Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2006 tél – Térkép rovat

Balázs D. Attila

A határon túli magyar online médiumok tartalomfejlesztési trendváltozásai (3/13)

2.1. Magyar kormányzati támogatások a külhoni online tartalomfejlesztésben

Az EMIT lassan feledésbe merült, újabb találkozó nem szerveződött ebben a felállásban, de 2003-ban történt néhány olyan gesztus, amely megerősítette azt a bevezetőben már felvázolt tényállást, hogy a határon túliak is részei a magyar információs társadalomnak, ebből adódóan pedig a külhoni online médiumok az összmagyar digitális kincstárnak. Amikor 2003 májusában Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter Romániában járt, kijelentette, hogy „[a] magyar információs társadalom 10 éves stratégiájában a határon túliak a teljes nemzet részeként, természetes módon benne kell legyenek.”5

A látogatás alkalmából együttműködésre került sor a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM)6 és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) között is. Ennek értelmében az IHM leendő pályázatainak kiírásakor a romániai magyarság érdekeit is szem előtt tartja, illetve a magyar nemzeti digitális adattár létrehozásában számít az erdélyiek hozzájárulására is.

Ezt követte a 2003 novemberében Nagyváradon megrendezett „Magyarság az Információs Társadalomban” elnevezésű IT-konferencia, amelyen megszülettek az úgynevezett „Nagyváradi célok”. Ezek értelmében a résztvevők leszögezték, hogy „elengedhetetlennek tartják a határon túli magyarság – önszerveződéseikre is építve – információs társadalomba való bekapcsolódásának folyamatos javítását.”7 Ekkor hozták létre Nagyváradon a Magyarság az Információs Társadalomért (MA-ITT) szakmai konzultatív testületet is.

Érdemi eredményt mégsem hozott ez az inkább politikai, mintsem szakmai vetületű konferencia, annál inkább a tartalomfejlesztők által kezdeményezett 2005. áprilisi találkozó. A budapesti székhelyű Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) adott otthont az első határon túli netes tartalomfejlesztő találkozónak, amelyet az Illyés Közalapítvány támogatásával a Transindex szervezett. Ez az összejövetel már túlmutatott az EMIT kezdeti szárnypróbálgatásain és Erdélyen kívül, immár a többi magyarok lakta terület is képviseltette magát a tanácskozáson. „Számokról, pénzekről, mentalitásokról, a lojális konkurenciáról és egyéb kényelmetlen, ám megkerülhetetlen dolgokról beszélgettünk.”8

Az „Internet és a határon túli magyarság” címet viselő találkozón nemcsak a leszakított területeken működő portálok képviselői ismertették tevékenységüket, de meghívást kapott néhány anyaországi online médium is. A magyarországi Origo és az Index hírportál főszerkesztői a különböző üzleti tartalomfejlesztési modellekről értekeztek, de ezek a vezető portálok vitathatatlanul más súlycsoportot képviseltek a jelen lévő határon túliak mellett.

A konferencián elhangzott az a fontos megállapítás Weyer Balázs (Origo) tolmácsolásában, miszerint a határon túliak elsődleges feladata a látogatottság növelése kell hogy legyen: „El kell érni egy kritikus pontot, ahol már belépnek a piac szereplői. A legfőbb anyagi forrást ugyanis a reklámbevételek jelentik.”9

Novák Lajos, az erdély.ma hírportál tudósítója ennek kapcsán így fogalmazott:

„Természetes, hogy pár százezer napi látogatóval gazdaságossá lehet tenni egy honlapot, de ennek a látogatószámnak az elérése a jelenlevők számára egyelőre nem megvalósítható, ugyanis Romániában még nem terjedt el olyannyira a hasznos (közszolgálati) portálokon való navigáció, mint mondjuk Magyarországon. Azonban érdemes nagyobb figyelmet szentelni az új irányzatoknak, például a bloggolás és egyéb tartalomforma elterjedésének.”

A szakmai összejövetel célja minden esetre megvalósult, mert először találkozhattak szemtől szemben az internetes tartalomszolgáltatás piaci és nonprofit szereplői.

A HTMH-ban megtartott fórumot a „Budapesti nyilatkozat” megfogalmazása követte. A MA-ITT 2005. szeptember 19-én tartott második ülésén immár Horvátországból, Kárpátaljáról, Vajdaságból, Amerikából, Szlovéniából és Ausztriából is csatlakoztak magyar szervezetek.

A nyilatkozat 5. pontjában említett határon túli magyarok első közös internetes portáljának szánt www.emagyar.net-et 2006. március 20-án avatták fel az IHM-ben. A honlap azt a világszerte kiépült 300 eMagyar-pontot kötné össze, amely a külhoni magyar területeken hivatott biztosítani a közösségi internet-hozzáférést.10 A kezdeményezés kis szépséghibája, hogy a www.magyaronline.net címen már évek óta létezik egy olyan tengerentúlról szerkesztett internetes oldal, amely magát a határon túli magyarok közös portáljaként aposztrofálja.

A közösségi internetvégpontok összehangolására programozott portállal látszólag véget ért egy korszak, illetve elkezdődött egy új, már ami a külhoni magyar tartalomszolgáltatást és információs társadalmat illeti. Más kérdés, hogy az eMagyar.net-re több dolog vetett árnyékot, megkérdőjelezve az eredményeket. Ilyen például az, hogy olyan eMagyar-pontok és teleházak léteznek szerte a Kárpát-medencében, ahol még nem tudták bevezetni a netet, holott a szaktárca erre korábban ígéretet tett. Egy magát megnevezni nem kívánó ukrajnai magyar internetes szakember állítása szerint Kárpátalján a helyi politikai erő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) keretében üzemelnek a teleházak, s nem az épp erre rászoruló kárpátaljai iskolákban.

„Mint a konferencián több hozzászóló is megállapította, az elvileg már létrejött 180 [Magyarországon kívüli] eMagyar Pont csupán végpontok összessége. Élő hálózatról nem beszélhetünk.”11

A fent említett szakmai rendezvényeket vizsgálva levonható az a következtetés, hogy a határon túli magyar területek online szereplőinek tartalomfejlesztési trendváltozásaira csak távlati stratégiailag van hatással az anyaország, alapvető gondjaikat mind a tartalomfejlesztés, mind az anyagiak terén saját maguknak kell megoldaniuk. Az illető szakmai rendezvények pusztán offline bemutatkozást és információcserét nyújtanak, annyiban viszont mindenképp előnyt jelentenek, hogy összetartásra serkentenek, amelyre a kibertérben történő kapcsolattartás során mindig nehezen nyílik lehetőség.

Hogy az eMagyar portál már beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, még nem tudni. Egy hónappal az indulás után annyi már észrevehető volt, hogy a napi átlag száz látogatót vonzó honlap nem mutat újat a hírportálok általános kínálatán.12

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.