Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2007 ősz – Piac rovat

Fábián Sándor Péter

Az ingyenes napilapok térnyerése és hatása a sajtópiacra (1/7)

Az ingyenes napilapok az elmúlt évtized alatt a nyomtatott sajtó megkerülhetetlen tényezőivé váltak, részesedésük az európai napilappiacból immár egyharmadnyi. Üzleti modelljüket az azt megalkotó Metro alapján részletesen ismertetem, számos példán bemutatva a lehetséges piaci stratégiákat. Vizsgálom, hogy a minőségi sajtótermékek kiadói miként reagáltak a világháló melletti újabb fenyegetésre, milyen változtatásokat vittek véghez a napilapokban. Említést érdemelnek az utóbbi évek iparági újdonságai is. A hazai Metro működésének felvázolását egy hungarikum színesíti.

1. A napilapok piaci környezete az elmúlt évtizedben

A 19. század vége óta a napilapok természetes kísérői a mindennapoknak, hosszú távú fennmaradásuk csak az internet tömegmédiummá válásával kérdőjeleződött meg. A napilapok történetük során mindvégig megőrizték társadalmi funkcióikat (McQuail, 2003), habár azok arányaiban elmozdulás figyelhető meg a 20. század végén. A világban történő eseményekről való tájékoztatás és azok magyarázata, értelmezése, véleményezése, illetve valamilyen fontossági sorrendben való tálalása manapság is hangsúlyos szerepet tölt be, míg a média szórakoztató funkciójának részaránya a médiumok tartalmi felépítésében folyamatosan növekszik.

Az infotainmentnek nevezett fogalom utal arra a globális hírkészítési eljárásra, amelynek célja a szórakoztató módon (entertainment) való tájékoztatás (information). Elterjedésének kiváltó oka a kommercializálódás, azaz a médiastruktúrák és -tartalmak piaci szempontok által vezéreltté válása szerte a világon. A médiavállalatok első számú célja a profit növelése, ehhez pedig a napilap hirdetési bevételének és eladott példányszámának maximalizálásán keresztül vezet az út. A kereskedelmi rádiók, televíziók elterjedésével fokozatosan csökkent az igény a „kemény hírekből” merítő lapok iránt; a széles népesség megnyerésére a kereskedelmi médiumokkal közös stratégiákat kidolgozó bulvárlapok képesek. Híreik forrását a modern televíziós műsorokkal és szereplőikkel kapcsolatos „események” jelentik, biztosítva ezzel a fogyasztónak a sztárvilágban való tájékozottságot, egyben megkímélve a világ történéseinek megismerésétől és bonyolult összefüggéseinek értelmezésétől.

Az 1990-es évek közepére a televíziózás mértékének növekedése következtében a napilapok hírközlő szerepe csökkent, a reggeli lapban az előző nap legfontosabb eseményei nem hatottak újdonságként, mivel az esti – közszolgálati és kereskedelmi – híradók már tájékoztattak ezekről igény szerinti témaválasztásban és mélységben. A napilapok számára tehát nehezebb lett vásárlásra ösztönző tartalmat kínálni, azonban a világgazdaság felfelé ívelő pályájának köszönhetően a lapok hirdetési bevételei növekedtek, ezáltal bővülő oldalszámban, új rovatokkal jelenhettek meg, érzékelhetően növelve az értékesített példányszámot.

A trendfordulást a gazdasági és az információtechnológiai változások együttese idézte elő. Az internet megjelenésével nemcsak a világ hírei váltak minden nyelven éjjel-nappal elérhetővé; a felhasználók számára természetes lett azok különböző szemléletű elemzésének, véleményezésének megismerése is. A 2001-től recesszióba forduló gazdaság aktorai hirdetési kiadásaikat mérsékelték, így a lapok bevétele csökkent. Többen kényszerű leépítéseket hajtottak végre, csökkent az oldalszám, nőtt az eladási ár. A bulvárlapok példányszámát garantálták alacsony áraik és az állandó szenzációk. A politikai napilapok olvasóinak azonban a jó minőségért egyre többet kellett fizetniük, miközben a legtöbb napilap cikkét ingyenesen elolvashatták a weben, továbbá a már említett kommercializálódás következtében sokan váltottak bulvárlapokra vagy hagytak fel a napilapok vásárlásával.

A fiatal generáció azon tagjai, akiknek az internet a mindennapok részét jelenti, egyre nehezebben nyerhetők meg a kiadók számára rendszeres napilapvásárlás céljából. Különösen igaz ez a Web 2.0 néven emlegetett újabb világhálós korszakváltás után. Az internetes forradalom végérvényesen megerősítette azt a tényt, hogy napjaink átlagos médiafogyasztója szűkebb és tágabb környezetének legfontosabb híreiért közvetlenül nem hajlandó pénzt kiadni. Hogy ennek ellenére milliók tájékozódnak napilapból, ma már természetes. Tizenkét éve még nem volt az. Ekkor került utcára a világ első, tömegközlekedési hálózaton terjesztett ingyenes napilapja. (A fogalom az 1970-es évek óta nem ismeretlen, számos ingyenesen hozzáférhető helyi napilap működik az Amerikai Egyesült Államokban.)

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• 1. A napilapok piaci környezete az elmúlt évtizedben
• 2. Az ingyenes napilap koncepciója
• 3. Az ingyenes napilapok terjeszkedése, kiadói stratégiák
• 4. Újdonságok a napilapkiadásban
• 5. Ingyenes napilap Magyarországon
• 6. Jelen és jövő
• Irodalom/Interjúk

Kisebbség

Gaál György:

A dánosi rablógyilkosság – és ami mögötte van

Ligeti György:

Kisebbségek és bevándorlók a médiában

Gosztonyi Gergely:

Kisközösségi rádiók Magyarországon

Politika

Ságvári Bence – Pillók Péter – Galácz Anna:

Az erőszak képei a magyar médiában

Piac

Fábián Sándor Péter:

Az ingyenes napilapok térnyerése és hatása a sajtópiacra

Hírműsorok

Bajomi-Lázár Péter – Monori Áron:

Esti főműsoridős híradók a magyarországi televíziókban

Digitália

Barta Judit:

„Ha nem megy ellenük, csináld velük!”

Kritika

Mátay Mónika:

A reformkor alulnézetben

Bayer Judit:

Átfogó