Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2005 nyár – Pornó rovat

Szigeti Péter

Benne lettek a tévében (3/9)

Husi és Cini

Az 1980-as évek végének Magyarországán az első igazi szex-sztori Ciccolina felbukkanása volt. A hazatérő „tékozló leány” egyfajta alig tiltott nemzeti gyümölccsé vált, kebleit az akkoriban még egyetlen tévécsatorna nézőinek is felfedhette. Ez nagy szó volt egy olyan országban, ahol nem sokkal korábban még pornográfiának titulálva elkobozták a határon a becsempészni vágyott Playboyt. A Ciccolina-sztori a rendszerváltás előtti média egyik legelső, ügyesen megépített bulvártörténete. Ebben múlhatatlan érdemei vannak a róla könyvet megjelentető Zalatnay Saroltának, akinek személyes története idővel visszakanyarodott a szexiparhoz, hogy aztán a már modern bulvármédia egyik szomorú fejezetévé fejlődjön.7

Ciccolina felbukkanása elemi erővel robbantotta ki a magyar lakosság körében régóta úgy-ahogy lezárt szelepet.8 Bár pontos adatok sajnos nincsenek róla, de minden bizonnyal szép számmal akadtak azért, akik az 1960-as, az 1970-es vagy a korai 1980-as években is őriztek maguknál különböző erotikus vagy pornográf könyveket, újságokat. (Az például tudható, hogy Veres Pál vagy Lux Elvira hivatalosan szexuális felvilágosító munkáknak számító cikkeit rengetegen olvasták, könyveik százezres példányszámban fogytak, és közönségük gyaníthatóan nem csak ismeretszerzési céllal olvasta őket.9)

A volt pornósztár médiabeli megjelenése egybeesett a videókorszak elindulásával: az egyre szaporodó házi videomagnóknak köszönhetően mind többen fértek hozzá a művésznő és kollégái mára már klasszikussá vált filmjeihez is. Az éppen csak felszabadulófélben lévő magyar média- és tartalompiac Ciccolina megjelenésével egy időben – és nem függetlenül az ő hatásától – kezdett el a korábbinál jóval összetettebb, sok szempontból üzleti megfontolásokat is mérlegelő rendszerként működni. A „hivatalos” sajtó kicsit összevont szemöldökkel, de azért a nagyközönségre ki-kikacsintva („ez ugyan nem illendő dolog, de tudjuk, hogy ez kell nektek”) felkapja a sztárt, akit tömegműsoraiban közönségcsalogató eszközként használ, értelmiségi rétegműsoraiban pedig kielemez. Mindeközben az „alternatív média” – amelyen ezúttal a korai időszakban a „művésznő” filmjeit hozzáférhetővé tevő videotékákat, illetőleg a bulvárkönyveket kínáló terjesztő- és árushálózatot, később pedig az akkoriban megfoganó bulvársajtót, jelesül az 1988-ban indult Reform magazint értem – eladja a terméket. Ciccolinának, illetve a korszak „kis szexuális forradalmának” jelentős szerepe volt a bulvársajtó tömegbázisának viszonylag gyors megalapozásában.

Bár a bulvárlapok és a sokszor bulvárhangulatú kábelcsatornák már az 1990-es évek elején megjelentek a piacon, a hazai tömegmédia valódi megszületésére az országos kereskedelmi televíziócsatornák 1997-es megjelenéséig várni kellett. A bulvár mindig is lelkesen fordult alapanyagul a szex- és pornóiparhoz, azonban az RTL Klub és a TV2, illetve a hatásukra az 1990-es évek utolsó harmadára valóban tömegsajtóvá erősödő bulvárlapok (a Blikk, a Mai Nap, a Színes Mai Lap, a Story, a Best, a Star, a Party, a Villám stb.) folyamatos témaigénye kimeríthetetlené tette ezt a kapcsolatot.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.