Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2004 ősz – Történelem rovat

Ujvári Hedvig

Max Nordau útirajzai a Pester Lloydban (6/9)

4.3. Skandináv benyomások

Nordau a skandináviai élményeibe csak egy tárcalevél erejéig engedett bepillantást a pesti olvasóknak. Az idős írót, Andersent látogatta meg, aki 1841-es emkékeit felelevenítve a magyar főváros szépségét dicsérte.34 Egyben kérte Nordaut, hogy pesti fordítójának – akit ugyan név szerint nem ismert – tolmácsolja köszönetét. Könyvalakban jóval bővebben, egy teljes fejezetben számolt be Nordau az észak-európai tapasztalatairól. Későbbi sikerkönyveiben is visszaköszönnek az európai faji különbségekkel foglalkozó részek. A germánoknak „fejlett individualizmust” tulajdonított a román és a szláv népcsoportok kollektivizmusával szemben. Ez Nordau szerint többek között abban mutatkozott meg, hogy a germánok szívesen laknak elszórtan, távol a szomszédoktól, amolyan „kiskirályként”.35 Szerinte ez a germán törzsön belül leginkább a dánoknál jelentkezik, akik a görögökhöz és a zsidókhoz hasonlóan befolyásolták az európai kultúrkört. Dániát a „szocializmus melegágyának” nevezte:

„A dán törzs európai kultúránk fejlődési irányára olyan nagy hatást gyakorolt, mint ez már csak két másik, számban ily kis népnek adatott meg, nevezetesen a görögöknek és a zsidóknak. A görögöknek köszönheti az európai emberiség a művészetét és a mai irodalmát és filozófiáját; a zsidók a kereszténységet adták neki, noha ma az emberi gondolat szabad fejlődésének egy akadálya, létrejöttekor egy nagy erkölcsi előrelépést jelentett. A dánok, természetesen nem tudatosan és szándékosan, Európát az alsóbb osztályokat gyötrő társadalmi egyenlőtlenséggel lepték meg.”36

A „Der Deutschenhaß und seine Gründe” (A németutálat és annak okai)37 című fejezetben Nordau a germán törzsön belül a német nép iránti ellenérzések mozgatórugóit próbálta feltárni, illetve arra magyarázatot találni, hogy a román népcsoporttal miért szimpatizálnak. Az okot a civilizált világ két fő népcsoportjának „initim alaptulajdonságaiban” vélte felfedezni.38 A germánok és a románok különböző természetűek: „A népek családjában a románok jelképezik a női, a germánok a férfiúi elemet.”39 Nordau a különbségeket a beszédmódban, a költészetben, a világnézetben, a vallásban, a művészetben, a környezetben, a politikában és a testfelépítésben vélte megtalálni.

A Skandináv Unióról szóló részben Nordau azt fejtette ki, hogy a 19. század a kis nemzetekkel szemben ellenséges. Prognózisa szerint a jövő Európája csak három nagy, egymással rokon törzset: a szlávot, a románt, a germánt fogja látni, míg a kis népek mint „etnikai individuumok, kultúrelemek” el fognak tűnni.40

1874 júliusában Nordau a „Diana” nevű postahajó fedélzetén Izland felé vette az irányt. Az itt szerzett élményeket augusztus és november között tíz tárcalevélben osztotta meg a Pester Lloyd olvasóival. Az izlandi nőket kendőzetlenül ronda teremtéseknek nevezte, míg a férfiak között még talált „emberformájú fejet és testet”.41 A szigetlakók műveltségi szintjének és életszínvonalának megfelelően alakult a vallásuk is: a katolicizmus a hosszú litániákkal és a sok szenttel nem azoknak való, akik reggeltől estig kemény fizikai munkát végeznek. Ők tömjénfüst helyett poshadt halszaghoz szoktak, ezért az „olcsóbb, egyszerűbb és praktikusabb” protestantizmus hódít itt az „előkelő” katolicizmus helyett.42 További tárcaleveleiben hoszszasan írt az izlandiak milleneumi előkészületeiről, a király és alattvalói Grimm-mesékbe illő, közvetlen viszonyáról, egy lóháton megtett utazásról43, az Izlandon belüli utazás nehézségeiről, az ezzel járó „röghözkötöttségről”, valamint a természeti csodákról, a gejzírekről. Nordau véleménye szerint „az izlandiak szellemileg és erkölcsileg Európa legalacsonyabb szinten álló népcsoportja”.44

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.