Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2004 ősz – Történelem rovat

Ujvári Hedvig

Max Nordau útirajzai a Pester Lloydban (3/9)

3. A szerző

Az orvos, esszéista, szépíró és újságíró Max Nordau (1849, Pest–1923, Párizs) termékeny irodalmi, társadalomkritikai munkássága és kiterjedt cionista tevékenysége közismert. Számos európai újság jegyezte tárcaíróként – többek között 35 évig dolgozott a berlini Vossische Zeitungnak, rendszeresen írt a bécsi Neue Freie Pressenek –, 34 évesen Európa-szerte ismertté vált kultúrkritikai bestsellerével, a Konvencionális hazugságok modern kultúréletünkben című munkájával, majd egy évtizeddel később az Elfajulás (1892–1893) című vitairatával végleg beírta magát a Fin de sičcle szellem- és fogalomtörténetébe.¹⁰ Művei rövid időn belül több kiadást értek meg és 17 nyelven hozzáférhetők.

Nordau, aki egy pesti ortodox zsidó családban Simon Gabriel Südfeldként látta meg a napvilágot, sikereit már végleges letelepedésének színhelyén, Párizsban érte el. Az 1880-as évek után keletkezett művei azok, amelyek – ha szorványosan is – helyet kaptak a kortörténeti vagy a konkrét művet tárgyaló tanulmányokban. Életének első harminc évéről mindeddig nem sokat tudtunk. A kézikönyvek, lexikonok – ha tartalmazzák egyáltalán a Nordau címszót – az említett időszakból csupán a születés helyére és idejére, az orvosi tanulmányokra és a Pester Lloydnál eltöltött évekre utalnak.¹¹

Nordautól 1867 és 1876 között több mint 200 tárca jelent meg a hazai német, valamint a német nyelvet is bíró polgárság által olvasott orgánumban, a Pester Lloydban. Írásai 1873-ban sokasodtak meg, mivel a lap főszerkesztője, Falk Miksa Nordaut küldte a császárvárosban, hogy tudósítsa a pesti olvasókat a világkiállítás eseményeiről.¹² Húgával folytatott levelezéséből tudjuk, hogy Nordau irtózott Pesttől, „Provinzstadt”-nak nevezte, Falk lapját pedig „Provinzblatt”-nak, amelyre Bécsben soha nem fognak odafigyelni. 1873. november 7-én jelent meg az utolsó bécsi tárcája¹³, a hónap közepén pedig már az álomország, „Traumland Deutschland” fele vette az útját, ahonnan minden előzetes útiterv nélkül Európa bebarangolását tervezte. Bár a Pester Lloyd számára már nem akart írni, mégis a lap tudósítójaként utazott Szentpétervárra és Moszkvába, hogy beszámoljon Ferenc József II. Sándor cár 1873-as bécsi vizitjének viszonzásáról. Nordau csak azután fogadta el Falk ajánlatát, miután meggyőződött arról, hogy a bécsi Neue Freie Presse nem őt kívánja küldeni (Schulte, 1997: 66). Három hét leforgása alatt 12 tárcalevelet küldött Pestre, amelyek közül a legtöbb a „Petersburger Briefe. Kaiser Franz Joseph in St. Petersburg” (Pétervári levelek. Ferenc József császár Szentpétervárott) címet kapta. A következő állomás Skandinávia volt, ahol az idős és betegeskedő Hans Christian Andersennél is megfordult.¹⁴ Ezt követően Nordau Angliából jelentkezett; ekkor rögzítette nyári élményeit is az izlandi útirajzokban „Isländische Briefe” (Izlandi levelek) címmel. 1874 novembere Nordaut Párizsban találta, majd a következő évben innen indult dél-európai útjára. Élményeiről a pesti olvasóknak csak elszórtan számolt be, összefüggő tematikus egységet csak a francia vidékről írt levelek alkotnak „Provinzialbriefe aus Frankreich” (Franciaországi levelek) címmel. 1875 májusától augusztusig Nordau Spanyolországban tartózkodott, és keserűen gondolt az évvégi pesti hazatérésre. Ezekben a hónapokban nem is jelentkezett a lap hasábjain, csak novemberben írt spanyolországi élményeiről, majd a Pester Lloyddal történt szakítás után megjelentetett még néhány tárcát a Neues Pester Journalban.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• A Pester Lloyd
• Az útirajz műfaja
• A szerző
• Berlini élmények
• Szentpétervári tárcák
• Skandináv benyomások
• Francia levelek
• Az utazás fenomenológiája
• Irodalom

Új média

Urbán Ágnes:

A digitális televíziózás terjedésének fő kérdései

Cseh Gabriella:

A digitális műsorszolgáltatásra vonatkozó időszerű jogi kérdések Magyarországon

Polyák Gábor:

A digitális televíziózás egyes médiapolitikai kérdései

Szemtanú

Barát József, Kőszeg Ferenc és Vince Mátyás a rendszerváltás médiájáról

Piac

Gálik Mihály:

A médiatulajdon hatása a média függetlenségére és pluralizmusára Magyarországon

Közszolgálat

Agárdi Péter:

A Magyar Rádió utolsó 15 éve

Gasztronómia

Alexandrov Andrea:

Stahl konyhája

Propaganda

Vörös Boldizsár:

Két rendszer, két halott, két temetés

Történelem

Ujvári Hedvig:

Max Nordau útirajzai a Pester Lloydban