Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2005 ősz – Drog rovat

Kenyeres László – Mészáros Zoltán

Kábítószerkép a nyomtatott sajtóban (1/4)

Négy napilap (a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Népszabadság és a Népszava) és három hetilap (az Élet és Irodalom, a Heti Válasz és a HVG) 2000 januárjától 2004 decemberéig kiadott számaiban megjelent cikkeket vizsgáltuk aszerint, hogy milyen utalásokat közöltek a kábítószer-problémáról. A kutatás célja az volt, hogy képet alkossunk arról: a Nemzeti Drogstratégiában is oly fontosnak vélt prevenciós tevékenységnek milyen táptalajon kell megfogannia. Abból indultunk ki, hogy a nyilvánosság a közvélemény befolyásolásának egyik legfontosabb terepe, így a nyomtatott sajtónak komoly felelőssége lehet abban, hogy az olvasók milyen véleményt alkotnak a drogról vagy éppen magáról a „drogosról”. Célunk az volt, hogy metszetet nyújtsunk a drogprobléma sajtóban való megjelenéséről. Két alapvető módszert használtunk: a kvantitatív kódutasításos tartalomelemzést és a diskurzuselemzést. Az itt olvasható, rövidített tanulmány a GYISM által 2004-ben pályázati úton finanszírozott „Szakértői szemmel – a prevenció hatásvizsgálata” című kutatás része.1

1. Kvantitatív tartalomelemzés

Kutatásunk kvantitatív részében azt vizsgáltuk, hogy az összes megjelent cikk mekkora hányadában volt szó a drogproblémáról, és a különböző, általunk felállított kategóriák között hogyan oszlottak meg a drogtémájú cikkek. Emellett magának a „drog/drogozás”, illetve a „kábítószer/kábítószerezés” szónak a jelentésváltozása is érdekelt bennünket. Az Observer segítségével végzett keresés esetében a „kábítószer” és a „drog” szótőre és ragozott alakjaira kerestünk rá.

Az elemzésben a következő kategóriákat alakítottuk ki: a publicisztikákat (mint a diskurzusanalízis megfigyelési egységeit), az informatív, a bűnügyi, a pártpolitikai, a bulvár, a kulturális, a nemzetközi és a sporttal kapcsolatos hozzászólásokat. Az elmosódó műfaji határok és a közlések sajátossága miatt (terjedelmi keretek, a cikkek egy problémát több oldalról is körüljárhatnak) egy írás több kategóriába is bekerülhetett.

A kábítószer-probléma esetében a megszólalóknak (szervezeteknek vagy személyeknek) öt, markánsan elkülöníthető kategóriáját különböztettük meg: ezek a fegyveres szervek, a politikai testületek-pártok-kormányok, a hazai és nemzetközi szervezetek-hivatalok, a szakértők, illetve képeztünk egy egyéb kategóriát is, amelybe általában a laikus véleményt (is) hordozó cikkek kerültek. Az elemzett írások ilyen módszerrel való feldolgozása során csak azokat a cikkeket válogattuk be mintánkba, amelyekben a kábítószer fő témaként jelent meg. Ez azért is lényeges, mert a kezdeményező vagy a reagáló gondolatai képezik a mértékadó szakvéleményt, amelyet az olvasó interiorizálhat (vagy elutasíthat).

A kábítószerrel kapcsolatos cikkek tematikus összetételének vizsgálatához, vagy másképpen a képzettársítási lehetőségek bemutatásához szintén kategóriákat használtunk; ezek a következők voltak: kábítószer – egészségügy, kábítószer – kormányzati munka, kábítószer – fiatalok, kábítószer – bűnözés-deviancia, kábítószer – halál.

