kutatók egyik kedvelt vizsgálati területévé vált az elmúlt években. Az új technológia térhódítása egyben a televíziós piac átalakulását és a fogyasztói szokások megváltozását is jelenti, ami van, ahol már igen előrehaladott stádiumban tart, és van, ahol még el sem kezdődött. Egyelőre mindenhol folyamatban van a leginkább megfelelő üzleti modell kialakítása, a digitális átállás fő lépéseinek meghatározása és az ezzel kapcsolatos állami szerepvállalás tisztázása. Az alábbi írás a digitális műsorterjesztés bevezetése és terjedése során eddig felvetődött fő kérdéseket tekinti át.

A digitális televíziózás (DTV) kialakulását az 1990-es években az új jeltömörítési és jelátviteli technológiák megjelenése tette lehetővé. Először a stúdiókban, majd a műsortovábbító, napjainkra pedig már a műsorszóró rendszereken is elérhetővé vált a digitális technológia használata.

Maga a digitális technológia már korábban is megjelent a televíziózásban (elég csak a jól ismert teletextre gondolni), de a televíziós jeltovábbítás folyamatának teljes digitalizálása sokáig váratott magára. Hiába váltak már korán nyilvánvalóvá az új technológia használatának műszaki és gazdasági előnyei, a beruházás drágasága és a kezdeti szabványügyi problémák miatt sokáig nem indulhatott el a digitális televíziózás látványos piaci fejlődése.

Európában 1995-ben DVB (Digital Video Broadcasting) néven sikerült egy iparági szövetséget kialakítani, amely aztán egységes szabványt alakított ki a digitális átvitelre. A DVB így a digitális kép- és hangtömörítési eljárásra létrehozott szabványcsalád, amely külön foglalkozik a földfelszíni (DVB-T), a kábeles (DVB-C) és a műholdas (DVB-S) műsorterjesztéssel. A páneurópai szabványcsaládot később más, a kontinensen kívüli országok (például Szingapúr) is elfogadták.

Az Amerikai Egyesült Államok más utat választott, ami a földfelszíni digitális televíziózás (Digital Terrestrial Television, DTT) szabályozásában is megnyilvánul. Az USA-ban már 1992-ben határozat született arról, hogy tizenöt év alatt át kell térni a földfelszíni analóg műsorszórásról a digitálisra. Az ehhez szükséges szabványokat, amelyek – mondani sem kell – eltérnek a később Európában kifejlesztett DVB-T szabványtól, 1996 decemberében fogadta el a távközlési és a médiaszektor közös szabályozó hatósága, a Szövetségi Távközlési Bizottság (Federal Communications Commission, FCC). Az amerikai szabványcsalád egy különlegesen jó minőségű nagy felbontású (High-Definition Television, HDTV), és további tizenhét hagyományos felbontású (Standard-Definition Television, SDTV) szabványt tartalmaz, ezekből választhatnak a műsorszolgáltatók a maguk belátása szerint.

A szabványok kialakulásától az iparági szakértők egy része óriási piaci áttörést várt, azt gondolták, hogy az új technológia rövid időn belül forradalmasítja a televíziózást. A fogyasztói oldalon jelentkező előnyök, úgymint a nagyobb csatornaválaszték, a jobb kép- és hangminőség, az emberi érzékelésnek leginkább megfelelő 16:9 képarány vagy az interaktív szolgáltatások elérhetősége azonban nem bizonyultak elegendőnek, a látványos piaci siker elmaradt. Kiderült, hogy a DTV elterjedése ennél sokkal összetettebb kérdés, a műszaki megvalósítás és a kétségkívül létező fogyasztói előnyök megjelenése önmagában nem vezet a televíziós piac átalakulásához. A platformok versenye, az alkalmazott üzleti modellek, a set-top box1 készülékek támogatási rendszere, a műsorszolgáltatói stratégiák és a fogyasztói jellemzők egyaránt meghatározzák, hogy egy adott piacon milyen ütemben fejlődik a digitális televíziózás. Ennek köszönhető, hogy a nemzetközi tapasztalatok meglehetősen színes képet mutatnak, van, ahol már igen előrehaladott a DTV fejlődése, és van, ahol a piac gyakorlatilag nem mutatott érdemi változást az új technológia bevezetése óta.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.