Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2005 nyár – Pornó rovat

Szigeti Péter

Benne lettek a tévében (4/9)

A nyúlon túl

„Hollywoodba költözni bizonyos értelemben olyan volt nekem, mint hazatérni, mivel ez az a hely, ahol az álmaim egykor megszülettek. A Playboy központjának helyt adó palota egy dombtetőn áll, egy fenyőerdő közepén, egy háztömbre a Sunset Boulevardtól. Úgy néz ki, mint egy vidéki angol úriház, de több-kevesebb ideig gyermekkorom majd minden ideálja a közelében lakott. Humphrey Bogart és Lauren Baccal az utca túloldalán élt az 1950-es években, csakúgy mint Sinatra, Jean Harlow, Lana Turner, Walt Disney és még sokan mások, akik betöltötték gyermekkorom képzeletét” – írja Hugh Hefner, a Playboy alapító-főszerkesztő tulajdonosa Gretchen Edgren Inside the Playboy Mansion című, életművét bemutató könyv (1998) előszavában. Mint Edgren a képekkel gazdagon illusztrált munkában bemutatja, az Egyesült Államokban a Playboy 1953-as elindulása után egyre természetesebbé vált, hogy hírességek kapcsolódnak a szexiparhoz. A lapalapító Hugh Hefner szívós munkával – a lap mellett elsősorban televíziós show-ival és nyilvános előadásaival – elfogadottá tette a vetkőzést, a meztelenkedést az amúgy meglehetősen prűd tengerentúli médiában. Hefner társaságában fotózkodni, vele szórakozni az 1960-as évek elejétől „cool” dolognak számított. Az maradt az ezredfordulóra is; Marilyn Monroe épp olyan szívesen mutatkozott partijain, mint Cameron Diaz.

Bár Hefner imádta hírességekkel körülvenni magát, lapjában ezek a hírességek csak ritkán fedték fel bájaikat. Ők a körítést jelentették, a kánont magát, amelybe Hefner becsempészte saját pajzán tartalmait. A rendszerváltás után nálunk is kiadott, majd gyorsan tönkrement, de néhány évvel később újraindult Playboy csavart egyet az amerikai mintán. A magas példányszámhoz botrány kellett, botrányt pedig – hamar kiderült – meztelen hírességekkel a legjobb kelteni. Míg Hefner nyuszilányai közül jó néhányat idővel levadászott a szórakoztatóipar, addig a magyar verzió éppenséggel a szórakoztatóipar kissé megfáradt vagy épp aktuális hírességeivel igyekezett és igyekszik még ma is eladni magát. Bíró Ica, Zoltán Erika, Gregor Bernadett, Haumann Petra, Görög Zita vagy éppen Zalatnay Sarolta bájainak megmutatása időről időre jó húzásnak bizonyult, hiszen növelte az aktuális eladási számokat. Ha híresség kerül a borítóra, az rendre sok ezerrel több eladott példányt hozott.

A magánéletéről a nyilvánosságnak mindig is beszámoló Zalatnay remek nyersanyagot jelentett és jelent mind a mai napig a bulvármédiának. Története szomorú példázatává vált annak, hogyan képes a test a média rabjává válni. Zalatnay médiaszereplései az 1980-as évek óta a testéről, illetve a testiségről szólnak. Nemi életének kiteregetése és ezzel párhuzamosan Ciccolina médiabeli futtatása után némi csend következett, majd a „nagy visszatérés”, amikor hosszabb ideig a később amúgy a pornóiparba igazoló, nála jóval fiatalabb élettársával való kapcsolatától volt hangos a bulvársajtó. Részletesen megismerhettük mellnagyobbító műtétjének történetét, illetve ennek hatását szexuális életére, s persze megcsodálhattuk az eredményt is a már emlegetett magazinban. Természetesen érdekelte a sajtót a csalás miatt ellene folyó rendőrségi, majd bírósági eljárás is. A börtönbe vonulását megörökítő kereskedelmi tévés docu-soap kamerája aztán szinte perverz örömmel időzött el ennek a mindenki által jól ismert testnek a szenvedésein. A síró, meggyötört Cini is hozta a nézettséget. Vágóképként minden róla szóló tudósításban feltűnnek a Playboy-fotók. A kör bezárult.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.