   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2004 tél – Új média rovat Hogyan mondjam el neked? (1/9)Az e-mail és a mobiltelefon használatának különbségei a fiatalok körében Az elektronikus levél és az sms a világ legtöbb részén nagy népszerűségnek örvend, főképp a fiatalabb generáció körében. Annak ellenére, hogy viszonylag fiatal kommunikációs eszközökről van szó, már sok kutatás foglalkozott ezen eszközök különféle aspektusaival – a mobiltelefonok ergonómiájától kezdve a telefonálás következtében megváltozott térérzékelésen át a mobilok háziasítódásáig, vagy az e-mail családi kapcsolattartásban betöltött szerepéig. Bár számos kutatás zajlott, igen ritka az ezeket az eszközöket együtt, egymással összevetve vizsgáló elemzés. A jelen kutatással e hiányt igyekszem pótolni. Tanulmányom első felében a technológiai újítások terjedéséhez és háziasítódásához kapcsolódó elméletekkel foglalkozom, majd bemutatom az on-line környezetben megvalósult kutatás hátterét. Írásom második felében azt vizsgálom, hogy differenciálja-e – és ha igen, milyen módon – a közlés jellege a kommunikációs csatorna megválasztását. A kutatásból kiderül: az e-mail minden korosztály számára inkább a hosszabb, kifejtőbb kommunikációra szolgál, a mobiltelefon beszélgetésre való használatát inkább a praktikus megfontolások vezérlik, az sms igénybevétele pedig korosztályonként változik.* 1. A technológiai újítások terjedése és háziasítódása A technológiai újítások terjedésével kapcsolatban divatos mostanában Everett M. Rogersre hivatkozni. Rogers, aki elterjedésüket nagyrészt kommunikációs folyamatnak tekinti (Rogers, 2003), a Gabriel Tarde által a századelőn bevezetett, az újítások terjedésének dinamikáját leíró S-görbe alapján sorolta adaptációs kategóriákba az adott újítást alkalmazókat. Eszerint a kezdeti terjedési időben elkülöníthető az „újítók” és a „korai adaptálók” csoportja. A bővülés időszakában csatlakozik a „korai”, valamint a „kései többség”, és legvégül – a csökkenő bővülés időszakában – következnek a „lemaradók”. Rogers Diffusion of Innovations című könyvében (2003) kifejti, hogy az újítások elterjedésében egyszerre több tényező játszik főszerepet: maga az újítás és annak sajátosságai, a terjedés terepéül szolgáló kommunikációs csatornák, továbbá a terjedési idő. A szerző szerint a potenciális adaptálók számára az újításoknak öt fontos tulajdonságuk van. Az első – és szerinte a legfontosabb – az újdonság használata révén nyerhető relatív előny; a második az, hogy az innováció miként illeszkedik a használók értékeihez, tapasztalataihoz; a harmadik az, hogy mennyire bonyolult az újítás használata; a negyedik az, hogy mennyire nyilvánvalóak az újítás eredményei; az ötödik pedig az, hogy milyen széles körben lehet a terjedés előtt kipróbálni az eszközt. Rogers szerint az újítások terjedése egyéni döntéshozatalok sorozata. Ennek első szakaszában, az első találkozás után a leendő felhasználó kialakítja véleményét, amely aztán az újítás elfogadásához vagy elvetéséhez vezethet. A kommunikáció történetével is foglalkozó Rogers könyvének ötödik kiadásában a mobiltelefonok rohamos finnországi térhódításával példázza saját elméletét: az újítás első alkalmazói üzletemberek voltak, akik hetente két órát takarítottak meg azzal, hogy mobiltelefonon időpontokat tudtak módosítani (relatív előny). A mobiltelefon összeköti a használókat a hagyományos telefont használókkal (is) (kompatibilitás), alkalmazása viszonylag egyszerű, nem igényel előzetes ismereteket (komplexitás), a készülék könnyedén kipróbálható barátoknál, családtagoknál (kipróbálhatóság), használata pedig egyszerűen megfigyelhető – például köztereken (megfigyelhetőség). Úgy gondolom, hogy a mobiltelefonok életünkbe való sikeres beépülésének megértéséhez önmagában nem elég Rogers „madárperspektívájú” elmélete, amely egyrészről racionális döntések lineáris sorozataként tekint egy-egy újítás elfogadására (vagy elutasítására), másrészt pedig túlhangsúlyozza a kommunikáció, valamint az általa change agenteknek nevezett, az újítás terjesztőiként funkcionáló személyek szerepét. Rogers szemlélete kiegészíthető Roger Silverstone és Leslie Haddon inkább „békaperspektívájú” elméletével, amely az innovációs folyamat vizsgálata kapcsán foglalkozik a média, illetve az információs és kommunikációs technológiák és szolgáltatások háziasítódásával, ezen eszközöknek az egyén életébe való beépülésével (Silverstone & Haddon, 1996). A szerzőpáros szerint az innovációs folyamat a tervezők és a felhasználók közötti visszacsatolásokra épül; az utóbbiak azzal szolgáltatnak az információs és kommunikációs technológiai innovációkkal kapcsolatosan információt a tervezőknek, ahogy az eszközöket, szolgáltatásokat beépítik az életükbe, azaz háziasítják.
Elméletük szerint a háziasítódásnak öt lépcsőfoka van, amelyek közül az első az „elképzelés” (imagination), amikor a leendő felhasználó tudomást szerez az újdonság létezéséről, és az új eszköz léte elkezdi foglalkoztatni. Silverstone és Haddon elmélete többek között ezen a ponton kapcsolódik a rogersi elmélethez, mivel ebben a fázisban főszerepet kapnak a különféle kommunikációs csatornák. A második lépcsőfok az új eszköz beszerzése, a „használatba vétel” (appropriation). Ezután következik a „tárgyiasulás” (objectification) szakasza, amikor a felhasználó az új eszközt életének részévé teszi, majd a „beillesztés” (incorporation),1 amikor a felhasználó általános használati szokásai közé illeszti az adott technológiát. A folyamat utolsó állomása az „átváltozás” (conversion), amikor már mások is a felhasználó identitásához tartozó dologként tekintenek az új eszközre. A mobiltelefon rohamos elterjedését mindemellett több tényező együttállása magyarázhatja (Crabtree et al., 2003). Az egyik – és talán a legfontosabb – az, hogy egy mobiltelefon nem igényel túlságosan nagy kezdeti befektetést. Magyarországon már több éve megfigyelhető, hogy a mobiltelefon-szolgáltatóktól bizonyos feltételek mellett már néhány ezer forintért hozzájuthatunk egy új készülékhez. A mobiltelefonnal kapcsolatosan nemcsak a kezdeti befektetés csökkent, de a fenntartása is könnyebbé vált: a szolgáltatók egyre-másra az egyének életritmusához, beszélgetési szokásaihoz alkalmazkodó tarifacsomagokkal rukkolnak elő, nemrégiben pedig valódi árverseny kezdődött a szolgáltatók közt. A mobilok hazai térhódítása emellett még egy tényezővel – a függetlenséggel – is magyarázható – erre alapoznak a készülékek reklámjai is. Ahogyan ezt egy tanulmányban a mobiltelefonok magyarországi terjedése kapcsán olvashatjuk,
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Életmód Császi Lajos: Az egészségnevelés reprezentációja a médiában Új média Wild Judit: Gordon A. Gow: Mobilszórakozás és mindennapi élet Bajomi-Lázár Péter: A Magyarországi helyi rádiók működése, támogatásuk lehetséges irányai és hatása Szemtanú Hirschler Richárd, Kulin Ferenc és Pálfy G. István a rendszerváltás médiájáról Terror Szabó Sára: Katasztrófamaraton avagy „a tények gigantikus elkendőzése” Térkép Papp Z. Attila: A romániai magyar újságíró-társadalom Kritika Sükösd Miklós: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||
