Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2004 ősz – Gasztronómia rovat

Alexandrov Andrea

Stahl konyhája (2/11)

2. „...a magyar gasztronómiai műsorpiacot elnézve, szerintem lényegesen más lesz az enyém”⁸

Írásom e fejezetében azt vizsgálom, milyen jellegzetességekkel bír Stahl Judit főzőshow-ja, s milyen helyet foglal el a többi hasonló jellegű műsor között. A Stahl konyhája című műsor két részből áll: egy rövid, körülbelül öt-tíz perces adásból, amely a TV2-n látható minden hétköznap reggel kilenc óra tájban, és egy félórás, magazin jellegű műsorból, amelyet a TV2 vasárnap délelőtt mutat be. A műsor fő konkurense az RTL Klub Receptklubja, amely hétköznap reggelente percre pontosan kilenc órakor jelentkezik. A Stahl konyhája időpontja ezzel szemben a vizsgált időszakban 8.50 és 9.00 között váltakozott, de a legtöbbször úgy került műsorba, hogy ne provokáljon direkt összeütközést a Receptklub adásával, s a főzőműsorok kedvelői reggelente akár mindkettőt megnézhessék. Mindössze háromszor fordult elő, hogy a két konkurens műsor egyidőben futott. A vasárnapi adásokról a vizsgált időszak rövidsége miatt nem sokat lehet mondani, talán csak annyit, hogy hétvégén a Stahl konyhája időpontja tűnik rögzítettebbnek, s hogy a két műsort ilyenkor gyakrabban sugározták egy időben. A bevezetőben már idéztem, hogy a két műsor nézettsége körülbelül azonos, bár hozzá kell tennem, hogy ezek a nézettségi adatok téliek, ami azt jelenti, hogy akkor rögzítették őket, amikor a Stahl konyhájának
régi adásai mentek ismétlésben, s ezért semmit sem mondanak a megújult adás népszerűségi mutatóiról.

2.1. Rövid főzőshow a hétköznap reggeli és délelőtti műsoridő határán

Először a két műsor rövid változatát hasonlítom össze, mivel ebben a műfajban (a hétköznap reggeli rövid főzőshow műfajában) a Stahl konyhájának a Receptklub az egyetlen konkurense a magyar nyelvű tévécsatornákon. Mindkét műsor főcímmel indul, amely a Receptklub esetében egy tíz másodperces zenés klip, amelyben popzenei kíséret alatt, aranysárga háttér előtt, egy középen elhelyezkedő kör alakú mezőben különféle ételek képei tűnnek fel. A Stahl konyhája főcíme is egy klip, de valamivel hosszabb (15 másodpercig tart) s változatosabb is: a rózsaszín különféle árnyalatai különféle transzparenciafokon képezik a hátteret, a feltűnő képek alakja és helyzete folyamatosan változik, s nem csupán ételek képeit láthatja a néző, hanem a műsorvezetőt magát is, hol közelképen, hol pedig szuperközelin, csak a szemére vagy a kezére összpontosítva. A zenei kíséret is karakteresebb, mint a konkurens műsor esetében: latinos jellegű zenét hallunk gitáron és dobon, füttyszókísérettel.

A műsorok felépítése is eltérő, bár mindkettő tengelyét egy-egy étel elkészítése adja. A Receptklubban hosszabb időt töltenek az adott étel elkészítésével, ám a műsorban ezen kívül semmi más nem szerepel. Így a műsor egésze lassúbbank, ráérősebbnek hat, s ezt a hatást az is erősíti, hogy a műsoridő nagy részében nem szól háttérzene. Ebből következőleg a két műsorvezetőnek beszélgetéssel és tréfálkozással kell kitöltenie a műsoridőt. A Stahl konyhájában ezzel szemben az étel elkészítésére kevesebb adásidőt szánnak, ám utána a műsor ezzel még nem ér véget: Buday Péter főszakács (akinek a szerepére még visszatérek a műsorvezetők személyének tárgyalása során) szóban ismerteti egy második étel elkészítési módját is. Így a főétel elkészítése egyrészt ténylegesen rövidebb ideig zajlik, másrészt gyorsabbnak is tűnik, mert főzés és a műsorvezető magyarázata közben sem hallgat el a temperamentumos háttérzene.

