Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2006 tél – Digitália rovat

Hargitai Henrik – Tímári Sándor – Sütő László – Bálint Irén – Balla Éva – Biró József – Szombathy Csaba

Digitális földfelszíni rádió-műsorszórás: a T-DAB bevezetése és a digitalizáció hatása a hangzótartalom-szolgáltatásra (13/18)

A tematikus csatornák bevezetése

Számos nyugat- és közép-európai közszolgálati rádió „előreszaladt” a digitális tartalom előállításában. A DAB meglététől függetlenül is kínálnak az interneten, műholdon vagy más kísérleti digitális rendszerben tematikus csatornákat.

A norvég rádió 1995-ben már kínált nonstop klasszikus zenei digitális rádiót, majd 1997-ben egy teljes hírrádiót, amikor még alig volt DAB-vevő az országában.

Stratégiai kérdés, hogy a közszolgálati rádió milyen új tematikus csatornával (csatornákkal) indul el a digitális platformon. Ez lehet szükségmegoldás (parlament, nemzetiségi adások), ami segítséget jelentene a közszolgálati rádiónak kötelezettségei teljesítéséhez, de nem vonzana hallgatókat. Ez történt Svédországban, ahol a DAB-on az első új adás az SR Sisuradio finn kisebbségnek szóló műsor volt (Ala-Fossi, 2006) – az országban 2006-ig néhány ezer DAB-vevőkészüléket adtak el, ezért a digitális átállást egyelőre elhalasztották.

A norvég közszolgálati rádió arra is példa, hogy az állomás neve önmagábanis hirdetheti a DAB nyújtotta új lehetőséget: például az NRK Alltid Nyheter állomásnév jelentése: „NRK Mindig Hírek”.

Az új felületen új típusú közszolgálati tartalom jelenhet meg (példa erre a norvég népzenei rádió vagy a cseh tudományos-technikai csatorna). Ezek növelnék a digitális rádió presztízsét, de nem vonzanának elég hallgatót. Az első állomások – a fentieken túl – a mainstreamhez húzó fiatalokat is megszólíthatnának szakosodott hír, szórakoztató és zenei csatornákkal. A norvég NRK mPertre vagy a BBC 1Xtra olyan közszolgálati popzenei állomás, amelynek ritmusa és hangvétele a magyar közszolgálatban (még?) elképzelhetetlen.

Közszolgálati tematikus csatornák Európában

Az új norvég, svéd és dán közszolgálati tematikus csatornák egy része DAB-on fogható, más része csak az interneten. Majdnem minden tematikus csatornát valamelyik meglévő FM-csatornájuk adóprofiljának megfelelően annak kiegészítéseként kezelik. A dán DR 16 (!) DAB/web-csatornát kínál, a svéd 14-et, a cseh pedig még 2005-ben elindított három, először csak az interneten közvetítő új csatornát: a tudományos-technikai profilú Leonardót, a klasszikus zenei D-Durt és a Radio Cesko hírcsatornát. Ezeket 2006-ban a DVB-T hálózaton keresztül kezdték először éterben is sugározni.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Bevezetés
• Történeti párhuzamok
• Hogyan működik a DAB?
• Frekvenciagazdálkodás
• A budapesti kísérleti adás
• Olcsóbb beruházás és üzemeltetés, a DAB bevezetésének néhány kérdése
• A DAB hatása
• A DAB vonzereje
• A tartalomszolgáltatás jelentősége
• A DAB vonzóvá tétele: marketing
• A digitális előfizetéses rádió
• A digitális közszolgálati rádió
• A tematikus csatornák bevezetése
• Lehetséges magyar közszolgálati tematikus csatornák
• A jövő: ismeretlen tényezők
• Az amerikai hibridek
• A DAB lehetséges vetélytársa
• Irodalom

Propaganda

Takács Róbert:

Újságírói szerepfelfogások 1954 és 1956 között Magyarországon

Politika

Lampé Ágnes:

Hazai „breaking news”

Digitália

Hargitai Henrik – Tímári Sándor – Sütő László – Bálint Irén – Balla Éva – Biró József – Szombathy Csaba:

Digitális földfelszíni rádió-műsorszórás: a T-DAB bevezetése és a digitalizáció hatása a hangzótartalom-szolgáltatásra

Térkép

Balázs D. Attila:

A határon túli magyar online médiumok tartalomfejlesztési trendváltozásai

Zsigó Frank Thomas:

A média szerepe a kanadai nemzeti tudat formálásában és a demokratikus lét erősítésében

Bulvár

Haulis Zoltán:

A televíziós műsorformátumok természete a Friderikusz-show elemzése alapján