Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2008 nyár – Jog rovat

Cseh Gabriella

A közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozása (1/4)

Ez az írás a közszolgálati médiumok finanszírozásáról szóló európai uniós dokumentumokat és egyes nyugat-európai országok finanszírozási gyakorlatát tekinti át, majd javaslatot tesz a magyarországi közmédiumok támogatása érdekében az üzemben tartási díj új feltételek közötti visszaállítására.

1. Bevezető

Európai uniós médiapolitikai és szabályozói evidencia, hogy az állam kötelessége elegendő pénzügyi forrást biztosítani a közszolgálati műsorszolgáltatóknak. Azok az európai államok, amelyek részt vettek az 1994-es prágai miniszteri konferencián, vállalták, hogy

„…fenntartanak, és ha szükséges, létrehoznak egy olyan megfelelő és biztonságos finanszírozási keretet, amely garantálja a közszolgálati média számára közszolgálati feladatainak ellátását”.¹

Hasonló elveket fogalmaztak meg a médiapolitikusok az 1996-os Európa Parlamenti Határozatban, amely a közszolgálati televízió szerepét fogalmazta meg multimédia-környezetben, és ugyanezen elv köszön vissza a közelmúltból is, az Európa Tanács 2006-os nyilatkozatából, amely kifejezetten felhívja a tagállamokat, hogy

„…nyújtsanak jogi, politikai, pénzügyi, technikai és más eszközöket ahhoz, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók szerkesztői függetlenséget és intézményi autonómiát élvezhessenek annak érdekében, hogy a politikai és a gazdasági beavatkozás bármilyen kockázata elkerülhető legyen”.

A közszolgálati médiumok finanszírozása nem pusztán pénzügyi kérdés. A finanszírozás forrásai, módja és mértéke alapvetően határozza meg az érintett médiumok működését, a műsorok típusait és tartalmát. Azaz a finanszírozás forrásai, mértéke és kiszámíthatósága közvetlen hatású a közmédium műsorpolitikájára. Minél nagyobb mértékben van rászorulva a közszolgálati média központi költségvetési forrásokra, annál nagyobb a lehetősége annak, hogy a mindenkori kormány részéről politikai nyomásnak lehet kitéve. A közszolgálati műsorszolgáltatók politikai, közéleti műsorai emiatt politikailag egyoldalúvá válhatnak, az adományozó aktuális kormányzat szája íze szerint alakulhatnak. Ezáltal sérül a pártatlanság, a sokoldalú tájékoztatás vagy akár egyes kisebbségek érdekképviseletének a szinte minden európai médiatörvényben meghatározott, a közmédiumokra fokozott hangsúllyal vonatkozó követelménye.

A közmédiumok finanszírozási rendszerének tehát meghatározó a szerepe abban, hogy azok milyen mértékben és színvonalon képesek megvalósítani közszolgálati „küldetésüket”.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

Lapozás

• 1. Bevezető
• 2. A finanszírozás lehetséges forrásai, különös tekintettel az üzemben tartási díjra
• 3. A közmédiumok finanszírozásának mechanizmusai és intézményi háttere
• 4. Szabályozási javaslatok

Rovatok

Archívum

Jog

Bayer Judit:

A közszolgálati televíziózás újragondolása a digitális korszakban

Cseh Gabriella:

A közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozása

Gálik Mihály:

A hozzáférés és a médiakoncentráció túlszabályozása a digitális átállás hazai folyamatában

Nyakas Levente:

A magyar médiaszabályozás lehetőségei az európai audiovizuális politika fényében

Polyák Gábor:

Konvergens piac, konvergens hatóság?

Digitália

Bodoky Tamás:

Támad a civilmédia: minden ötödik Index-olvasó blogol

Katona Éva:

„Térkép e táj”

Kritika

Sipos Balázs:

A távírótól a web 2.0-ig?

Fodorné Tóth Krisztina:

A társadalmi kommunikáció mint látásmód – alapkönyv kezdőknek és középhaladóknak

Pódiumbeszélgetések

Támogatónk

Partnereink