Van még néhány eltérés a műsorok között: az egyik az, hogy a Receptklub írott formában is bemutatja az adott étel hozzávalóinak listáját, míg a Stahl konyhája ezt nem teszi. Ezzel szemben Stahl Judit műsorának záróklipje, amely nem más, mint a főcímhez hasonló stílusú, 40 másodpercig tartó zenés-képes információáradat, markáns utalásokkal vezeti tovább a nézőt a honlap, illetve a kiadott szakácskönyvek felé, mintegy aláhúzva, hogy akinek szüksége van rá, a recepteket ott lelheti fel.

A következő fontos eltérés a két műsor között az operatőri munkát illeti. Míg a Receptklub operatőre elsősorban zoom segítségével közelít rá az ételre, addig a Stahl konyhája összeállításakor a félközeli és a nagyközeli képeket vágással helyezik egymás után. Megszámoltam mindkét műsorból három véletlenszerűen kiválasztott adásban a vágások, illetve a zoom használatának számát, s a következő eredményt kaptam (lásd az 1. táblázatot):

1. táblázat. A vágások és a zoom használatának száma a Stahl konyhája és a Receptklub című műsorok néhány adásában

Látható tehát, hogy míg a Stahl konyhájában tíz másodpercre átlagosan 2,9 vágás és 0,08 variohasználat jut, addig a Receptklubban ugyanennyi idő alatt átlagosan 0,43 vágás és 0,82 variózás történik. Ez a különbség olyannyira markáns, hogy ennek révén a két műsor a nézőben egészen más benyomást kelt. A Stahl konyhája sokkal dinamikusabbnak, változatosabbnak tűnik: olyan műsor hatását kelti, amely professzionálisan „megcsinált”, s ezt fel is vállalja. Ezzel szemben a Receptklub az „élő adás” illúziójával operál, azt az érzést kelti, hogy minden pont így történik, s mi eközben mintegy „beleshetünk” a fazékba.

A két műsor utolsó konceptuális eltérése mintegy az előzőekben elmondottakkal ellentétes irányba mutat: a Receptklubot súdióban veszik fel, a Stahl konyhája pedig, mint azt a cím is kiemeli, Stahl Judit valóságos otthonának valóságos konyhájában játszódik. Míg tehát a Receptklub koncepciója szerint „közterületen” (a stúdióban) rögzített „spontán akció”, addig a Stahl konyhájának alapelképzelése ezzel épp ellentétes: „magánterületen” felvett anyag „professzionálisan megformált” változatát láthatják itt a nézők.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• „...az ételről való beszéd...”
• „...a magyar gasztronómiai műsorpiac...”
• Félórás főzőshow
• „Stahl Judit az egyik legjelentősebb médianő”
• „...a gasztronómiával az élet maga lesz jóízű”
• Enni jó!
• A body – projekt
• Nő – test – étel
• Irodalom Stahl Juditról
• A nőkről és a testről
• A szakácskönyvekről és a főzőshow-król

Új média

Urbán Ágnes:

A digitális televíziózás terjedésének fő kérdései

Cseh Gabriella:

A digitális műsorszolgáltatásra vonatkozó időszerű jogi kérdések Magyarországon

Polyák Gábor:

A digitális televíziózás egyes médiapolitikai kérdései

Szemtanú

Barát József, Kőszeg Ferenc és Vince Mátyás a rendszerváltás médiájáról

Piac

Gálik Mihály:

A médiatulajdon hatása a média függetlenségére és pluralizmusára Magyarországon

Közszolgálat

Agárdi Péter:

A Magyar Rádió utolsó 15 éve

Gasztronómia

Alexandrov Andrea:

Stahl konyhája

Propaganda

Vörös Boldizsár:

Két rendszer, két halott, két temetés

Történelem

Ujvári Hedvig:

Max Nordau útirajzai a Pester Lloydban