![]() Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2007 tél – Bulvár rovat Áll az alku, avagy a televíziós műfajhatárok összemosódásáról (2/7)2. Televíziós műfajokNehéz a televíziós műfajok összemosódásáról beszélni addig, amíg nem tudjuk, milyen televíziós műfajok, s azokon belül milyen műsortípusok vannak vagy voltak a televízió feltalálása óta, főképpen Magyarországon. Önmagában nehéz megválaszolni ezt a kérdést, hiszen amíg az irodalmi műfajokra, illetve a nyomtatott sajtó műfajaira tartalmi és formai szempontok alapján egzakt kategóriák vannak a szakirodalomban, addig a televízió esetében már nincs ilyen közmegegyezés. Emellett azok, akik próbálkoztak azzal, hogy a televízió egyes műsorait különböző jellemzőik alapján műfaji kategóriákba sorolják, elsődlegesen tartalmi szempontok alapján tették ezt, ami a kereskedelmi televízió legtöbb műsorát nézve rögtön érvényét veszti. Hiszen e műsorok nagy része úgynevezett „műsorformátum”, amelynek a licencét vásárolja meg az adott televízió, s amely elnevezésből is kitűnik, hogy a formai elemek éppen annyira karakterisztikusak, ha nem még erősebben, mint a tartalmiak. Így van ez az elemezni kívánt Áll az alku című show-műsor esetében is. Mindezek ellenére érdemes áttekinteni néhány ismert vagy kevésbé ismert kategorizálási kísérletet, különös tekintettel a show-műsorokra. 2.1. Műfaji kategóriák a sajtóműfajokon belülDomokos Lajos A nyomtatott és elektronikus újságírás elmélete című könyvében (1994) a sajtóműfajokon belül különíti el az elektronikus orgánumok különböző műfajait és műsortípusait, így egy kalap alá veszi a rádióban és a televízióban fellelhető típusokat. Két nagy csoportra osztja a különböző elektronikus médiumok által sugárzott műsorokat (lásd az 1. táblázatot): 1. táblázat. Műfajok és műsortípusok az elektronikus médiában
Forrás: Domokos (1994) Mint az 1. táblázatban láthatjuk, a szerző a szórakoztató műsorok esetében éles határt húz a köznapi (tükrözési mód) és a művészi műsortípusok között, egyértelműen elkülönítve a populáris kultúrát (például populáris fikcióra épülő műsorokat) a „magas” művészettől. A dichotómia vitatható (mivel – véleményem szerint – egy műsor művészi értéke nem minden esetben függ attól, hogy szűkebb vagy szélesebb réteget kíván-e elérni, és ez még televíziós műsoroknál sem igaz, nemhogy játékfilmeknél), ugyanakkor a tájékoztató és a szórakoztató műsorok elkülönítésével e csoportosítás jó alapot szolgáltathat jelen dolgozat írójának arra, hogy bizonyítsa, mennyire nem éles a határ – elsősorban a kereskedelmi televíziók műsorkínálata szempontjából – e két nagy csoport között. 2.2. A klasszikus műfaji csoportokHorvát János, a közszolgálati televízióból ismert televíziós személyiség szerint, noha a világ televíziói és azok műsorszerkesztési elvei nem egységesek, mégis alkothatunk egyértelmű műsortípus-kategóriákat. Szerinte megkülönböztethetünk:
A kereskedelmi televíziók, sőt talán ma már a közszolgálati televíziók legtöbb műsora azonban nehezen sorolható be már ilyen egzakt módon az egyes kategóriákba; inkább azt lehet meghatározni, melyik műsortípusnak milyen karakterjegyeit vette át nagyobb mértékben az adott műsor. 2.3. Műfajok a kereskedelmi televíziózás gyakorlatából nézveA kereskedelmi televíziók jelenleg érvényes műfajait az RTL Klub programigazgatója, Kolosi Péter két főcsoportra bontja (Kolosi, 2006). Szerinte a televízió megjelenése óta valójában nem születetett teljesen új műfaj, kivéve talán a klipet és a valóságshow-t, de véleménye szerint még ezek is besorolhatók a két nagy csoportba: a fikciós és a nem fikciós műsorok csoportjába. A tipizálás során Kolosi is csak tartalmi szempontokat vesz figyelembe (lásd a 2. táblázatot). 2. táblázat. Műfajok a kereskedelmi televíziózásban
Forrás: Kolosi (2006) Kolosi felsorolása saját bevallása szerint sem törekszik teljességre, az eddig vizsgált tipizálási kísérletek közül mégis ez a legrészletesebb, hiszen a szerző a napi televíziós gyakorlatból indul ki, ezért számára alapvető különbség van a célcsoport és így a bevétel szempontjából például a délutáni és késő esti talk show-k között, illetve a napi és heti sorozatok között. De elnevezései már önmagukban is mutatják az egyes műfajok és műsortípusok keveredését, összemosódását (például „docusoap”, „bírósági show”). Viszont ha csak az általam részletesebben vizsgálni kívánt típusnál, a vetélkedőnél maradunk, rögtön felmerül a kérdés, vajon az tényleg egyértelműen a nem fikciós csoportba sorolandó-e? Kolosi kategóriái azonban mindenképpen jól használhatók a továbbiakban, amikor a televíziós műfajok közül a show-műsorokat és azok főbb jellemzőit veszem górcső alá.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Hírműsorok Terestyéni Tamás: Televíziós híradóműsorok összehasonlító vizsgálata Politika Bayer Judit: Berkó Gergely – Pál Gergő: Félig tele, félig vízió, avagy gondolatok a hazai médiarendszer reformjához Bulvár Pápai Júlia: Áll az alku, avagy a televíziós műfajhatárok összemosódásáról Erőszak Tóth Péter: A médiahatás-kutatás problémái: az agresszió és az erőszak rekonceptualizálása Kritika Egry Gábor: Ércnél maradandóbb? Fleisz János Az erdélyi magyar sajtó története 1890–1940 című könyvéről Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||