   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2007 ősz – Kisebbség rovat Kisközösségi rádiók Magyarországon (7/11)3.5. Hivatalosságok, érdekvédelemA felmérésben választ kerestünk a magyar kisközösségi rádiók és a „hivatalosságok” közötti kapcsolatra: négy olyan szervezethez való viszonyukról kérdeztük a rádiókat, amelyet a mindennapi működésben – az adott szervezet jogi szabályozásától függetlenül – hatóságnak érezhetnek (ilyen az ORTT, a Nemzeti Hírközlési Hatóság [NHH], a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület [Artisjus], valamint a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége–Előadóművészi Jogvédő Iroda [Mahasz–EJI]). A viszonyrendszerek felmérését az információszolgáltatás, az odafigyelés és az együttműködés fogalmai mentén végeztük el. Elsőként az ORTT-vel és az NHH-val kapcsolatos válaszokat hasonlítottuk össze, majd a két szerzői jogi szervezettel12 kapcsolatosakat. A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy a rádióknak a Mahasz–EJI-vel van/volt a legtöbb problémájuk, ennek a szervezetnek a tevékenységét ítélték a legkritikusabbnak: a Mahasz–EJI minden kérdésben a legtöbb negatív értékelést kapta. Kritikus kérdés, hogy a szervezetek mennyi információt adnak a rádióknak (lásd a 18. és a 19. ábrát). A kisközösségi rádiósok legalább felének pozitív értékelését e téren csak az ORTT érte el, de az érték itt sem nagyon haladta meg az 50 százalékot (52,9 %). A többi szervezet esetében a rádiósok harmada (NHH: 32,4 %, Artisjus: 30,6 %) vagy tizede (Mahasz–EJI: 14,3 %) értékelte úgy, hogy inkább megadják a szükséges információkat a rádióknak. A Mahasz–EJI ebben a kérdésben is kiemelkedően rosszul teljesít a rádiósok szerint (egyáltalán nem ad információt: 11,4 %); egyikük megjegyezte, hogy a szervezet „…még csak nem is reagált a nekik küldött e-mail-re”. 18. ábra. A kisközösségi rádiók véleménye a hatóságok információadási hajlandóságáról I.
19. ábra. A kisközösségi rádiók véleménye a hatóságok információadási hajlandóságáról II.
A rádiósok számára fontos kérdés, hogy mennyire veszik figyelembe a rádiók speciális igényeit. E kérdésben ítélik meg a válaszadók a legrosszabbnak a négy szervezet tevékenységét, hiszen egyikről sem nyilatkozott inkább pozitívan a rádiósok többsége (lásd a 20. és a 21. ábrát). Az ORTT tevékenységét a válaszadók nem egészen fele ítélte meg úgy, hogy inkább figyelembe veszik a rádiók igényeit (47 %), míg a másik három szervezetet pozitívan megítélők aránya jóval ez alatt maradt. Az NHH esetében 38,2 százalékos, míg a két szerzői jogi szervezet esetében csupán 27,7 százalékos (Artisjus) és 11,4 százalékos (Mahasz–EJI) arányban ítélték meg inkább pozitívan a tevékenységet. Ráadásul a Mahasz–EJI esetében a rádiósok nagy arányban (31,4 %) vélekedtek úgy, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe a rádiók igényeit (az egyáltalán nem veszik figyelembe válasz aránya a másik három szervezetnél is jóval magasabb volt, mint a többi kérdésnél). A rádiósok tehát úgy érzik, hogy nem alanyai, csupán tárgyai a hivatalos eljárásoknak, és az igényeik egyáltalán nem fontosak a hivatalos szervezetek számára. 20. ábra. A kisközösségi rádiók véleménye a hatóságok kapcsán a speciális rádiós igények figyelembevételéről I.
21. ábra. A kisközösségi rádiók véleménye a hatóságok kapcsán a speciális rádiós igények figyelembevételéről II.
A hivatalos szervezetekkel kapcsolatban az együttműködéssel kapcsolatban is tettünk fel kérdést a rádiósoknak (lásd a 22. és a 23. ábrát). Itt kicsivel több határozottan pozitív válasz érkezett, de a Mahasz–EJI-t e kérdésben is a legrosszabbnak ítélték meg. Az „inkább” vagy „nagyon együttműködők” választ az ORTT esetében a rádiók 50 százaléka, az NHH esetében 47 százaléka, az Artisjus kapcsán már csak 38,8 százaléka, míg a Mahasz–EJI kapcsán csupán 28,5 százaléka választotta. 22. ábra. A kisközösségi rádiók véleménye a hatóságok együttműködési hajlandóságáról I.
23. ábra. A kisközösségi rádiók véleménye a hatóságok együttműködési hajlandóságáról II.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Kisebbség Gaál György: A dánosi rablógyilkosság – és ami mögötte van Ligeti György: Kisebbségek és bevándorlók a médiában Gosztonyi Gergely: Kisközösségi rádiók Magyarországon Politika Ságvári Bence – Pillók Péter – Galácz Anna: Az erőszak képei a magyar médiában Piac Fábián Sándor Péter: Az ingyenes napilapok térnyerése és hatása a sajtópiacra Hírműsorok Bajomi-Lázár Péter – Monori Áron: Esti főműsoridős híradók a magyarországi televíziókban Digitália Barta Judit: „Ha nem megy ellenük, csináld velük!” Kritika Mátay Mónika: Bayer Judit: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||
