Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2004 ősz – Történelem rovat

Ujvári Hedvig

Max Nordau útirajzai a Pester Lloydban (5/9)

4.2. Szentpétervári tárcák – két szemszögből

Nordau útirajzainak egy része könyv formájában is hozzáférhető Vom Kreml zur Alhambra (A Kremltől az Alhambráig) címmel. Némely írás nem került be a válogatásba, némelyen kisebb-nagyobb tartalmi átalakítást végzett, míg több írás csak könyvformában létezik, és korábban nem jelent meg napilapban.18 A Ferenc József oroszországi látogatásáról szóló tárcák esetében nyilvánvaló, hogy a Pester Lloyd olvasói számára a császári programok bemutatása élvezett elsőbbséget, így látszólag semmitmondó dolgokról is, mint például a kisebb diplomáciai kellemetlenségekről, a császár kisebb rosszulléteiről is beszámolt Nordau a vonal alatti részben. A könyvalakban a szerző inkább az idegen országban látottakat, a tájakat, az autentikus élményeket, a valódi utazásokat állította a középpontba, és a császár személye iránt semmi érdeklődést nem mutatott.

A Szentpétervárról írt első tárca nem más, mint egy panaszlevél a megtett hosszú és unalmas útról, valamint a határátlépésnél elszenvedett kellemetlenségekről. Az írás nem tesz említést az egyik orosz határőr sikeres megvesztegetéséről, mikor is az Nordau francia útikönyvét akarta elkobozni.19 Hosszan ecseteli egy orosz vasúti kupé hátrányait, az utasok alacsony műveltségét, amely az oroszok nagy részénél a „mi gyermekeink” színvonalán áll. Szóvá teszi még a nyelvi akadályokat, az „érthetetlen, ázsiai szavakat” is.20 A legfeltűnőbb különbség a tárcalevelek és a könyv között az utazás fenomenológiájáról szóló rész, amely a könyvben ezt a tárcát megelőzi.

A Pester Lloyd olvasóinak Nordau először egy éjszakai eseményről tudósított, amelyet a Néván rendeztek a walesi herceg tiszteletére. Részletesen írt olyan látszólag jelentéktelen köznapi eseményekről, mint az időjárás, vagy összehasonlította a szentpétervári világítási viszonyokat, a város csendjét és szótlanságát a dél-európai viszonyokkal – noha még nem járt ott. A fiktív összehasonlításban az orosz táj a délvidéki hangzavarhoz szokott ember számára szinte kihalt képet mutat. Az ünnepségen felhangzó dallamokat, amelyek néhol ázsiai vonásokat mutattak, Nordau különösnek és idegennek értékelte. Az orosz nőkről sem tudott maradkétalanul jót írni: sok impozáns jelenséget, fejedelmi termetet látott, de hiányolta az igazán szép arcokat. Az előkelő orosz nőket inkább pikánsnak, mint szépnek nevezi.21

Ferenc József császár megérkezése után a pesti olvasóknak arról számolt be, hogy a hosszú vonatozás cseppet sem fárasztotta ki az uralkodót. Részletesen leírta a császári vonat belsejét is. Megjegyezte, hogy Andrássy Gyula grófot, aki érkezésekor a „Honvédgeneral” egyenruhát viselte, a cár „nagy melegséggel” üdvözölte.22 A hivatalos programok kapcsán Nordau az orosz cárt figyelmes vendéglátónak nevezte. Apróbb kellemetlenségekről is beszámolt, például a Nagy Színházban a díszelőadást csak orosz nyelven játszották, de a kor felkapott énekesnője, Adelina Patti Verdi Traviátájában olyan alakítást nyújtott, ami miatt Európa számos fővárosa méltán irigyelhette Szentpétervárt.23

A bécsi uralkodói vizitet nagy érdeklődés előzte meg, az üzletek kirakatában a császár arcképe díszelgett.24 Noha az asszonyok a társasági élet fellendülését várták a látogatástól, a császár nem tudott és nem is akart ennek az elvárásnak eleget tenni.25 Annál nagyobb érdeklődést mutatott Ferenc József a város nevezetességei, valamint a városban és Odesszában élő osztrák-magyar küldöttség iránt. A pesti olvasók értesülnek arról is, hogy a vizitre vallási szempontból kedvezőtlen időpontban került sor: az ortodox egyház böjtöt megelőző karneváli időszakában.26

A tárcaíró feladata, valamint a műfaj sajátosságai nem tették lehetővé, hogy Nordau pontosan beszámoljon az államférfiak tárgyalásairól. Nordau a császár napirendjét illetően csak arról írt, hogy az uralkodó minden reggel fogadta gróf Andrássy Gyulát minimum egy fél órára, napi rendszerességgel kapott a bécsi Hofburgból táviratokat és híreket, többek között Deák Ferenc állapotáról.27

A könyvváltozatban a „Kaiser Franz Josef von Osterreich„ – nem pedig a „Kaiser und König von Österreich-Ungarn”-t emlegeti! – csak marginálisan fordul elő28 , viszont annál nagyobb figyelmet kapott a szentpétervári élet számos mozzanata, amely a tárcákban alig köszön vissza.29 Palotákról, gazdagságról, luxusról, francia konverzációról és színdarabokról lehet olvasni, amelyek mind a párizsi élet utánzásának és egyben eltúlzásának eszközei.30

Az oroszországi út az „orosz Rómában”, azaz Moszkvában folytatódótt. A pesti olvasóknak Nordau arról írt, hogy Ferenc József császár egyszerű turistaként akarta a Kreml-várost látni a festményeivel, a kincseivel, a sírboltjaival.31 Nordau maga is szemrevételezte a várost, és lesújtóan írt az utcák összevisszaságáról. Az egész várost inkább egy hatalmas falunak nevezte. A könyvben még nyersebb hangnemben hozzátette, hogy a hatalmas menynyiségű kincs ellenére sem sorolható Moszkva a civilizált városok sorába;32 még a franciáskodó, „elfajult” Szentpétervárral szemben is alulmaradt a maga ázsiai vonásaival.33

Az oroszországi tárcák érdekessége, hogy Nordau sem ezekben, sem később, a könyvváltozatban nem tesz említést a kortárs orosz irodalomról. Ennek alapján valószínű, hogy Nordau Oroszország-képére a nagy orosz írók (Turgenyev, Tolsztoj, Dosztojevszkij) nem gyakoroltak hatást.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.