Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2007 tél – Erőszak rovat

Tóth Péter

A médiahatás-kutatás problémái: az agresszió és az erőszak rekonceptualizálása (1/5)

Bizonyítékok sora utal arra, hogy az agresszió az írott történelem során, sőt már azt megelőzően is foglalkoztatta az emberi képzeletet, így nem meglepő, hogy a tömegkommunikáció is témájául választotta. A bemutatott agresszió – az úgynevezett médiaerőszak – hatásának jellegéről és mértékéről máig éles viták folynak. Az elméletalkotás és az objektív mérés előfeltétele azonban magának a vizsgált jelenségnek a konceptualizálása. Az agresszió és az erőszak fogalmi tisztázatlansága hátráltatja mind a hatékony elméletalkotást, mind az inter- és az intrakulturális összehasonlító viselkedés- és médiahatás-kutatást. A probléma talán feloldható, ha a definiálást és a kategorizálást egymástól elválasztva, az agresszió esetében természettudományi, míg az erőszak esetében szocio-kulturális keretben végezzük el.

Az agresszió a tömegkommunikáció évszázadában

Az elmúlt század társadalomtörténetének és a technika fejlődésének egyik jelentős következménye, hogy az ember intenzíven kezdett reflektálni saját agresszív cselekedeteire és azok bemutatására. Ez részben visszavezethető a technikai és azon belül a tömegkommunikációs eszközök rohamos fejlődésére. Másrészt az elmúlt száz év demográfiai változásai, legfőképpen a túlnépesedés elkerülhetetlenül együtt járt a források degradálódásával, kimerülésével, és ebből következően a társadalmi konfliktusok felerősödésével (például Homer-Dixon, 1999; Mesquida & Wiener, 1999). A korszak tragikus hozadéka a nemzeti és a nemzetközi konfliktusok során megnyilvánuló individuális és csoportagresszió eszkalálódása, amelyet az áldozatok nemegyszer megrendítően nagy száma követett.

A 20. század további velejárója a megapolisok kialakulása és ezzel párhuzamosan a szociál-ökonómiai olló hirtelen kinyílása, valamint a bűnözés növekvő szervezettségének és nemzetközivé válásának a tapasztalata. A milliós nagyvárosok kialakulása nemcsak a fejletlen és a fejlődő világban, hanem a jóléti társadalmakban is maga után vonta a szegények tömegeinek területi lokalizációját és a vele elkerülhetetlenül jelentkező erőszakot (Courtwright, 1996).

A korszak mind az általános, mind a tömegkommunikációs technika fejlődéséből következően médiumok sokaságát hozta létre. Ezek számára az előzőleg említett, valamint számos más tényező által is gerjesztett agresszió egyszerre bemutatandó társadalmi probléma és nagy nézettséget produkáló műsorprogram.

Az agresszió mindig is jelen volt az ember életében; jellegéből következően figyelemfelkeltő szerepe volt mind a múltban, mind a jelenben, és ez bizonyosan nem változik meg a jövőben sem (Walker, 2001). Nem hiszem, hogy a tömegkommunikáció valaha is kikerülhette volna, vagy a jövőben esélye lenne megtagadni, hogy témájául válassza a tömegérdeklődésre számító agressziót (Goldstein, 1998; Tóth, 2002, 20003, 2005; Tóth et al., 2004). Bőségesen rendelkezésre állnak arról írásos adatok, hogy a hangos veszekedésektől a rituális szócsatákon, a véres küzdelmeken és a kínzásokon, a csatajeleneteken át a kivégzésekig az agresszió az írott történelem során mindig képes volt tömegeket vonzani (Guttman, 1998). Mindez elkerülhetetlenül maga után vonta, hogy a tömegkommunikációs eszközök akár magának az agressziónak a szimpla prezentációját, akár rituálisan eltúlzott fiktív módjait, témájául válasszák.¹ Nincs ebben semmi meglepő, hiszen – hogy egy hasonlóan vitákat kavaró témát említsek – a szexualitás és a pornográfia is a fényképezés feltalálása óta megkerülhetetlenül jelen van a fotográfiában, és a Lumiere-fivérek híres párizsi filmbemutatójának (1895. december 18.) évében, alig néhány nappal később már zárt körű pornográf vetítést tartottak Párizsban.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Az agresszió a tömegkommunikáció évszázadában
• Adaptív preferenciák és a tömegkommunikáció
• Az agresszió és az erőszak meghatározása
• A kategorizációs „káosz” és problémái
• Bibliográfia

Hírműsorok

Terestyéni Tamás:

Televíziós híradóműsorok összehasonlító vizsgálata

Politika

Bayer Judit:

A szolgáltatók felelősségének szabályozása a legújabb alkalmazások és az amerikai tapasztalatok fényében

Berkó Gergely – Pál Gergő:

Félig tele, félig vízió, avagy gondolatok a hazai médiarendszer reformjához

Bulvár

Pápai Júlia:

Áll az alku, avagy a televíziós műfajhatárok összemosódásáról

Erőszak

Tóth Péter:

A médiahatás-kutatás problémái: az agresszió és az erőszak rekonceptualizálása

Kritika

Egry Gábor:

Ércnél maradandóbb? Fleisz János Az erdélyi magyar sajtó története 1890–1940 című könyvéről