   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2004 ősz – Történelem rovat Max Nordau útirajzai a Pester Lloydban (8/9)5. Az utazás fenomenológiája Nordau európai tanulmányútja már sok hasonlatosságot mutat a modern tömegturizmus szokásaival. Minden úticél elérhető vasúttal vagy hajóval, az európai fővárosok és a nagyobb városok néhány óra alatt megtekinthetők. A részletek, valamint a politikai és szociális viszonyok megismerésére nem jut idő. Ami első pillantásra nem ragadja meg a látogatót, az a feledés homályába merül. A személyes találkozások sem annyira fontosak. Nordau Kopenhágában megcsodálta ugyan Andersen törékeny termetét, részletesen írt hajlott koráról, rossz egészségi állapotáról, feledhető némettudásáról, majd egy dedikált fényképpel már odébb is állt. Irodalmi munkásságának méltatására nem vesztegetett egy sort sem. Az utazás az ehhez fogható felszínesség ellenére is a művelődés fontos eszköze volt:
Friedrich Sengle az utazás időtlenségét hangsúlyozza, valamint azt, hogy a tér kitágulása, a technikai fejlődés következtében „az ember vágya, hogy a Földet kicsiben és nagyban egyaránt birtokba vegye, csak megerősödött” (Sengle, 1972: 240). Nordau számára, aki utazási kedvétől vezérelve bebarangolta egész Európát, volt az utazásban valami kijózanító, mert „minden országot és hegyet, amelyek a távolból oly mesésen kéknek tűntek, közelről éber homokszínűnek találta, és közeli szemlélésnél poétikai varázsuk elveszett” (Nordau, 1889: előszó). A tapasztalat, az átélt dolgok toleranciát indukáltak, a különböző nemzetek jobb megértéséhez vezettek: „A különböző európai népekkel való intim közelségben felismerte, hogy ezek mindegyike a kevésbé dicséretes tulajdonságok mellett csak rendelkezik kiválóakkal is, hogy még a jellemének az első látásra taszító vonásai is – a történelmi, éghajlati vagy etnológiai okok ismeretében – sokkal szimpatikusabb fényben tűnnek fel, és hogy egyáltalán minden népet szeretni kellene, miután az ember behatolt a nyelvébe, irodalmába, múltjába” (Nordau, 1889: előszó). Az útirajzokat tartalmazó kötet első tárcájában – az újságban közölttel ellentétben – szintén találhatunk olyan részeket, amelyek az utazás fenomenológiájával foglalkoznak. „Nevezhetjük-e még az utazást a művelődés eszközének? Kitágítja-a még a szellemi horizontot? Megvan-e még az a hatása, hogy előítéleteket romboljon le, és az embereket egy nagyszerű életfelfogásra tanítsa?” (Nordau, 1889: 4) Nordau válasza komor képet fest: „Egy modern utazó számára az ember már nem képezi megfigyelés és vizsgálódás tárgyát” (Nordau, 1889: 6). Nordau az olvasóival saját megfigyeléseit és tapasztalatait kívánja megosztani. Ezekből pedig jutott bőven, mert mindvégig azon volt, hogy „lásson, tapasztaljon, tanuljon”. Tette mindezt medikusként és szociálisan érzékeny emberként egyaránt: „A kórházakban a fülemet a betegek mellkasára tettem, hogy megtaláljam panaszuk okát, és hogy enyhítsek ezeken; az utcákon a fülemet a nép szívére tettem, feszülten hallgattam nehéz légzését és intim szívverését, megfigyeltem a betegségeit és izgalmait, és ha segíteni nem is tudtam, de éreztem a belső vágyat erre” (Nordau 1889: II, 349). A Pester Lloydban közölt recenzió szerint57 Nordau útirajzai esetében a valójában irodalmi erényekkel bíró írásoknak az országokról és az emberekről szóló elmés megfigyelések képezik az alapját. A recenzens kiemeli, hogy a vándorlás során írt „tanulmányok” beépülnek mind egy nemzetpszichológiai, mind egy kultúrtörténeti kontextusba. Ez a módszer jellemzi a legjobban szerzőjének írói egyéniségét.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Új média Urbán Ágnes: A digitális televíziózás terjedésének fő kérdései Cseh Gabriella: A digitális műsorszolgáltatásra vonatkozó időszerű jogi kérdések Magyarországon Polyák Gábor: A digitális televíziózás egyes médiapolitikai kérdései Szemtanú Barát József, Kőszeg Ferenc és Vince Mátyás a rendszerváltás médiájáról Piac Gálik Mihály: A médiatulajdon hatása a média függetlenségére és pluralizmusára Magyarországon Közszolgálat Agárdi Péter: Gasztronómia Alexandrov Andrea: Propaganda Vörös Boldizsár: Két rendszer, két halott, két temetés Történelem Ujvári Hedvig: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||
