Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2008 nyár – Digitália rovat

Katona Éva

„Térkép e táj” (9/9)

Összefoglalás

„A dot.com vállalkozások 2000-es összeomlása elegendő jelzés volt ahhoz, hogy tudjuk, az újmédia nem egyfajta »varázspálca«, amely egy csapásra megoldja a világ összes gondját-baját, és még közben a pénzt is hozza a konyhára” – írta Terry Flew 2005-ben, az újmédiáról szóló kötetének előszavában.

„A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások, illetve az utána bekövetkezett afganisztáni és iraki háború szintén arra figyelmeztettek minket, hogy ez a globálisan behálózott társadalom, amelyben élünk, nem kimondottan egy »globális falu« – ahogy azt egyesek jósolták –, hanem éppenséggel egy olyan világ, amely fundamentális konfliktusokkal terhelt – és amelyben az újmédia szokatlan, sokszor előre nem is látott szerepekhez jut” (Flew, 2005).

Ki gondolta volna 2005-ben, a Google Earth megjelenésekor, hogy két évvel később egy, a neten mindenki számára elérhető online térképszoftver segítségével palesztin harcosok izraeli katonai egységeket és egyéb célpontokat támadnak meg?²¹

Ugyanakkor – mint Flew megjegyzi –,

„…az információs társadalomról és a tudásalapú társadalomról szóló régi diskurzusok az újmédia megjelenésével új értelmet nyertek. Ezek a viták immár arról is szólnak, hogy vajon milyen szerepe van a kreativitásnak ebben az új gazdaságban, illetve, hogy vajon miféle kapcsolat létezik a kreatív iparágak, az újmédia és az emberi potenciál új formáinak megjelenései között” (Flew, 2005).

Jelen pillanatban is számos olyan humanitárius, környezettudatos vagy éppen egyéb célból kampányoló kisközösség használja a Google Earth-öt, amelynek ez az online térképszoftver nemcsak új kommunikáció csatornát jelent üzeneteinek a terjesztésére, hanem egyúttal a társadalmi nyilvánosság szervezésének egy új terepét is jelenti.²² A Google nem önmagában, előzmények és kontextus nélkül járul hozzá a társadalmi identitás változásához, hanem mint a közösségi média – a web 2.0, illetve 3.0 – egy fontos kommunikációs eszköze, mozgatórugója.

Fontos lenne elgondolkodni azon, miként kellene a kartográfiáról szóló akadémiai diskurzusokat a fentiek tükrében a médiáról, illetve a kommunikációról szóló viták közé beemelni. Akár a megfigyelésről szóló tudományok (surveillance studies) esetében, itt sem kétséges: különálló tudományágakon átívelő kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy megértsük ezt a rendkívül gyorsan változó mediális környezetet, illetve ennek implikációit a társadalom különféle kontextusaira és konstrukcióira nézvést.

„Nem feltétlenül kell minden szaktudománynak önmaga történelmi emlékévé válnia és ezzel elhagynia azt a területet, amelyen szembesülni tud még a ma kérdéseivel” – állítja Belting a művészettörténettel foglalkozók nagy kihívásáról (Belting, 2006: 245). „Micsoda grandiózus gesztus ez az önszáműzés, ez a teoretikus csődből eredő bosszankodás!” – felelt rá Almási a Belting könyvét illető kritikájában. – „Mindent újra tudsz belőle tanulni.”

Irodalom

Almási Mikós (2007) A kétszer írott könyv. Kritika Hans Belting A művészettörténet vége című könyvéről. Mozgó Világ, március.

Belting, Hans (2006) A művészettörténet vége. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó.

Birch, E. L. & Wachter, S. M. (2006) Rebuilding Urban Places After Disaster. Lessons from Hurricane Katrina. University of Pennsylvania Press.

Black, Jeremy (1997) Maps and Politics. Reaktion Books.

Durham, M. G., & Kellner, D. M., eds (2006) Media and Cultural Studies. Revised Edition. Blackwell.

Flew, Terry (2005) New Media. An Introduction. Oxford University Press.

Foucault, Michel (1990) Felügyelet és büntetés. Budapest: Gondolat Kiadó.

Jar, Madjid (2003) Panoptic Power And The Pathologisation Of Vision. Surveillance & Society, 1 (3)., pp. 254-271.

Jay, Martin (1993) Downcast Eyes The Denigration of Vison In Twentieth-Century French Thought. University of California Press.

Lister, Martin (2003) New Media: A Critical Introduction. Routledge.

Livingstone, Sonia (2002) Young People and New Media. Sage.

Lyon, David (2002) Editorial. Surveillance Studies: Understanding Visibilty, Mobility And The Phenetic Fix. Surveillance & Society, 1(1), pp. 1-7.

Mirzoeff, Nicholas (2002) The Visual Culture Reader. Routledge.

Parks, Lisa (2000) Satellite And Cyber Visualities. In: Mirzoeff, Nicholas, ed. (2002) The Visual Culture Reader, 279–292. Routledge.

Rampley, Matthew (2005) Exploring Visual Culture. Definitions, Concepts, Contexts. Edinburgh University Press.

Weinberger, David (2007) Everything is Miscallenous: The Power Of The New Digital Disorder. Henry Holt and Company.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

Lapozás

• A Google Earth
• A hagyomány kezdetétől a Digital Earth projektig
  Al Gore Digital Earth-e
• Térképészeti fordulópont
• Google Earth: humanitárius technológiai eszköz
• „Maps are the message”
• A Google Earth és a „szubjektív kartográfusok” egyidejű uralma
• A szemantikus web és a hatalom
  Szoftver: tartalom, ismeretek és társadalmi tudás
• Médiakörnyezet, multimediális otthon és a történelem iránti érdeklődés
  A Google Earth mint kulturális technológia
• Összefoglalás
  Irodalom

Rovatok

Archívum

Jog

Bayer Judit:

A közszolgálati televíziózás újragondolása a digitális korszakban

Cseh Gabriella:

A közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozása

Gálik Mihály:

A hozzáférés és a médiakoncentráció túlszabályozása a digitális átállás hazai folyamatában

Nyakas Levente:

A magyar médiaszabályozás lehetőségei az európai audiovizuális politika fényében

Polyák Gábor:

Konvergens piac, konvergens hatóság?

Digitália

Bodoky Tamás:

Támad a civilmédia: minden ötödik Index-olvasó blogol

Katona Éva:

„Térkép e táj”

Kritika

Sipos Balázs:

A távírótól a web 2.0-ig?

Fodorné Tóth Krisztina:

A társadalmi kommunikáció mint látásmód – alapkönyv kezdőknek és középhaladóknak

Pódiumbeszélgetések

Támogatónk

Partnereink