1.1. Magyar Hírlap

2000-ben összesen 104 olyan közlést találtunk, amelyben szerepeltek a keresett szavak, ugyanez a szám 2001-ben 78, 2002-ben 79, 2003-ban 75, 2004-ben pedig 42 volt. E cikkek sajátossága, hogy nagy arányban (85–95 százalékban) fő témaként közöltek a drogról, illetve a kábítószerről információkat.2

Az írások többsége informatív jellegű. Sokszor fordul még elő különböző, droggal kapcsolatos bűnügyi esetek leírása is. Magas a nemzetközi, külföldi vonatkozású témák száma is. Ezek vagy bűnügyi jellegűek, vagy valamely nemzetközi szervezet (például az ENSZ) nemzetközi jelentéseit ismertetik. Valamivel kevesebb, de így is nagyszámú a bulvárjellegű cikkek száma. Viszonylag kis számban találkoztunk olyan publicisztikákkal (kivétel ez alól a 2004. év), amelyek valamilyen szakpolitikai oldalról, vélemény formájában közölnek álláspontokat. A pártpolitikai és a vélemény típusú közlések az intenzív szakaszokhoz (lásd az 1.5. fejezetet) köthetők.

A Magyar Hírlap drogproblémához való viszonyában változások következtek be. Míg 2000-ben a cikkek 40, 2001-ben pedig 45 százalékában szerepeltek a fegyveres szervek kezdeményezőként vagy reagálóként, addig 2002-ben ugyanez az arány 16 százalék volt; 2002-ben és 2003-ban pedig 20 százalék, ugyanakkor azonban nőtt a más szférához tartozó megszólalók száma. Az időben előrehaladva a híreket nem a bűnügyi esetek uralták, hanem előtérbe kerültek a probléma megoldására irányuló törekvések. A kompetens szakértői vélemények arányának változásai is ezt támasztják alá.

E napilapban a droggal kapcsolatos cikkek megjelenésében tendenciát fedeztünk fel. Míg a vizsgált időszak elején inkább a bűnügyi cikkek kerültek túlsúlyba egyfajta elrettentésként, addig a vizsgált utolsó két évben már inkább a szakmai, kormányzati és preventív programokról esett szó. Továbbá ez az egyetlen lap, amely egy-két esetben ugyan, de magukat a szerhasználókat is megszólaltatta.

1.2. Magyar Nemzet

A vizsgált időszakban 717 cikk képezi az elemzési egységünket, ami azt jelenti, hogy átlagosan kétnaponta előfordult legalább egy, kábítószerrel kapcsolatos utalás. A fő témaként a kábítószerrel foglalkozó írások aránya 60–64 százalék között mozgott. Érzékelhető, hogy a cikk témájához képest sokszor teljesen mellékesen szerepel a kábítószer, ám az az olvasó esetleges képzettársításait mégis jelentősen befolyásolhatja.

Viszonylag jól kirajzolódó intenzív szakaszokról tehát a melléktémaként megjelenő cikkek miatt kevésbé beszélhetünk. Helyesebb, ha azt mondjuk, hogy a Magyar Nemzetben a droggal, kábítószerrel kapcsolatos közlések folyamatosan gyakoriak voltak.

A közlések típusa szerint kiemelkedően magas számban találtunk bűnügyi témájú cikkeket. Bár e cikkek aránya nem tér el lényegesen például a Magyar Hírlapnál tapasztalható arányoktól – mindkét esetben 30 százalék körüli –, mégis azt kell mondanunk, hogy a Magyar Nemzet további sajátossága az, hogy a kábítószer főleg bűnügyi kontextusban jelenik meg benne.

Elmondható továbbá, hogy kevés olyan cikk fordult elő, amelyben a drogproblémában kompetens vagy legalábbis érintett személyek, szervezetek megszólaltak volna. Inkább az elrettentésen, mint a szakpolitikai véleményeken van a hangsúly.

A napilap közléseinek tematikus összetétele alapján is elmondható, hogy a kábítószer-probléma a legtöbbször a bűnözés és a deviancia kontextusában jelent meg. A cikkek több mint felére volt jellemző az effajta együtt járás.

