   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2007 nyár – Történelem rovat Napilapok és pénzintézetek kapcsolata a dualizmus korában (2/11)Journalok és Lloydok5 a dualizmus első éveibenAz 1854-ben meginduló német nyelvű, tekintélyes közgazdasági pesti napilap, a Pester Lloyd kötelékéből 1867 decemberében kivált a teljes szerkesztőség, valamint a kiadó hivatal és az expedíció egy része is. A „szakadárok” – élükön Rothfeld Sámuellel (1821–1883),6 a volt fő- és Weiszkircher Károllyal (1830–1896),7 a volt felelős szerkesztővel – hamarosan megindították a hasonló jellegű, szintén reggeli és „esti” kiadással is megjelenő Ungarischer Lloydot. A napilapok pesti és magyarországi piacát azonban továbbra is a Pester Lloyd uralta. Igaz, átlagos napi példányszáma 1868-ban alig haladta meg a hatezret, míg a megelőző években, 1866-ban és 1867-ben többször is – hónapokig – több mint nyolcezer előfizetője volt. Továbbá a pesti elárusítóhelyeken is rendszeresen elkelt a lapból egy-kétszáz példány naponta (1866 nyarán, a porosz háború idején hónapokig átlagosan napi egy-kétezer). A Pester Lloyd 1868-as, példányértékesítésben mindenképpen mutatkozó visszaesését feltehetőleg az Ungarischer Lloyd megjelenése okozta. Ráadásul a lap indulása óta – nem számítva a legelső évet – ebben az évben volt először veszteséges (ez 1907-ig nem ismétlődött meg). Az 1868-at követő három évben folyamatosan emelkedett az előfizetők száma és a példányszám is: a Pester Lloyd 1869 áprilisában már kilencezer, 1870 februárjában pedig már tízezer példányban jelent meg naponta, 1871 elejére pedig elérte (és lényegében meg is őrizte a következő negyven évben) a 12 ezres példányszámot. Az Ungarischer Lloyd példányszáma minden bizonnyal csak a legelső időszakban tudta megközelíteni a Pester Lloydét, ezt követően évekig bizonyosan csökkent (bár a lap még így is a főváros – és az ország – második/harmadik legnagyobb napilapja maradt). A példányszám azonban később ismét növekedésnek indulhatott, hiszen ha feltételezzük, hogy a Pester Lloydhoz hasonló mértékű volt a teljes, illetve a pesti postán feladott példányszámának az aránya, akkor 1872 elején ismét négy-ötezer körüli példányban jelenhetett meg naponta.8 Az 1867-es alapítású Pester Journal című német nyelvű napilap a korabeli sajtó egyik „fekete bárányának” számított: színes híreinek valóságtartalma ugyanis többször is megkérdőjelezhető volt.9 A lap indulását követően nem sokkal már háromezres példányszámról számolt be büszkén (Pester Journal, 1867. március 13.), nem valószínű azonban, hogy ez sokáig érvényes lett volna. A lapnál az első években gyakran váltogatták egymást a tulajdonosok, a kiadók, a szerkesztők és a nyomdák is. A Journal 1869 nyarán került Schnitzer Ignác és Singer A. C. birtokába,10 akik ekkor saját nyomdát is berendeztek a lapnak. Ezt követően azt állította magáról a lap, hogy már naponta nyolcezer példányban jelenik meg (Pester Journal, 1869. július 31.); e szám azonban vagy erős túlzás, vagy csak arra a néhány napra lehetett igaz, amíg egy esetleges intenzív reklámkampány tartott (például ingyen szétküldött, úgynevezett mutatványlapok formájában). A következő év elején társult Schnitzerékhez Kohn Jakab is. Singer nem sokkal ezután – 1870. március elején – kivonult a vállalatból, és új német nyelvű napilappal (Neues Pester Journal, később Neues Freies Pester Journal néven), új nyomdavállalkozással kísérletezett – sikertelenül. Schnitzerék (időközben társult hozzájuk Konody Miksa is) hamarosan eladták a nyomdát, majd – ekkor már csak Schnitzer és Konody, mivel Kohn 1871 tavaszán öngyilkos lett – 1872-ben a lap tulajdonjogát is, a lapot azonban változatlanul ők szerkesztették. Ez év nyarán nyolcezer „előfizetővel” dicsekedett az újság (Pester Journal, 1872. június 28.).11 Hamarosan azonban, 1872. július 10-én a szerkesztőség és a kiadóhivatal „fellázadt” az aktuális tulajdonos ellen, és már másnap új, de a régi lappal teljesen megegyező stílusú napilapot indított. A „régi” Pester Journalnál másfél hónap elteltével sem sikerült kielégítően újjászervezni a szerkesztőséget és a kiadóhivatalt (Pester Journal, 1872. augusztus 27.). Az új, konkurens napilap, a Constitutionelles Pester Journal 1872. augusztus 2-án már azt állította (ingatlanos apróhirdetési rovatában), hogy csak Pest-Budán mintegy hatezer példányban van elterjedve. Érdemes megvizsgálni e napilapok súlyát a fővárosi napisajtóban. A pesti királyi adóhivatal kimutatásai szerint12 1868–1869-ben a fővárosi napilapok összesen 30 és 40 ezer közötti (nyomott) példányszámban jelenhettek meg átlagosan naponta, nem számítva (és az 1. táblázatban nem is tüntetve fel) a háromezernyi példányszámú hivatalos lapot, a Budapesti Közlönyt. Ezen időszakban a pesti magyar nyelvű napilapok végig nagyobb összesített példányszámban jelentek meg, mint a helybeli német nyelvűek együttesen, egyes hónapokban közel másfélszer akkora számban. Példányszámát tekintve magasan kiemelkedett a többi lap közül a Pester Lloyd. A „második vonalhoz”, a három-ötezres újságok közé a Hon, az Ungarischer Lloyd és a Pesti Napló tartozott. A pesti napilapok nagy többsége a fentiektől jelentősen lemaradva, egy újabb csoportba, az egy-kétezres példányszámú lapok közé tartozott. De voltak olyan – igen rövid életű – lapok is (a Pest-Ofner Kommunal- und Theater-Zeitung és a Der Spiegel),13 amelyek mindössze néhány száz példányban jelentek meg átlagosan naponta. Míg a Pester Lloyd példányszáma másfélszeresre növekedett 1868 januárja és 1869 szeptembere között, addig a közepes példányszámú lapok lényegében stagnáltak. A „szakadár” Lloyd esetében kifejezetten hanyatló tendenciát figyelhetünk meg (és talán a Pesti Napló esetében is). A Journalnál a csökkenés (kétezerről a felére) 1869 nyaráig tartott, az új tulajdonosok (Schnitzer és Singer) megjelenése után példányszáma felkúszott: bár az így (újra) elért kétezres átlagos napi példányszámmal még mindig a kis lapok közé tartozott.14 1. táblázat: a budapesti napilapok példányszáma (1868. február–márciusról nincs adat; az Idők Tanúja 1868 decemberében, az Autonómia 1868 júniusában csak a hónap első felében)
Az 1. táblázat adatai és Szabó László közlései lényegében egymást erősítik. Az Athenaeumról – és egyebek mellett annak napilapjairól – írt, a szerző számára még elérhető vállalati levéltári forrásokon alapuló mű szerint a Fővárosi Lapoknak az Athenaeum „megalakulásakor”, vagyis 1868 nyarán 1 386, a Pesti Naplónak 1869–1870. táján 3234–3200, a Honnak pedig 1869. január 19-én 4078 „előfizetője” volt. Az eltérések egyrészt az eltérő időmetszetből, másrészt a nyomott, illetve terjesztett, értékesített vagy előfizetett példányszámok eltérő nagyságából származhatnak (Szabó, 1918: 26, 30–31).
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Közszolgálat Csepeli György – Dessewffy Tibor – Hammer Ferenc – Kitzinger Dávid – Magyar Gábor – Monory Mész András – Rozgonyi Krisztina: Közszolgálat a digitális korban Koltay András: Környezet Mikecz Dániel: Zengő-konfliktus a napisajtóban Politika Polyák Gábor: Értékelési szempontok a műsorszolgáltatók kiválasztására irányuló eljárásban Történelem Balogh János Mátyás: Napilapok és pénzintézetek kapcsolata a dualizmus korában Új média Bodoky Tamás: „Nincs tévém, nem olvasok papírújságot” Térkép Tóth Norbert: Az Åland-szigetek médiastruktúrája, avagy a média szerepe a kisebbségi identitás megőrzésében Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
