Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2006 tél – Térkép rovat

Balázs D. Attila

A határon túli magyar online médiumok tartalomfejlesztési trendváltozásai (8/13)

3.3. Internetes hírfolyam Kárpátalján, a Felvidéken, a Délvidéken és a Várvidéken

A felvidéki, a délvidéki, valamint a várvidéki magyar internethasználatra egyaránt illik Szoboszlai Istvánnak, a Kárpátinfó főszerkesztőjének a megállapítása, miszerint még mindig nem veszik komolyan az e vidékeken élők a világháló adta lehetőségeket. Vagyis e területek rosszabbul állnak a neten való képviselet szempontjából Erdélynél is. A dolog persze megmagyarázható, ha figyelembe vesszük az itteni magyarságnak a romániainál kisebb számarányát.

Kárpátalja máig az egyik legelzártabb és leghátrányosabb helyzetben lévő régiója a Kárpát-medencének. A több évtizedes vasfüggöny, a nyitásra későn ébredés miatt a technikai továbblépés terén is nagy a hátrányuk az itt élőknek. Ez viszont már most sem, hosszú ideig meg végképp nem tartható állapot.

A kárpátaljai magyar közéleti lapok közül a két legnagyobb példányszámúnak van internetes verziója: a Kárpáti Igaz Szónak (www.hhrf.org/karpatiigazszo) és aKárpátaljának (www.karpatok.uzhgorod.ua/hetilap), de az UMDSZ-hez kötődő Ukrajnai Magyar Krónika is felzárkózott 2004-ben ebbe a szűk táborba (www.kronika.bereg.net.ua).

Az 1997-ben alakult BeregInfó hetilapnak a megjelenését is folyamatosan a pénzhiány árnyékolta be, de az utolsó pillanatban létrejött bázisán az első kárpátaljai magyar hírszolgáltató portál, a KárpátInfó(www.karpatinfo.net). Ez az információs kapu máig egyedülálló a régióban, mert magyar nyelven publikálja a híreket a 2002-es kezdés óta. A KárpátInfóis tervbe vette egy elektronikus könyvtár létrehozását, amelyben a kárpátaljai vonatkozású könyvek digitalizálása zajlana, az anyagiakban korántsem bővelkedő hírportál emellett pedig egy e-könyvesboltot is nyitna.

A Kárpátinfó jelenleg a legnagyobb látogatottságú s a legtöbb információval rendelkező kárpátaljai portálrendszer a maga 900–1200 egyedi kattintásával. Mivel a weblapot az alacsony internetpenetráció miatt kevesen látogatják Kárpátaljáról, ezért az idetévedők zömét a Magyarországról és a többi EU-országból származó szörfözők jelentik.

Az internet terén a Felvidék és a Délvidék jobban áll Kárpátaljánál, ám az ottani helyzet is hagy némi kívánnivalót maga után, annak ellenére, hogy a térségek vezető sajtóorgánumai komoly honlapokkal rendelkeznek.

Szlovákiában gyorsan fejlődik az internet, viszont az emberek még csak most jutottak el odáig, hogy hasznos tartalmakat böngésszenek otthonról.22

A Vajdaságban és a Felföldön igazából egy-egy naprakész magyar online hírlap létezik, a két éve alakult Vajdaság Ma (www.vajdasagma.info) és a Felvidék Ma (www.felvidek.ma). Az Erdély Mával való névrokonság nem véletlen, mert az erdélyi mintát szem előtt tartva kezdtek a tartalom megtervezéséhez, bár azzal nem alkotnak lapcsoportot.

A naponta 4000 látogatót vonzó Felvidék Ma azért életképes, mert a szlovákiai magyar közösségben nem alakult ki egészséges plurális médiarendszer – vélik a honlapot üzemeltető Szövetség a Közös Célokért (www.szakc.sk) munkatársai. Mgr. Őry Péter, a felvidéki Magyar Ifjúsági Közösség alapítója szerint a szlovákiai magyarság részére az Új Szó címűnapilap jelenti az egyetlen nyomtatott, naponta megjelenő közösségi hírforrást, vagyis hiányzik a többoldalú hírközlés:

„A gyakorlatban annak lehetünk tanúi, hogy csupán a napilapban megjelenő hírek kerülnek a köztudatba. Tény viszont, hogy az Új Szó példányszáma az elmúlt 15 évben több mint 60 százalékkal visszaesett.”

Sebestyén Imre, a Vajdaság Ma szerkesztője sem érti, hogy ennyi idő után még mindig ők uralják a vajdasági internetes lappiacot, már ha beszélhetünk egyáltalán ilyenről:

„A Vajdaságban a hetilapok és a napilapok internetes kiadásai ugyanazt nyújtják, amit a papíron is, a rádióknak és a tévéknek pedig nincs rendszeresen frissített internetes oldaluk, csak amolyan bemutatkozó szájtjuk”

– ami másutt is jellemző a határokon túl. A Vajdaság Mával egyedül a még „fejlődési” stádiumban lévő Vajdaság Portál(www.vajdasagportal.com) veszi fel a versenyt.

A délszláv háború után kezdték újraszervezni a délvidéki médiát, ami rányomta bélyegét az online tartalomfejlesztésre is. A szerbiai magyarság egyetlen napilapja, a Magyar Szó(www.magyar-szo.co.yu), valamint a horvátországi Új Magyar Képes Újság(www.hhrf.org/umku), a felvidéki Új Szóval (www.ujszo.com)egyetemben gondozott honlappal rendelkezik, viszont e hajdani országrészeken is több lap internetes verziója befagyott. Ellenben olyan, tematikus sajtóorgánumok is feltették magukat a hálóra, mint a Katedra című pedagógiai havilap (www.katedra.sk), a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület által kiadott Gömörország című folyóirat (www.gomororszag.sk) vagy a délvidéki magyarság közéleti folyóirata, az Aracs (www.aracs.org.yu).

Az első számú szlovéniai internetes magyar hang, a Lendvai Népújság régóta befagyott honlapját néhány hónapja sikerült lecserélni a sokkal korszerűbb www.nepujsag.net-re, ám azóta újból nincs életjel a kezdőlapon. Még szerencse, hogy közben felköltözött az internetre a szintén lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet is, amelynek honlapján (www.mnmi-zkmn.si) ugyancsak működik hírfolyam.

Burgenlandban, a Várvidéken mindössze a www.langos.at -n működik egy magyarul és németül futó kezdeményezés, amely 2006-ban indult el újból a hosszú vegetálás után. A Lángost( Language Open Site-ot), a várvidéki magyarok kétnyelvű internetújságját a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület karolta fel, az IHM adatbankfejlesztő támogatása keretében.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.