Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2005 tavasz – Piac rovat

Haulis Zoltán

Interaktív műsorformák a tematikus televíziózásban (1/8)

A nézői aktivitásra épülő műsorformák fontos szerepet játszanak a jelen és a jövő televíziózásában. Bevezetésük növelheti a nézők számát, kedvező hatást gyakorolhat a műsorkínálat egészének fogadtatására, az adott csatornának mint márkának a további kiépítésére, továbbá a reklámozóknak is új szponzorációs lehetőségeket kínálnak. A szakosított (tematikus) televíziókban az interaktív műsorformák hatása azonban több tekintetben eltér az általános műsorszolgáltató (general entertainment) csatornáknál tapasztalhatónál. Szerepük nem elsősorban a nagyobb nézettség elérése, hanem az, hogy egy sajátos életvitelbeli tipológiai jellemzőkkel leírható célcsoportot alakítsanak ki, amely egyedi módon pozícionálhatja az adott csatornát a reklámozói piacon. E tanulmány egy empirikus kutatás alapján, két magyar zenecsatorna esetét vizsgálva elemzi az interaktív műsorformák szerepét ¹.

1. Bevezetés

Az interaktív műsorforma elnevezés olyan összetartozó műsorkészítési, műsorpolitikai és reklám-marketing koncepciót jelöl, amely a nézők műsorokba történő aktív bevonásán alapul. A nézők aktivizálása több módon történhet, de általánosságban elmondható, hogy nem feltétlenül szükséges hozzá közvetlen (például telefonos) visszacsatolás. Kezdetnek vegyünk egy példát az amerikai komédiasorozatok világából, ahol az egyes jeleneteknél hallható (gépi) felmorajlások vagy hangos kacagások teszik még fogyaszthatóbbá a kínált tartalmat. A néző ezt hallva olyan képzeletbeli közösség tagjának érezheti magát, amelyet a közös érzelemnyilvánítás tart egyben, és valószínűleg sok esetben akkor is együtt nevet ezzel a közösséggel, ha a tartalom ezt nem feltétlenül indukálná. Ez a legegyszerűbb forma.

Az interaktív műsorformák kialakulásában, későbbi fejlődésében meghatározó szerepet töltenek be a show-műsorok, amelyekben a nézők ténylegesen jelen lévő közönségként válnak aktív résztvevőkké, jelenlétükkel pedig implicit módon befolyásolják az adott műsor tartalmát: együtt akarnak nevetni, meghökkenni vagy elszomorodni (ilyenek a talk-show-k). A továbbiakban a nézők a műsorok tartalmi részének is a főszereplőivé válnak, életük konfliktusairól vagy épp harmóniájáról számolnak be annak érdekében, hogy a stúdióban helyet foglaló többi nézőtől megerősítést, tanácsot vagy elutasítást kapjanak („kibeszélő show-k”). Ma a különböző valóság show-k (reality show-k) jelentik a műfaj legfejlettebb változatait: egy-egy néző mindennapjait a nap 24 órájában teszik nyilvánossá, egyben az aktivizált nézők táborát is szélesítik, a különböző kommunikációs technológiák révén megnyíló visszacsatolási lehetőségekkel (például sms, internet) milliók kezébe adják az „ítélkezés” jogát (például kit szavazzanak ki, kit szavazzanak be). Az interaktív műsorformák kialakulása tehát egy olyan folyamat, amely során a nézők a birtokukba veszik, és a maguk életének reprezentálására, problémáik megvitatására, illetve megoldására használják a televízió által kínált nyilvánosságot. A show-k műfaji elemeiből (sikerük hatására) folyamatosan önállósodó formák (format) váltak, amelyek beszivárogtak a többi műsorba is (például a show-jellegű vetélkedőkbe, a sport- vagy főzőműsorokba), ezzel interaktív elemeket illesztve hozzájuk, és halványítva a műfaji különbségeket.

Jelen elemzés két zenés televízió történetén keresztül mutatja be az interaktív műsorformák hatásmechanizmusát. A TOP Tv az első magyar műholdas tematikus televízióként indult, de csak egy évig tudott talpon maradni, hatása viszont még évekig érződött. A Z+ (később VIVA+, majd VIVA) az első zenecsatorna által lefektetett alapokon, de jóval lépcsőzetesebben építette fel műsorkoncepcióját, aminek következtében nem is tudott olyan mértékben „berobbanni” a köztudatba, mint elődje. A fő különbség az, hogy míg a TOP Tv szinte valamennyi műsorára kiterjedő, teljes interaktivitást valósított meg, addig a Z+ ezt csak korlátozott mértékben tette. A lehetőségei mindkét csatornának megvoltak, hiszen egyazon stúdióból, nagyjából azonos technikával készítették (illetve a VIVA ma is készíti) műsorukat, amelyeket műholdon keresztül szórtak. Az interaktív formák a műholdas kommunikáció technológiai lehetőségeire épülnek, gyakorlatilag a bennük rejlő lehetőségeket használják ki, de éppen emiatt alkalmazásuk eredményességét nagyban befolyásolják a mindenkori technológiai fejlettségi szinttel függvényszerű viszonyban lévő gazdasági- és jogi körülmények is (Varga, 1998: 156–158).

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• 1. Bevezetés
• 2. Technológiai beágyazottság
• 3. Kereskedelmi szemléletmódok
• 4. Az interaktív műsorformák felépítése, hatásai
• 4.3 Márkásítás
• 5. Interaktív műsorformák a tematikus csatornákon
• 6. Az interaktív műsorformák jövője
• Irodalom

Politikai kommunikáció

Németh György:

Hogyan nyerjük meg a választásokat?

Hegedűs István – Szilágyi-Gál Mihály – Sipos Balázs – Navracsics Tibor:

Politikai kommunikáció 2004

Bajomi-Lázár Péter:

A politika mediatizálódása és a média politizálódása

Történelem

Takács Róbert:

Sajtóirányítás és újságírói öncenzúra az 1980-as években

Szajbély Mihály:

A médiatörténet és a sajtótörténet viszonyáról

Kisebbség

Hammer Ferenc:

Üzenet a képek között

Közszolgálat

György Péter:

Közszolgálat a globális technokultúra korában

Piac

Haulis Zoltán:

Interaktív műsorformák a tematikus televíziózásban

Kritika

Gyulai Attila:

Esetleges bizonyosságok