Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2007 tél – Bulvár rovat

Pápai Júlia

Áll az alku, avagy a televíziós műfajhatárok összemosódásáról (5/7)

5. A quiz show-k tipológiája

A másik fontos tényező, amelyre a Fiske rámutat, a vetélkedők tipizációja. Szerinte a vetélkedőműsorokat kétfelé lehet osztani aszerint, hogy milyen az a tudáskészlet, amelyre rákérdeznek: lehet tárgyi tudás, illetve valamilyen emberekre vonatkozó ismeret. A tárgyi tudást tesztelő quiz show-kon belül is kétféle létezik (lásd az 1. ábrát). Az egyikre az jellemző, hogy az iskolákban megszerezhető tények ismeretét teszteli, ezt nevezzük akadémiai tudásnak. Az effajta tudáskészlet oszlik meg a legkevésbé demokratikusan a társadalomban: az iskolázottabbak előnyben vannak e műsorban. A másik típus a tárgyi tudást tesztelőkön belül a mindennapi ismeretekre kérdező műsor. Itt a szólások, közmondások ismeretétől kezdve szokásokon át akár mindennapi árucikkekre is rákérdezhetnek, így például arra, hogy mennyibe kerül valamilyen árucikk a boltokban. Ez a tudáskészlet nyilvánvalóan könnyebben elsajátítható, így eloszlása demokratikusabb. A Legyen Ön is milliomos című vetélkedő például egyesíti e két típust.

A másik nagy kategórián belül, vagyis az emberi tudásra kérdező vetélkedők között is kétféle különíthető el. Egyrészről az, amelyik a közvélemény ismeretére kérdez rá. Az ilyen műsorban az alany arról a képességéről számol be, hogy mennyire tudja megbecsülni egy-egy vélemény elterjedtségét a társadalomban vagy szűkebb közegben, például a műsorban szereplő más emberek között. Másrészt létezik egy olyan fajta is, amely nem sok ismeretlen emberre kérdez rá, hanem egy vagy néhány konkrét, a játékos számára fontos ember valamilyen tulajdonságára: ilyen lehet a játékos párja (kedvese, szerelme, férje, gyermeke stb.). Itt olyan kérdések dominálnak, mint például az, hogy a játékos párja szereti-e a spenótot vagy éppen milyen színű zoknit visel.

1. ábra. A quiz show-k tipológiája

Quiz show	tárgyi tudás	akadémiai	főműsoridő, férfiak
		mindennapi
	emberi tudás	közvélemény-nyalábok	napközben, nők és gyerekek
		konkrét személy tudása

Forrás: Fiske (1990)

Az 1. ábrán jól látszik, hogy fentről lefelé haladva miként válik egyre demokratikusabbá, vagyis egyre több ember számára elérhetővé az a tudás, amelyre a műsor rákérdez: a partneréről elvileg bárki tud beszélni, ehhez nem kell felkészültség, iskola. Másrészről Fiske megjegyzi, hogy fentről lefelé haladva a főműsoridő–nem főműsoridő-tengely is végighúzódik (a fentieket inkább főműsoridőben sugározzák), illetve egy férfi–női-tengely is látható (a fenti típust inkább nézik férfiak, míg az alsóbbak relatíve népszerűbbek a nők, illetve a gyermekek körében).

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• 1. A neotelevíziós jelenség
• 2. Televíziós műfajok
• 3. Show-műsorok
• 4. A quiz show-k szerkezete
• 5. A quiz show-k tipológiája
• 6. Az Áll az alku
• 7. Összegzés
  Irodalom

Hírműsorok

Terestyéni Tamás:

Televíziós híradóműsorok összehasonlító vizsgálata

Politika

Bayer Judit:

A szolgáltatók felelősségének szabályozása a legújabb alkalmazások és az amerikai tapasztalatok fényében

Berkó Gergely – Pál Gergő:

Félig tele, félig vízió, avagy gondolatok a hazai médiarendszer reformjához

Bulvár

Pápai Júlia:

Áll az alku, avagy a televíziós műfajhatárok összemosódásáról

Erőszak

Tóth Péter:

A médiahatás-kutatás problémái: az agresszió és az erőszak rekonceptualizálása

Kritika

Egry Gábor:

Ércnél maradandóbb? Fleisz János Az erdélyi magyar sajtó története 1890–1940 című könyvéről