Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2008 tavasz – Térkép rovat

Vincze László

A nyelvpolitikai perspektíva megjelenése a finnországi svéd sajtóban (1/6)

Európa legtöbb napilapot fogyasztó kisebbsége a finnországi svéd közösség. Körükben rendkívül fontos szerepet tölt be a sajtó. Jelen írás célja bemutatni, hogyan vélekednek három finnországi svéd napilap újságírói lapjaik kisebbségi és kultúraközvetítő szerepéről.1

1. Bevezetés

Az utóbbi években ugyan megnőtt a kisebbségi médiával foglalkozó kutatások és tanulmányok száma, de idáig meglehetősen kevés figyelem irányult e médiumok identitásalakító szerepének vizsgálatára (lásd például Busch, 1999; Cormack, 1998, 2004, 2007; Moring, 2007).

Kisebbségi nyelven írott lapok Európa számos pontján működnek, az egyes kisebbségek újságolvasási szokásai azonban meglehetősen eltérőek (lásd az 1. táblázatot), ami egyfajta indikátorként szolgálhat az egyes kisebbségi közösségek nyelvi-kulturális – másrészt anyagi – dinamizmusáról.

1. táblázat. Néhány európai kisebbségi lap összehasonlítása olvasottságuk alapján

A kisebbség lélekszáma A kisebbségi napilapok száma A napilapok együttes példányszáma Egy napilapra eső olvasók száma
Finnországi svédek 285 000 9 142 000 2
Dél-tiroli németek 296 000 2 60 000 5
Dániai németek 15 000 1 3 000 5
Belgiumi németek 72 000 1 12 000 6
Németországi dánok 50 000 1 7 500 7
Olaszországi szlovének 95 000 1 11 000 9
Szlovákiai magyarok 520 000 1 25 000 21
Szerbiai magyarok 290 000 1 4 500 64

Ugyancsak eltérések mutatkoznak azzal kapcsolatban, hogy a kisebbségi média milyen szerepet tölt be a különböző közösségek életében – aminek hátterében főként a társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyok közti különbségek állnak.

Kutatásom célja annak feltárása volt, hogy milyen többlettartalommal tölti meg a kisebbségi szerepkör a svéd kisebbségi lapokat. Az újságírók véleményét ennek tükrében három témakörrel kapcsolatban szerettem volna megismerni:

1. A kisebbségi és a többségi sajtó működése közti különbségek Finnországban: milyen eltérést mutatnak gondolkodásmódjukban a finn és a svéd anyanyelvű újságírók?

2. A lapok nyelvpolitikai szerepvállalása: mennyire érzik feladatuknak az újságírók a nyelvhasználati jogok védelmét?

3. A svéd kisebbségi sajtó kultúraközvetítő szerepe: milyen újságuk kapcsolata a finn ajkú és a kétnyelvű olvasókkal?2

E helyen fontosnak tartom tisztázni a dolgozatban többször is visszatérő „kétnyelvű olvasó” fogalmát: kétnyelvű olvasón a vegyes házasságban született – egy finn ajkú és egy svéd ajkú szülő –, kettős nyelvi identitású olvasókat értem (azaz a „kétnyelvű olvasó” megjelölés nem azon svéd vagy finn anyanyelvű olvasókra vonatkozik, akiknek a másik nyelvben is van kompetenciájuk).

Vizsgálatomba három napilapot vontam be: a Hufvudstadsbladet, a Vasabladet és a Borgåbladet.3

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.