Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2005 ősz – Drog rovat

Kenyeres László – Mészáros Zoltán

Kábítószerkép a nyomtatott sajtóban (4/4)

4. A kutatás összegzése

Célunk e tanulmánnyal az volt, hogy képet alkossunk arról: a Nemzeti Drogstratégiában is oly fontosnak vélt prevenciós tevékenységnek milyen táptalajon kell megfogannia. Ha elfogadjuk azt a feltételezést, hogy a sajtó és a befogadók között létezik valamiféle kapcsolat, akkor elfogadhatjuk azt is, hogy a sajtó által sugalmazott értéktársítások iránytűként szolgálnak a „drogprobléma” megítélésében e sajtótermékek fogyasztói számára. Ezek az értéktársítások zömmel pejoratív kicsengésűek. Elmondható továbbá, hogy a drog/drogozás gyakorta olyan szókörnyezetben fordul elő, amelyben a drog/drogkérdés kifejezések mellett a „probléma”, a „bűnözés”, a „csempészet”, a „maffia”, a „küzdelem” kifejezések állnak. Ha a fogyasztói magatartást megnézzük, egyre népesebb tábor kialakulása ellenére a tömegsajtóban még mindig kevés a higgadt, tárgyszerű elemzés erről a kérdésről. A társadalom továbbra is torz képet lát a kérdésről, olykor dezinformált. Talán hozzájárulhat ehhez az is, hogy mind a politikában, mind a hatalom gyakorlásának nyilvános csatornáiban, vagyis a sajtóból kapott információk esetenként félrevezetők lehetnek. Márpedig a lakosság egy jelentős része e sajtóorgánumokból szedegeti össze az információs morzsákat, így nem elhanyagolható ezek objektivitása.

A kábítószerrel kapcsolatos jogszabályok, néhány fontosabb módosítás

A kábítószerrel kapcsolatos jogszabályok a leggyakrabban módosítottak közé tartoznak a magyar Büntetőtörvénykönyvben. A fogyasztás mint olyan nem szerepel a Btk.-ban, ugyanakkor a fogyasztó büntetendő a kábítószer megszerzésén és a tartásán keresztül.

A rendszerváltás előtt a drogkérdést egy 1978-as törvényerejű rendelet szabályozta. Az első jelentős változtatásra 1993-ban került sor, amikor a jogalkotók létrehozták az elterelés intézményét. Ennek lényege az, hogy a fogyasztók számára lehetővé tették a büntetőeljárás alternatívájaként egy hat hónapos alternatív prevenciós, illetve terápiás program elvégzését. Megszigorították ugyanakkor a drogkereskedelemmel kapcsolatos büntetőjogi szabályozást. A kábítószert forgalomba hozó, kábítószerrel kereskedő személyeket kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegette, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerrel követték el, akkor az elkövető akár öttől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1998-ban a Fidesz–MDF kormányzat „Európa legszigorúbb szabályozását” kívánta megvalósítani. A törvényjavaslatot 1998 októberében terjesztették a parlament elé. A javaslat szerint az elterelés igénybevételét kizárólag az igazságügyi elmeorvosi szakértő által kábítószerfüggőnek nyilvánított személyekre kell korlátozni, a nem függő fogyasztókat pedig három évig terjedő börtönnel, súlyosbító körülmények fennállása esetén (ilyen például közművelődési intézet területén való elkövetés) akár nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel kell sújtani, ezenkívül a csekély mennyiség határait csökkenteni kell (az egyszeri adagnak megfelelő drog mennyiségére). A társadalmi tiltakozás hatására azonban a kormánytöbbség a tervezettnél enyhébb, de így is Európa egyik legszigorúbb szabályozását szavazta meg 1998. december 22-én. Az elterelés ezután csak a kábítószerfüggők számára volt választható, csökkentették a csekély mennyiség felső határait, a jelentős mennyiségű kábítószerrel való visszaélést elkövetők esetében bevezették az életfogytig tartó szabadságvesztést.

A 2002-es kormányváltás után az MSZP–SZDSZ koalíció bejelentette, hogy ismét enyhíteni kíván a kábítószerügyi jogszabályokon. Bár a módosítással kapcsolatban a 2003. március 1-jén hatályba lépett új szabályozás kiszélesítette az elterelhetők körét, 2004. december 13-án az Alkotmánybíróság egy olyan határozatot hirdetett ki, amely ismét leszűkítette azok körét, akik igénybe vehetik a hat hónapos elterelő szolgáltatásokat.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.