Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2006 ősz – Jog rovat

Kertész Krisztina

Kiegyensúlyozottság és pártatlanság az elektronikus médiában a Panaszbizottság 2004-es döntéseinek tükrében (1/9)

A kiegyensúlyozottság követelménye és az ennek megsértése esetén indítható panasztételi eljárás jogrendszerünk azon jogintézményei közé sorolható, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve az Alkotmányban biztosított sajtószabadságot. Különösen mivel a tartalmi előírások mellett olyan szankciórendszer is kapcsolódik hozzájuk, amelynek révén az állam befolyást gyakorolhat az elektronikus médiumok által közölt egyes tartalmakra. E tanulmányban ezért arra a kérdésre keresek választ, hogy mennyiben és miként valósul meg a rádiós és a televíziós műsorokban a médiatörvény által előírt kiegyensúlyozottság és pártatlanság, és hogy az ennek alapján kialakult panaszbizottsági és bírósági gyakorlat hozzájárul-e az Alkotmányunk 61. §-ának (1) bekezdésében rögzített, a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jog érvényesüléséhez – vagy ellenkezőleg: módot ad-e a sajtószabadság korlátozására. Az írás elkészítése során az Országos Rádió és Televízió Testülethez 2004-ben beérkezett panaszokat és az azok alapján hozott döntéseket vizsgáltam.¹

1. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének helye a magyar jogrendszerben

A kiegyensúlyozottság követelményét és a védelmére szolgáló Panaszbizottságot (a továbbiakban: Pb) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: médiatörvény vagy Rttv.) vezette be jogrendszerünkbe, és a 4. § (1) bekezdésében a következőképpen fogalmazza meg:

„A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.”

A törvény hatálybalépését megelőzően már az ebben a körben alaphatározatnak számító 37/1992. (VI. 10.) alkotmánybírósági (AB) határozat is fontos követelményként írta elő a jogalkotók számára, hogy a megalkotandó médiatörvényben biztosítani kell a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát. Az AB döntése a kiegyensúlyozottság védelmének mikéntjére nézve is tartalmazott útmutatást, amikor rögzítette, hogy

„a rádiózás és televíziózás jelenlegi feltételeinek ťszűkössége« miatt igen elterjedt a véleménynyilvánítási szabadság garantálásának az a módja, hogy a törvény sajátos társadalmi képviseletet teremt a tartalmi kiegyensúlyozottság ellenőrzésére és az ezt biztosító alapvető szervezeti döntések meghozására.”

A kiegyensúlyozottság követelménye és az annak érvényesítésére szolgáló eljárása a leginkább a sajtó-helyreigazítási eljárással mutat hasonló vonásokat, hiszen mindkét eljárásban a vitatott tartalmat közlőtől kell először kérni a jogsértés orvoslását. Azonban lényeges eltérések is vannak a két jogintézmény között. Ezen eltérések közül az emelendő ki, hogy az előbbi csak az elektronikus médiumok működésével kapcsolatban alkalmazandó, míg az utóbbi a nyomtatott sajtóban is, és míg a sajtó-helyreigazítás célja elsődlegesen a személyek védelme, addig a kiegyensúlyozottság követelményének előírásával a jogalkotó a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos követelményét kívánta védeni. Az eljárási jellegű eltérések közül kiemelendő, hogy a sajtó-helyreigazítás kezdeményezésére 30 napja van a sérelmet szenvedett félnek, ezzel szemben a panasztétel határideje 48 óra. A sajtó-helyreigazítási ügyeket bíróság bírálja el két fokon eljárva, a panaszügyeket viszont a Pb döntését követően az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) is vizsgálja, majd ezt követheti az úgyszintén kétfokú bírósági eljárás, azaz a teljes eljárás lefolytatásához és a jogerős döntés meghozatalához négy fórum igénybevétele szükséges.

Az elektronikus médiában közölt tartalmak befolyásolására szintén alkalmat adhatnak az úgynevezett személyiségi jogi perekben hozott határozatok, mivel ha ezek során a bíróság megállapítja, hogy valakit megsértettek személyhez fűződő jogában, akkor előírhatja, hogy a jogsértő megfelelő nyilvánosság biztosításával elégtételt adjon a sértett félnek. E megoldást a fent ismertetett két jogintézménytől pedig az különbözteti meg, hogy az eljárási határidők és az eljárás egyéb jellemzői terén a klasszikus polgári jogi vonások dominálnak. Ugyanakkor – mivel az alkalmazható szankció révén a közvélemény is értesülhet a jogsértés tényéről és mibenlétéről – mindenképpen meg kell említeni a nyomtatott sajtóban és az elektronikus médiumokban megjelenő tartalmak befolyásolását lehetővé tevő jogintézmények között.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének helye a magyar jogrendszerben
• A kiegyensúlyozottság követelményének érvényesítésével kapcsolatos főbb tendenciák a 2004-ben lefolytatott panaszügyek tükrében
• A panaszosok és a panaszokkal érintett műsorok köre
• A szerkesztői szabadság elvének érvényesülése
• A szerkesztőktől, műsorvezetőktől elvárható gondosság
• A műfaji sajátosságok figyelembevétele
• Az ORTT egyéb jellegű tevékenysége a kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatás biztosítása érdekében
• Összegzés
• Irodalom

Politika

Lampé Ágnes:

A parlamenti ülések és a nyilvánosság

Digitália

Hammer Ferenc:

A veszély archeológiája

Bulvár

Baráth Katalin:

Revolver és vasvilla

Szabó Gyöngyi:

A Hajós-jelenség

Jog

Kertész Krisztina:

Kiegyensúlyozottság és pártatlanság az elektronikus médiában a Panaszbizottság 2004-es döntéseinek tükrében

Dr. Sarkady Ildikó:

A közszereplők személyiségvédelme a bírói gyakorlatban

Kritika

Szilágyi-Gál Mihály:

Napirenden egy könyv