Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

Tartalomjegyzék – 2001 nyár

Újságírás

Michael Kunczik: A demokratikus újságírás

Az alábbi írás a sajtószabadság és a demokrácia viszonyát vizsgálja. Felidézi a téma – jobbára marxista gyökerű – szakirodalmát, majd elemzi az újságírók nyugati demokratikus társadalmakban bevett szakmai szerepértelmezéseit. Sorra veszi a demokratikus újságírásra leselkedő veszélyeket, köztük az újságírók manipulálását a PR eszközeivel és a média kommercializálódását.

Politika

Jenei Ágnes: Miből lesz a hír?

A televíziós hírgyártás szervezetszociológiai vizsgálata

A tömegkommunikációs kutatásokban évtizedekig háttérbe szorult a kommunikációs folyamatban részt vevő kommunikátorok szerepének vizsgálata, holott – mivel a híradásokban a valóságnak a kommunikátorok által már szelektált és értelmezett elemei jelennek meg – kézenfekvőnek tűnik azt is megvizsgálni, hogy kik szerkesztik, kik építik fel a hírközlő, tájékoztató műsorok mesterséges valóságát. A kutatások eredményei arra is rávilágítanak, hogy a hírekben jelentkező strukturális hangsúlyeltolódások hogyan függenek össze a termelési folyamat gyakorlati-szervezési kényszereivel. Az alábbiakban bemutatott kutatások elsősorban a televíziós hírgyártást vizsgálták, ezért jelen tanulmány is erre összpontosít.

Kultúra

Kádár Judit: A pusztába (sem) kiáltott szó

Három magyar országos napilap kulturális rovatának átalakulása

Hogyan alakult át három politikai napilap, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet és a Népszabadság kulturális rovata a régi rendszer utolsó időszakától napjainkig? Az elemzés szúrópróbaszerűen három esztendő egy-egy heti anyagára, az 1987., 1997. és 2001. évi március 1–7-ei számokra támaszkodik. A rendszerváltozás óta mindegyik lap megváltoztatta politikai orientációját, s ez kulturális rovatán is nyomott hagyott. Mindhárom csökkentette a kulturális híradásra szánt terjedelmet, aminek következtében kulturális tájékoztatási feladatát nem képes maradéktalanul ellátni. Így csökkent az országos napilapoknak a kulturális hagyományok megőrzésében és megújításában betöltött szerepe is.

Sorozatok

Antalóczy Tímea: A szappanoperák genezise és analízise I.

Bármennyire könnyű műfaj a szappanopera, bármennyire távol áll a dokumentarista műfajoktól, alapvetően mégiscsak valóságelemeket tartalmaz. Olyan élethelyzeteteket jelenít meg, amelyek részeikben, jeleneteikben, történetfolyamukban reális elemeket hordoznak. Ezek a felnőtt mesék a különböző társadalmak anomáliáiból épülnek fel, azokból a lehetséges élethelyzetekből, mindennapi mozzanatokból, amelyekben létezünk. Nemcsak nekünk, hanem rólunk is szólnak. Egyfajta erkölcsi tanulságot kapunk a sorozatoktól. A szappanopera szórakoztató játék egészen addig, ameddig a néző el tudja különíteni a mese virtuális valóságát a valós világtól. Ahhoz, hogy ezt folyamatosan képes legyen megtenni, ismernie kell a sorozatok nyelvét, szerkezetét, típusait, a tartalmak igazi jelentését. A kétrészes tanulmány második része a Médiakutató következő számában jelenik meg. (Folyt. köv.) Az írás az MTA Szociológiai Kutatóintézet Módszertani füzetek sorozatában (sorozatszerkesztő: Füstös László) 2001-ben azonos címmel megjelent kötet alapján készült.

Jog

Hargitai Lilla: Gondolatok a médiatörvény reklámszabályainak lehetséges módosításáról

A médiatörvény reklámkorlátokról és a támogatás szabályairól megfogalmazott törvényi helyei számos félreértés forrásai voltak az elmúlt öt évben. A törvény több, a médiában tapasztalható jelenségről említést sem tesz, más jelenségeket viszont hiányosan rendez vagy éppen túlszabályoz. Bár az ORTT elvi állásfoglalásaival megpróbál folyamatosan reagálni a tömegkommunikáció világának kihívásaira, a joggyakorlat számos helyen tükrözi a törvény bizonytalanságait. Nehéz védeni olyan határozatokat, amelyek pontatlanul megfogalmazott törvényi helyekről szólnak vagy azokra hivatkoznak. Az alábbi írás felidézi a közelmúlt vitás ügyeit, és megfogalmaz néhány lehetséges változtatási javaslatot.

Oktatás

Bényei Judit: Az Alkonyzónától a Simpson családig

Televíziós befogadásvizsgálat a médiaoktatás nézőpontjából

Az alábbi írás egy olyan közönségvizsgálat összegzése, amely a fiatalok televízióhoz kapcsolódó élményeit és véleményét térképezte fel a nézett programok és a televízió funkcióiról gondoltak tükrében. A szerző egy szociológiai statisztikai módszerek segítségével kialakított ízlés- és televíziós funkciótérkép egyes elemeinek összefüggéseit vizsgálta az iskolatípus, az életkor, a nemi szerepek és az általuk kialakított kulturális és jóléti mutatók viszonylatában.

Újságírás

Ószabó Attila – Vajda Éva: A valóság nyomában

Az oknyomozó újságírás eszközei és módszerei

Az alábbi írás röviden áttekinti az oknyomozó újságírás társadalmi-politikai hátterét és a fogalom eredetét. A szerzők bevezetik az olvasót az oknyomozás leggyakoribb nehézségeibe, saját, magyarországi tapasztalataikkal illusztrálva azokat. Végül leírják az oknyomozó újságíró eszköztárát a forrásokkal való bánásmód alapszabályaitól a különböző trükkök alkalmazásáig.

Közszolgálat

Rácz Zsuzsa: Egy fejezet a BBC történetéből

Gyökeresen megváltozott az a környezet, amelyben a mai közszolgálati médiumoknak működniük kell. Az alábbi írás a brit sajtóban megjelent írások és szakmai vitaanyagok alapján azokat a politikai, gazdasági és technológiai változásokat mutatja be, amelyek az elmúlt két évtizedben saját szerepértelmezésének átgondolására késztették a közszolgálati média modelljének tekintett BBC-t. Ezután felidézi az így létrejött reformokat, és értékeli azok társadalmi visszhangját.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

Rovatok

Archívum

Pódiumbeszélgetések

Támogatónk

Partnereink