Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2007 nyár – Politika rovat

Polyák Gábor

Értékelési szempontok a műsorszolgáltatók kiválasztására irányuló eljárásban (1/13)

A földfelszíni rádiós és televíziós szolgáltatások piacra lépése – analóg környezetben minden országban, a digitális médiarendszerben pedig a gyenge multiplex modellt követő országokban – részletesen szabályozott kiválasztási eljárás keretében történik. A kiválasztás során figyelembe vett értékelési szempontok mind a leendő műsorszolgáltató magatartását, mind a médiapiac szerkezetét jelentősen befolyásolják. A tanulmány az értékelési szempontokkal kapcsolatos hazai szabályozást és az erre épülő pályáztatási gyakorlatot a német és az osztrák megoldások, valamint az alkotmányos elvárások tükrében értékeli. A kiválasztásra vonatkozó szabályozás összehasonlító elemzése az egyes értékelési szempontok rendszerezése mellett az engedélyezési rendszerrel kapcsolatos olyan kérdésekre is választ adhat, mint a szabályozó hatóság törvényhez kötöttsége az egyes értékelési szempontok meghatározásában, az objektív és a szubjektív értékelési szempontok súlya, az eljáró szerv mérlegelési jogkörének terjedelme, valamint az engedélyben az adott szolgáltatóra kiróható egyedi kötelezettségek.¹

1. A kiválasztási eljárás szerepe

A médiaszabályozásnak jelenleg világszerte alkalmazott eszköze a műsorszolgáltatási piacra való belépés jogi, adminisztratív feltételekhez kötése. Az engedélyezés országonként eltérő – mégis alapvonásaiban igen hasonló – eljárás során és feltételek szerint történik, és a különböző terjesztési hálózatokon nyújtott műsorszolgáltatás megkezdése általában az adott jogrendszeren belül is eltérő feltételekhez kötött. A műsorszolgáltatási engedélyek kiosztása, az ehhez kapcsolódó pályáztatási-kiválasztási eljárás lefolytatása ma a médiahatóságok egyik legfontosabb, a médiapolitikai elképzelések hatékony érvényesítését szolgáló jogköre. Az engedélyezési rendszer kialakításának meghatározó eleme azoknak a szempontoknak és elveknek a meghatározása, amelyek alapján a műsorszolgáltatási jogosultságokról, illetve a műsorterjesztési kapacitásokhoz való hozzáférésről döntés születik.

A kiválasztási eljárás elsődleges célja a szűkös erőforrások esélyegyenlőségen alapuló elosztása, és egyúttal lehetővé válik a leendő műsorszolgáltatók szakmai, pénzügyi és műszaki alkalmasságának előzetes értékelése is. A médiahatóság által lefolytatott kiválasztási eljárás alapvetően a földfelszíni műsorszórási kapacitások elosztására szolgál, más, nem kizárólagos állami tulajdonban lévő hálózatok kapacitásait általában nem a hatóság, hanem az adott platform üzemeltetője osztja el. Ez alól éppen a német médiaszabályozás a kivétel, amely a tartományi médiahatóságoknak az analóg kábelkapacitások elosztásánál széles mozgásteret biztosít (lásd Hesse, 2003: 277–280). E tanulmány a földfelszíni műsorszórási kapacitások elosztásánál – és elsősorban a televíziós műsorszolgáltatásokra vonatkozóan – alkalmazott szempontokat hasonlítja össze, szem előtt tartva, hogy a jelenlegi műszaki fejlődési folyamatok a földfelszíni platform egészének átértékeléséhez vezetnek. A digitális átállás az engedélyezési eljárás jelentőségét, a médiapolitikai szándékok érvényesítésére való alkalmasságát minden bizonnyal jelentősen csökkenti. A jelenlegi hazai szabályozási stratégiák és javaslatok² a kiválasztás súlypontját az egyes tartalomszolgáltatásokról a multiplex platform üzemeltetőjére helyezik át. A hatályos szabályozás alapján kialakított médiarendszer (médiapiac) azonban valószínűleg hosszú távon meghatározza a fejlődés feltételeit.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• 1. A kiválasztási eljárás szerepe
• 2. Kiválasztási modellek
• 3. A kiválasztási eljárás szabályozása a német és az osztrák médiajogban
• 4. A kiválasztási eljárás hazai szabályozása
• 5. Értékelési szempontok a német, az osztrák és a magyar szabályozásban
• 6. Műsorszolgáltatási díj
• 7. A műsorkínálat sokszínűsége
• 7.1. A műsorszerkezetre vonatkozó értékelési szempontok
• 7.2. A műsorszolgáltatás szervezeti, működési és pénzügyi feltételeire vonatkozó szempontok
• 8. Egyéni és közösségi érdekek védelme
• 9. További értékelési szempontok
• 10. Összegzés
• Irodalom

Közszolgálat

Csepeli György – Dessewffy Tibor – Hammer Ferenc – Kitzinger Dávid – Magyar Gábor – Monory Mész András – Rozgonyi Krisztina:

Közszolgálat a digitális korban

Koltay András:

A közszolgálati média fogalma

Környezet

Mikecz Dániel:

Zengő-konfliktus a napisajtóban

Politika

Polyák Gábor:

Értékelési szempontok a műsorszolgáltatók kiválasztására irányuló eljárásban

Történelem

Balogh János Mátyás:

Napilapok és pénzintézetek kapcsolata a dualizmus korában

Új média

Bodoky Tamás:

„Nincs tévém, nem olvasok papírújságot”

Térkép

Tóth Norbert:

Az Åland-szigetek médiastruktúrája, avagy a média szerepe a kisebbségi identitás megőrzésében