Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2004 ősz – Történelem rovat

Ujvári Hedvig

Max Nordau útirajzai a Pester Lloydban (7/9)

4.4. Francia levelek

Nordau első franciaországi tartózkodásának irodalmi lecsapódása a Párizsról és a francia vidékről szóló tárcákban figyelhető meg. Kritikusan szemlélte a francia fővárost, és rámutatott a természetes, még romlatlan vidék értékeire. A pesti olvasóknak a könynyedségéről híres párizsi embert az idegennel szemben kimértnek, tarózkodónak mutatta.45 Nordau Párizs szerepét múlékonynak látta a nagyobb európai városokkal való öszszehasonlításban, mert míg a francia metropolisz csupán az európaiak érdeklődéséből élt, addig London, Berlin, Szentpétervár és Bécs szerepe csak mély gazdasági, politikai és társadalmi átalakulások következtében változhatott. A világpolitikai események alakulása ellenére Párizs maradt a németek kedvenc úticélja, ami az országban elköltött évi tízmillió frankban is megmutatkozott. Ezért ha a párizsiaknak két évig le kellett volna mondaniuk erről az összegről, úgy a franciákból bizton előjött volna az elfelejtett jómodor:

„tíz az egyhez lehet fogadni, hogy a párizsi lakosság nagy része meg fogja tanulni elrejteni antipatikus érzéseit, és a németeknek azt fogja nyújtani, amit az ellenségtől is meg szabad követelni – az udvariasságot”.46

Mielőtt az irányt a francia vidék felé vette volna, Nordau rámutatott arra, hogy Párizsban az imperializmus milyen pusztításokat vitt véghez anyagi és erkölcsi téren egyaránt. Civilizációs kritikájából kitűnik, hogy Párizs „kozmopolita termék”, amelyre az egész civilizált világ hatást gyakorolt. A francia fővárost „bordélyháznak” nevezte, amely az egész világ számára nyitva állt. A dolgozó, nemzeti értéket teremtő Franciaországot nem Párizsban kell keresni: az ország szellemi, lelki és erkölcsi tartaléka a vidéki Franciaországban rejlik, amelynek létéről Párizs mit sem tud.47 Burgundiában lenyűgözte az ételek, italok kavalkádja, az életmód, valamint az udvariasság, a templomokban csodálta a jámbor tömegeket, a gyóntatószék előtt várakozókat és a mindig friss virágot.48

Külön tárcában foglalkozott Nordau a kommunista törekvésekkel, „ezekkel a sokkal inkább mulatságos, mint veszélyes tanokkal”.49 A franciák többsége számára életidegen volt a vagyonközösség fogalma, mivel „a jólét, a gyarapodás és az elégedettség” ezt nem kívánta, arról nem is beszélve, hogy a francia nemzeti karakternek nagymértékben ellentmondott, hiszen majd minden franciában egy kis kapitalista rejtőzött.50

A francia jövőt taglaló tárcalevélben a Párizs és a francia vidék szembeállítása mellett Nordau kitért a francia újságok helyzetére is.51 Az angol lapokkal összehasonlítva a francia lapokat „a világ legrosszabb lapjainak” nevezte, amelyek „csak helyi lapoknak nevezhetők a szó legszűkebb értelmében”.52 Ezek az orgánumok „nem közvetítenek különböző népek szellemi élete között”, ami a francia újságírók hiányos nyelvismerete miatt nem meglepő. Ehhez társult még a logikai érvelés hiánya, ami „az erőszakosan viccelődő, szóferdítő és patetikus stílust” eredményezte.53 Ezzel szemben az angol sajtóról szuperlatívuszokban írt: őszinte, alapos, körültekintő, tisztességes, világot látott, tapasztalt, szakmailag magasan képzett, stílusa kifogástalan – meleg, élénk és humoros. Azaz: az angol sajó „népének tanítója, tanácsadója és szórakoztatója”.54

A francia tárcalevelek kapcsán is érdemes öszszehasonlítani az újság- és a könyvformátumot. A könyv tartalma annyival gazdagabb, hogy Nordau kitért abban az egykor oly előkelő és fejlett provençe-i nyelv zsugorodására.55 A „Südfranzosen und Nordfranzosen„ (Délfranciák és északfranciák) címet viselő részben a törzsön belüli ellentétek kapcsán arra a megállapításra jutott, hogy mivel délen a római, északon pedig a germán vér dominál, ezért Franciaországon belül valamivel gyengébben és kiegyensúlyozottabban a román és a germán népek között fennálló nagy ellentét ismétlődik meg 56 .

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.