   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2005 nyár – Pornó rovat Benne lettek a tévében (2/9)A morális kockázat bomlása Egyes feltételezések szerint az internet teljes forgalmának mintegy felét a pornográf anyagok letöltése jelenti.4 2004-ben becslések szerint csak az amerikaiak közel kétmilliárd dollárt költöttek el interneten pornóvásárlásra, a világ teljes pornóiparának forgalmát ma az óvatosabb becslések 52 milliárd dollár körülire teszik.5 Simon Frith szerint a 20. századi szórakoztatóipar legfőbb jellegzetessége az, hogy kikényszeríti az ideális hardver-szoftver kapcsolatot (Frith, 2000). A pornó sikerének egyik oka a technológiai fejlődés: a pornográf szoftver (tartalom) az 1980-as évekre találta meg a számára igazán megfelelő hardvereket: a videóval, majd a DVD-vel, a kábeltévével és az internettel beköltözött az utcáról az otthonokba (Weitzer, 2000). A rögzített, sokszorosított pornográfia a film és a tömegsajtó megjelenése, tehát a 19. század vége óta ismert volt a nyugati világban élő polgárok számára. Azok a gátak azonban, amelyek lehetővé tették, hogy az emberek megbarátkozhassanak a fogyasztási tárggyá váló testiséggel, csak a pornónak a külvilágnál lényegesen nagyobb biztonságot jelentő magánterekbe való tömeges beköltözésével szakadtak át. Pornómoziba járni társadalmilag kétesen fogadott cselekedet volt. Este a lakásban bekapcsolni a Private Goldot vagy berakni egy szexvideót már bocsánatos bűn. Elmúlt a morális kockázat, elhárult az akadály a tömegfogyasztás elől. A tömegmédiának két dologra van szüksége: könnyen elmesélhető, ám izgalmas történetekre és könnyen lecserélhető, ám izgalmas figurákra. Ez utóbbiakat nevezi a kereskedelmi média sztároknak.6 A pornó tömegkulturális sikerének második oka az, hogy kifejezetten alkalmas műfajnak bizonyult a sztárgyártásra. Hollywood, illetve a nemzetközi zeneipar sok olyan valóban nagy sztárt ismer, aki karrierje elején kötődött a szexiparhoz. Marilyn Monroe, Madonna, Sylvester Stallone, Stephanie monacói hercegnő vagy Pamela Lee Anderson személyes legendájának kialakításában fontos szerepet játszik a szexiparhoz kapcsolódó múltjuk állandó felidézése. A sztárok köré kerekített mitológiák narratívája a folyamatos ismétlésre épít. Ebben a struktúrában remek kiindulópontot jelent a pornós/szexfilmes múlt, amelyhez vissza-visszatérve egy életpályán át ízlés és alkalom szerint alakítható a „mint ahogy előre lehetett sejteni, Pamela már megint rosszalkodott, ejnye-bejnye” vagy a „most már végleg lezárult a múlt, Michelle új életet kezd” típusú fejlemény.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Pornó Gradvohl Edina: Szigeti Péter: dr. Bayer Judit: Internetkorlátozás a kereskedelmi szféra eszközeivel: szűrők és felbukkanó ablakok Új média Dormán Emese: Bodoky Tamás: Jog Fleck Zoltán: A szólás szabadsága és a személyiség védelme a polgári jogi bírói gyakorlatban Piac Lakatos Zoltán: A hanghordozó-piaci kereslet szerkezete és a zeneipar kilátásai a digitális technológia korában Történelem Cieger András: A vizsgálóbizottság és a nyilvánosság Kritika Jenei Ágnes: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||
