Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2005 ősz – Jog rovat

Dr. Bayer Judit

A közélet és a közszereplés fogalmának változásai a webes társadalomban (5/6)

Következtetések

A véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatos esetek jogsértett felei ma nem a világnézeti meggyőződésük hangoztatása miatt meghurcolt egyének, hanem megbántott óriásvállalatok. A hagyományos elmélet szerint a véleménynyilvánítási szabadság funkciója az, hogy megvédje az egyént az állami erőszaktól, ha kritikus nézeteket fejt ki a mindenkori kormánnyal szemben. A nagyvállalkozások ebben a játszmában ugyanazt a szerepet játsszák, mint az állam a 18–19. században, amikor cenzúrát alkalmazott, és meghurcolta az ellenzéki gondolkodókat. Az akkori állam szuverén hatalmát féltette – a vállalat gazdasági hatalmát félti a kritikától. Paradox, hogy a magánvállalkozások éppen azt a szabályt használják fel, amelyet eredetileg az egyéni jogok védelmére, az emberi méltóság és becsület védelme céljából fejlesztettek ki.

A technológiai fejlesztések az egyéni magatartás mind erősebb kontrollját teszik lehetővé, nagyobb teret biztosítva ezáltal a médiavállalkozásoknak (Balkin, 2003: 32). A médiavállalkozások több milliárd konkurenssel kerültek szembe: az interaktív internet felhasználójával. Érthető tehát az a törekvésük, amellyel a tartalom feletti ellenőrzésüket igyekeznek továbbra is fenntartani. A tartalom megalkotásának közösségivé válása azonban a demokratikus közélet vívmánya, és a társadalom sokat veszítene, ha a vállalkozások kiterjesztenék uralmukat az internetes információs közegre is.

A fentiek fényében indokoltnak látszik – bármifajta jogi szabályozás előtt – megkülönböztetni az egyéni és az üzleti felhasználókat. Az új kategória megalkotását ahhoz hasonlítanám, mint amikor az általános szerződési feltételek alapján történő szerződéskötésre külön szabályrendszert hozott a jogalkotó (Ptk. 209/C §). Igen hasonló megfontolás késztette erre: a tömegtermelés következtében a hagyományos egyenrangú szerződési viszonyok helyébe belépett az arctalan nagyvállalat és a fogyasztó szerződése, amelyben a nagyvállalat diktál, a fogyasztó pedig nincs alkupozícióban. A szerződési szabadság hagyományos polgári jogi elve szerint a szerződő felek egymással horizontális viszonyban lévő, egyenrangú felek, akik szabadon állapodnak meg a szerződés típusában, tartalmában, a szerződő partner megválasztásában. Csakhogy nyilvánvalóvá vált: a nagyvállalatok és a fogyasztók között létrejövő standardizált üzletkötések nem engedték ezt az elvet érvényesülni.

Bár kétségtelen, hogy bárki közzétehet saját honlapot, nézeteit közölheti bármely fórumon, társalgóban, névvel vagy név nélkül, az egyszerű felhasználó sohasem lesz ugyanolyan helyzetben, mint egy médiavállalkozás, legyen az internetes, hagyományos vagy mindkét színtéren jelen lévő. Hiába közöl egy magánszemély helyreigazítást a saját honlapján, annak nézettsége – azaz hatása – meg sem közelíti majd a sokat látogatott portálon közzétett tartalomét. A két különböző típusú szereplő azonosként való kezelése mind rosszabb helyzetbe hozza az egyéni felhasználót. A nagyvállalat – a közszereplőkhöz hasonlóan – nem szorul rá arra a védelemre, amelyre az egyszeri felhasználó jogosult lehet.

Budapest, 2005. április 24.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.