Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2007 tavasz – Képregény rovat

Fehér Katalin

A webcomic avagy az online képregény (5/6)

Konklúzió

A webcomic sokoldalúan használja az új médiumot, hasonlóan más tartalmakhoz. Popkulturális és művészeti értelemben is teret talál magának, méghozzá egy új, virtuális teret. Az érdeklődők, rajongók hozzáférése, s ezen keresztül kötődése megnőtt, kommunikációjuk a szerzőkkel kiterjedt és sokoldalú az eszközkészletük. Maga a webcomic pedig az offline média műfajaihoz képest már feszeget bizonyos határokat. A közös témához kapcsolódó megosztás, az (online) közösségteremtés pedig dinamikusan követi az internetes trendeket.

Jelenleg a comic kifejzésre 103 000 000 találat, többes számú változatára 137 000 000 találat, a magyar képregényre 1 030 000 találat, végül az újabb elnevezésre, a webcomicra4 640 000 találat született 2007. január 25-én a www.google.com oldalon. Az egyre inkább meghatározó, önszerveződő webes információforrás, a Wikipedia pedig már jól felépített, önálló szócikkben kezeli valamennyit, valamint létrejött a www.comixpedia.org, mely a Wikipedia elvén képregényekre szakosodott.

Kérdés, hogy mit jelenthet ez a jövő számára. Milyen új technikai lehetőségeket (például virtuális valóság), milyen új műfajokat (elfogadja-e a flasht a szakma), milyen kommunikációt a webcomicról. Egy lehetséges, kitekintő válasz az interjúból nyerhető:

„Nagyon különböző kultúrák szerint, hogy mennyire közösségi médium. Japánban nagyon, Amerikában közepesen, Európában még kevésbé. Elvégre itt főleg olvasási élményről van szó – ugyanúgy nehezen megosztható másokkal.
A közösségi jelleget inkább a képregény-figurák biztosítják, a gyerekek és fiatalok hozzájuk kötődnek.”

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Az első lépések és kérdések
• Szolgáltatások és kontextusok,
  avagy a képregény-kommunikáció pozicionálása
• Műfajok és kommunikációs eszközeik
• Néhány jellemző példa a webcomic oldalakra – és egy kísérlet
• Konklúzió
• Irodalom

Képregény

Maksa Gyula:

Ismeretterjesztés és képregény

Dunai Tamás:

Képregény Magyarországon

Birkás Péter:

Releváns jegyek a képregényfilmekben

Fehér Katalin:

A webcomic avagy az online képregény

Digitália

Jenei Ágnes:

Digitális interaktív televízió: az (anti)utópisztikus valóság

Újságírás

Hermann Irén – Wild Judit:

Betegség vagy állapot?

Kritika

Illés Viktória Ivett:

Kirobbanóban a digitális forradalom

Farkas Noémi:

A szamos-parti Athén kincsei