Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2007 tél – Bulvár rovat

Pápai Júlia

Áll az alku, avagy a televíziós műfajhatárok összemosódásáról (2/7)

2. Televíziós műfajok

Nehéz a televíziós műfajok összemosódásáról beszélni addig, amíg nem tudjuk, milyen televíziós műfajok, s azokon belül milyen műsortípusok vannak vagy voltak a televízió feltalálása óta, főképpen Magyarországon. Önmagában nehéz megválaszolni ezt a kérdést, hiszen amíg az irodalmi műfajokra, illetve a nyomtatott sajtó műfajaira tartalmi és formai szempontok alapján egzakt kategóriák vannak a szakirodalomban, addig a televízió esetében már nincs ilyen közmegegyezés. Emellett azok, akik próbálkoztak azzal, hogy a televízió egyes műsorait különböző jellemzőik alapján műfaji kategóriákba sorolják, elsődlegesen tartalmi szempontok alapján tették ezt, ami a kereskedelmi televízió legtöbb műsorát nézve rögtön érvényét veszti. Hiszen e műsorok nagy része úgynevezett „műsorformátum”, amelynek a licencét vásárolja meg az adott televízió, s amely elnevezésből is kitűnik, hogy a formai elemek éppen annyira karakterisztikusak, ha nem még erősebben, mint a tartalmiak. Így van ez az elemezni kívánt Áll az alku című show-műsor esetében is. Mindezek ellenére érdemes áttekinteni néhány ismert vagy kevésbé ismert kategorizálási kísérletet, különös tekintettel a show-műsorokra.

2.1. Műfaji kategóriák a sajtóműfajokon belül

Domokos Lajos A nyomtatott és elektronikus újságírás elmélete című könyvében (1994) a sajtóműfajokon belül különíti el az elektronikus orgánumok különböző műfajait és műsortípusait, így egy kalap alá veszi a rádióban és a televízióban fellelhető típusokat. Két nagy csoportra osztja a különböző elektronikus médiumok által sugárzott műsorokat (lásd az 1. táblázatot):

1. táblázat. Műfajok és műsortípusok az elektronikus médiában

Tájékoztató műsorok Szórakoztató műsorok
napi és heti politikai híradó műsortípus köznapi tükrözési mód szerinti műsortípusok
magazin műsortípus populáris fikcióra épülő műsorok
szolgáltató műsortípus vetélkedőműsorok
ismeretterjesztő műsortípus show-műsorok
sportműsorok
művészi tükrözési mód szerinti műsortípusok
irodalmat, színházat, operát, hangversenyt helyettesítő műsorok
hangjáték
televíziójáték

Forrás: Domokos (1994)

Mint az 1. táblázatban láthatjuk, a szerző a szórakoztató műsorok esetében éles határt húz a köznapi (tükrözési mód) és a művészi műsortípusok között, egyértelműen elkülönítve a populáris kultúrát (például populáris fikcióra épülő műsorokat) a „magas” művészettől. A dichotómia vitatható (mivel – véleményem szerint – egy műsor művészi értéke nem minden esetben függ attól, hogy szűkebb vagy szélesebb réteget kíván-e elérni, és ez még televíziós műsoroknál sem igaz, nemhogy játékfilmeknél), ugyanakkor a tájékoztató és a szórakoztató műsorok elkülönítésével e csoportosítás jó alapot szolgáltathat jelen dolgozat írójának arra, hogy bizonyítsa, mennyire nem éles a határ – elsősorban a kereskedelmi televíziók műsorkínálata szempontjából – e két nagy csoport között.

2.2. A klasszikus műfaji csoportok

Horvát János, a közszolgálati televízióból ismert televíziós személyiség szerint, noha a világ televíziói és azok műsorszerkesztési elvei nem egységesek, mégis alkothatunk egyértelmű műsortípus-kategóriákat. Szerinte megkülönböztethetünk:

  • információs műsorokat (ilyenek a híradók, a háttérműsorok, az információs/szolgáltató magazinműsorok, a heti összefoglalók, a televíziós interjúk, a kerekasztal-beszélgetések stb.),
  • filmműsorokat (sorozatok, szappanoperák, önálló filmek),
  • kulturális és oktató műsorokat (irodalmi, ismeretterjesztő és gyermekműsorok, oktatási műsorok, zenei, képzőművészeti műsorok),
  • sportműsorokat (összefoglalók, sporthírek, „élő” közvetítések),
  • szórakoztató műsorokat (show-műsorok, vetélkedők, talk show-k, szórakoztató magazinok). (Lásd Horvát, 2002.)

A kereskedelmi televíziók, sőt talán ma már a közszolgálati televíziók legtöbb műsora azonban nehezen sorolható be már ilyen egzakt módon az egyes kategóriákba; inkább azt lehet meghatározni, melyik műsortípusnak milyen karakterjegyeit vette át nagyobb mértékben az adott műsor.

2.3. Műfajok a kereskedelmi televíziózás gyakorlatából nézve

A kereskedelmi televíziók jelenleg érvényes műfajait az RTL Klub programigazgatója, Kolosi Péter két főcsoportra bontja (Kolosi, 2006). Szerinte a televízió megjelenése óta valójában nem születetett teljesen új műfaj, kivéve talán a klipet és a valóságshow-t, de véleménye szerint még ezek is besorolhatók a két nagy csoportba: a fikciós és a nem fikciós műsorok csoportjába. A tipizálás során Kolosi is csak tartalmi szempontokat vesz figyelembe (lásd a 2. táblázatot).

2. táblázat. Műfajok a kereskedelmi televíziózásban

I. Fikciós műfajok II. Nem fikciós műfajok
hír- és információs műsorok szórakoztató műfajok
játékfilm híradó délutáni talk show-k
tévéfilm bulvármagazin bírósági show
tévésorozat (drama series) sztármagazin vetélkedők
minisorozat (event series) heti hírmagazin főműsoridős show-műsor
sitcom (half hour series) tematikus magazinok (autó, mozi, főzés, sport stb.) késő esti talk show
napi sorozat, azaz szappanopera dokumentum- és riportfilm tehetségkutató műsorok
telenovella (dél amerikai típusú „szappanopera”) vitaműsorok valóságshow (napi, heti)
animáció docusoap

Forrás: Kolosi (2006)

Kolosi felsorolása saját bevallása szerint sem törekszik teljességre, az eddig vizsgált tipizálási kísérletek közül mégis ez a legrészletesebb, hiszen a szerző a napi televíziós gyakorlatból indul ki, ezért számára alapvető különbség van a célcsoport és így a bevétel szempontjából például a délutáni és késő esti talk show-k között, illetve a napi és heti sorozatok között. De elnevezései már önmagukban is mutatják az egyes műfajok és műsortípusok keveredését, összemosódását (például „docusoap”, „bírósági show”). Viszont ha csak az általam részletesebben vizsgálni kívánt típusnál, a vetélkedőnél maradunk, rögtön felmerül a kérdés, vajon az tényleg egyértelműen a nem fikciós csoportba sorolandó-e?

Kolosi kategóriái azonban mindenképpen jól használhatók a továbbiakban, amikor a televíziós műfajok közül a show-műsorokat és azok főbb jellemzőit veszem górcső alá.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.