   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2004 ősz – Új média rovat A digitális műsorszolgáltatásra vonatkozó időszerű jogi kérdések Magyarországon (1/9)A digitális műsorszolgáltatásra vonatkozó időszerű jogi kérdések Magyarországon1 A jelenlegi analóg műsorszolgáltatásról a digitális műsorszolgáltatásra való áttérés az uniós tagállamok, így Magyarország számára is a legfontosabb médiapiaci és médiajogi kérdések közé tartozik. Az ORTT 2004 nyarán eldöntötte, hogy ugyanazon év őszétől a Budapesten és a Kabhegyen elinduló digitális földfelszíni műsorszolgáltatás egy multiplexe tartalmazhatja a jelenleg már működő országos közszolgálati csatornákat. Fel kell tehát tenni a kérdést: vajon a jelenleg hatályos vonatkozó jogszabályok alkalmas jogi környezetet nyújtanak-e a digitális átállás levezényléséhez? Ez az írás ezt a kérdést járja körül, megfogalmazva néhány médiapolitikai javaslatot is.
1. A digitális műsorszolgáltatás bevezetésének Nyugat-Európában az 1990-es évek második felében kezdődtek az első digitális földfelszíni műsorszórásra (DTT) vonatkozó technikai kísérletek. 1998-ban elsőként Nagy-Britanniában kezdődött meg a rendszeres, DTT formátumú műsorszórás. 2003 óta beszélhetünk a digitális földfelszíni sugárzás jelentős terjedéséről Európában. Nemzetközi piaci elemzések szerint az analóg műsorszolgáltatás 10–15 éven belül minden uniós tagállamban teljesen megszűnik. A digitális átállás tehát az 1990-es évek végén kezdődött Európában. Ekkor indultak el a digitális műsorszolgáltatások – a legkorábban Finnországban, Spanyolországban, Svédországban, Hollandiában, Angliában és Németország berlini régiójában. A berlini megoldás külön érdekessége, hogy 2003 augusztusában teljesen leállították ebben a régióban az analóg földfelszíni műsorszórást. Hollandiában az analóg lekapcsolást szakaszosan tervezik végrehajtani. Európa szinte teljes területén, valamint számos Európán kívüli országban is folynak kísérleti sugárzások DVB-T formátumban. A piaci elemzők a 2004 és 2006 közötti időszakra teszik a DTT valódi fellendülését. Görögországban, Írországban, Lengyelországban és Szlovéniában még nem született döntés a digitális földi sugárzás beindításának időpontjáról, aminek az a fő oka, hogy ezekben az országokban Magyarországhoz hasonlóan hiányzik a digitális műsorszórás bevezetésének szabályozási háttere. Néhány országban ma más akadályokba ütköznek a DTT bevezetésére irányuló erőfeszítések: Romániában a túl nagy kábelpenetráció jelent hátráltató tényezőt, Ukrajnában pedig a megromlott gazdasági helyzet kényszeríti perifériára a DTT bevetését célzó tervezést (lásd még az 1. táblázatot). Több államban megfigyelhetők az analóggal közös sugárzási időszak (simulcasting) idejének csökkentésére irányuló erőfeszítések. Abban az esetben, ha a tervezett analóg lekapcsolás a célul kitűzött időpontban nem lehetséges az egész hálózaton, akkor fokozatosan próbálják meg felszabadítani az analóg csatornák által elfoglalt frekvenciákat, helyet adva ezzel az újabb digitális televíziós programoknak. A kísérleti sugárzások összehangolására és a DTT bevezetésére 1996-ban páneurópai platform alakult DigiTAG (Digital Television Action Group) néven. A szervezet alapításának a célja az európai bevezetés koordinálása. 1. táblázat. A digitális televíziózás bevezetési stádiuma a „régi” európai uniós tagállamokban
Forrás: Alexander Sluzycki (EBU) „DTT in Europe Market
Overview and Assessment”-konferencia, Magyarországon 2002 májusában lépett működésbe az első vidéki DTT-telephely Kabhegyen. A kabhegyi adó a budapesti műsorcsomag jeleit sugározza, kiegészítve a környék regionális híradójával. A sugárzás 10 kilowatt teljesítménnyel üzemel az analóg tévéműsorokéval azonos antennáról.2 Az Antenna Hungária 2004 utolsó negyedében egy üzemi feltételek között működő, két multiplexből álló, tíz programot tartalmazó free-to-air kísérleti sugárzás elindítását tervezi két budapesti adóval, amelyek Budapest nagy részét fedik majd le.3
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Új média Urbán Ágnes: A digitális televíziózás terjedésének fő kérdései Cseh Gabriella: A digitális műsorszolgáltatásra vonatkozó időszerű jogi kérdések Magyarországon Polyák Gábor: A digitális televíziózás egyes médiapolitikai kérdései Szemtanú Barát József, Kőszeg Ferenc és Vince Mátyás a rendszerváltás médiájáról Piac Gálik Mihály: A médiatulajdon hatása a média függetlenségére és pluralizmusára Magyarországon Közszolgálat Agárdi Péter: Gasztronómia Alexandrov Andrea: Propaganda Vörös Boldizsár: Két rendszer, két halott, két temetés Történelem Ujvári Hedvig: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
