Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2007 nyár – Történelem rovat

Balogh János Mátyás

Napilapok és pénzintézetek kapcsolata a dualizmus korában (6/11)

Krach után, Guttenberg után: Journalok és Lloydok

A krach, illetve a „Guttenberg” korszak után az Ungarischer Lloyd elterjedtsége és súlya is jelentősen csökkent: a Waldstein vezette lap feltehetőleg végig veszteséggel zárta azt a néhány évet, amely még „megadatott” számára. 1874 őszén napi példányszáma nem haladta már meg a 3 000-et sem (mintegy 70 százalékában vidéki terjesztéssel).⁵² Kiadását feltehetően már csak báró Sennyei Pál támogatásának köszönhetően tudta megoldani Waldstein.⁵³ A lap végül egy szerződés értelmében 1876-ban megszűnt, előfizetőit – március 14-étől – a Pester Lloyd vette át; az Ungarischer Lloydnak e szerződés aláírásakor állítólag már csak 1343 előfizetője volt (Deutsch, 1903: 198), értékesített napi példányszáma sem lehetett sokkal nagyobb. A kiadó és a lap ekkori anyagi problémáit többek között az is jelzi, hogy a hirdetések után járó beiktatási illetéket 1874-től már nem fizette, emiatt nem sokkal az Ungarischer Lloyd megszűnését követően (de csak ekkor!) eljárást is indítottak Paul Waldstein ellen, minek eredményeképpen végrehajtó foglalta le bérelt lakásának bútorait.⁵⁴

A Pester Lloyd a krach után is megmaradt az ország legtekintélyesebb orgánumának, még ha súlya folyamatosan csökkent is. A nagy példányszámú és nagy terjedelmű lap vezető és igényes voltát az is jelzi, hogy 1877 nyarától – Magyarországon elsőként – rotációs gépen, majd gépeken nyomták (Balogh, 2007). Az 1870-es évek legelején elért, éves szinten átlag 10–12 ezres példányszám minden bizonnyal több mint négy évtizedig, az I. világháború kezdetéig tulajdonképpen még csak nem is ingadozott jelentősen. A hirdetésekből származó bevétel viszont annál inkább. A lapnak a kiegyezés évében még csak alig több mint 60 ezer forint bevétele származott e téren, 1873-ban már – a krach ellenére, de különösen az év első négy hónapjának köszönhetően – már háromszor ennyi. A következő években folyamatosan csökkentek e bevételei (és emiatt összes bevétele is): 1875-ben körülbelül 153 ezer, 1876-ban mintegy 140 ezer, 1877-ben már csak 113 ezer forint körüli értékben jelent meg hirdetés a Pester Lloydban. Az 1873-as év kimagasló (hirdetési) eredményét több mint két évtizedig, az 1890-es évek közepéig meg sem tudta közelíteni a lapvállalat.

A Pester Lloyd (feltehetőleg leginkább hirdetési) bevételeinek alakulása jól mutatja az ország gazdasági viszonyait (lásd a 3. táblázatot).⁵⁵ A teljes évi bevételeket tekintve a „Gründerzeit” volt a lapvállalat legdinamikusabb fejlődését hozó időszaka. A lap bevétele 1872-ben feltételezéseim szerint nagyobb lehetett, mint a rákövetkező, még a krachhal együtt is igen jónak számító évben. Amennyiben ez igaz, az azt is jelenti, hogy legalább negyed évszázadon át nem tudta megismételni ezt az eredményt a lapvállalat, noha 1873 végén két forinttal növelték a lap előfizetési árát. Továbbá 1886-tól könyvnyomda is tartozott hozzá, amelynek ismeretlen, de kezdetben feltehetően még nem jelentős „külsős” bevételei a lapvállalatéval összevonva jelentek meg a kimutatásokban.

3. táblázat: a Pester Lloyd bevételei az egyes években (1865–1913)

A Neues Pester Journallal érte végül el Bródy azt, amit 1872 augusztusában a Pester Journal kapcsán jósolt a Pesti Napló és a Szabad Sajtó – vagyis, hogy „erőteljes szerkesztése alatt” a lap majd „nagy tért fog elfoglalni”, illetve „vezetése alatt bizonyára politikai jelentőséget is fog nyerni”. Bródyék szerint lapjuk 1874. szeptember végére már 11–12 ezres példányban jelent meg naponta, amely túlnyomórészt (kilenc-tízezer) helyben, Budapesten kelt el; állításukat más adatok is megerősíteni látszanak (Balogh, 2005: 83). Bródy és Schnitzer 1875-ben megvásárolták a lapjukat előállító nyomdát; nyomdai és hírlapkiadói vállalatukat, a Hungariát, 1876-ban cégként is bejegyezték.⁵⁶ Időközben, 1875-ben, újabb sikeres német nyelvű napilapot is indítottak. E lapot, a Politisches Volksblattot 1877-ben átalakították, létrehozva így az ország első, rendszeresen illusztrált napilapját (Balogh, 2004: 14). Schnitzer Ignác Hungaria-tulajdonrészét, a két lappal és egy – saját tulajdonú helyiséggel nem rendelkező – nyomdaüzemmel is bíró vállalat felét 1878 szeptemberében vásárolta meg Bródy, állítólag 150 ezer forintért (Független Hírlap, 1878. szeptember 21.).⁵⁷ A Neues Pester Journal az 1870-es évek közepétől az 1880-as évek végéig az ország legnagyobb példányszámú napilapja volt, a fővárosban pedig minden bizonnyal az 1890-es évek elejéig-közepéig megmaradt a legelterjedtebb újságnak (vö. Balogh, 2006: 26–28).

A Guttenberg egyéb alapítói, vezetői közül Rothfeld és Weiszkircher hamarosan visszavonult az újságírástól és a lapszerkesztéstől. Kohen és Waldstein külföldre távozott, megmaradt ugyanakkor a pénzügyi szektorban.⁵⁸ Halász Imre hamarosan újabb napilap indításában vett tevékenyen részt; a báró Sennyei Pál, illetve a jobboldali parlamenti ellenzék által támogatott, „haladó konzervatív” Kelet Népe azonban nem bizonyult sikeresnek (vö. Szinnyei, 2000: H. I.; Szabó, 1918: 36).

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

Lapozás

• Két dialógus
• Journalok és Lloydok a dualizmus első éveiben
• Bródy Zsigmond és a „Lévay-história”
• A Guttenberg Hírlapkiadó Társulat megalakulása
• Tervek, eredmények, krach
• Krach után, Guttenberg után: Journalok és Lloydok
• Pénzintézetek és napilapok a dualizmus korában
• A lapfelület
• Összegzés
• Források
• Irodalom

Rovatok

Archívum

Közszolgálat

Csepeli György – Dessewffy Tibor – Hammer Ferenc – Kitzinger Dávid – Magyar Gábor – Monory Mész András – Rozgonyi Krisztina:

Közszolgálat a digitális korban

Koltay András:

A közszolgálati média fogalma

Környezet

Mikecz Dániel:

Zengő-konfliktus a napisajtóban

Politika

Polyák Gábor:

Értékelési szempontok a műsorszolgáltatók kiválasztására irányuló eljárásban

Történelem

Balogh János Mátyás:

Napilapok és pénzintézetek kapcsolata a dualizmus korában

Új média

Bodoky Tamás:

„Nincs tévém, nem olvasok papírújságot”

Térkép

Tóth Norbert:

Az Åland-szigetek médiastruktúrája, avagy a média szerepe a kisebbségi identitás megőrzésében

Pódiumbeszélgetések

Támogatónk

Partnereink