1.3. Népszabadság

A Népszabadságban a kábítószer igen magas arányban fő témaként (77 és 90 százalék között) jelent meg. Előfordultak olyan hónapok is, amikor a kábítószerre tett utalás melléktémaként nem is fordult elő. A legjelentősebb intenzív szakaszok e napilapban is kirajzolódtak. 2002 novemberében a kábítószerügyi jogszabályok módosításához kapcsolódva, míg 2003 májusában a Kendermag Egyesület tüntetése kapcsán nőtt meg a droggal kapcsolatos cikkek száma, amelyekben szinte kizárólag fő témaként volt jelen a kábítószer, illetve a kábítószer-probléma.

A Népszabadság markáns jellegzetességét a publicisztikák szintén magas száma jelenti. Ezek általában a már bemutatott intenzív időszakokban jelentek meg. Majdnem minden második olyan cikkben, amelyben a lap közzétett egy megszólalást vagy kommentárt, szakértői vélemény hangzott el.

A közlések tematikus összetétele összecseng a már eddig tapasztaltakkal, azaz a legtöbbször a Népszabadság is a bűnözés kontextusába helyezi a drog problémáját. Viszonylag nagyszámú olyan cikkel találkoztunk, amelyben a drog és a veszélyeztetett fiatalok együtt járása figyelhető meg (átlagosan 17–18 cikk). Ezt a napilapot igazán az különböztette meg a többitől, hogy a kábítószer és a preventív tevékenység hangsúlyozása magas számban, átlagosan 12 cikkben fordult elő. Ez azt jelenti, hogy közel minden olyan ötödik közlés, amelyben képzettársítás történhetett, a prevencióra vonatkozott.

1.4. Népszava

A Népszavában találtuk a legalacsonyabb számú közlést a drogokkal, kábítószerekkel kapcsolatban, amelyek egy évben átlagosan 57 cikkben szerepeltek fő- vagy melléktémaként, de hangsúlyos volt a fő témák aránya (80–87 százalék átlagosan). A 2002. évi Btk.-módosítással kapcsolatos közlések gyakorisága a novemberen túl átnyúlt decemberre is. A Kendermag Egyesület 2003. évi demonstrációjával kapcsolatos cikkek miatt a 2003. évi május hónap is egyfajta „kitüremkedést” mutatott.

A legmagasabb számban és arányban ebben a lapban is informatív típusú cikkekkel találkoztunk, de gyakori volt a bűnügyi közlések előfordulása is. A politikai típusú írások más napilapoknál valamivel magasabb arányban fordultak elő. Kevésnek mondható azon közlések száma is, amelyekben az újság teret engedett a különböző szervezeteknek, személyeknek véleményük kifejtésére. Igazán az jellemző, hogy nagyon ritkán találkoztunk olyan cikkel, amelyben eltérő vélemények fordultak volna elő. Úgy tűnik tehát, hogy a Népszava a viszonylag kisebb számú közölt cikkével egyfajta középutat járt be. Nem került előtérbe egyetlen általunk definiált kategória sem. Konzekvensen beszámolt bűnügyi eseményekről, írt szakértői véleményekről, a sporttal kapcsolatosan is közölt írásokat ugyanúgy, ahogy a nemzetközi vagy külföldi történésekről is beszámolt e témában.

1.5. Gyakoriság

A drogproblémával összefüggő cikkek az egyes napilapokban eltérő képet mutattak, ugyanakkor felfedezhettünk közös, valamennyi napilapra egyaránt jellemző sajátosságot is: a megegyező intenzív szakaszt. Két ilyet figyelhettünk meg: 2002 novemberét és decemberét, illetve 2003 májusát. Az alábbi grafikonon negyedéves bontásokban – a vizsgált időszakot (tehát összesen 20 negyedévet) egy intervallumnak tekintve – láthatók az intenzív szakaszok.

A napilapok intenzív szakaszai negyedévenként

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Támogatónk

Lapunk megjelenését 2009-ben az Országos Rádió és Televízió Testület támogatja.