   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!
Új média Vázlat a magyar hacker szubkultúráról Az általános vélekedés szerint a hackerek olyan, a számítástechnikában jártas fiatalok, akik az internetet kihasználva képesek idegen számítógépekbe bejutni. Többnyire valamiféle bűncselekménnyel kapcsolatban kerülnek a figyelem középpontjába, így sokan hajlamosak egyszerűen egyenlőségjelet tenni a hackerek és a bűnözők közé. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb, mert sokkal inkább egy sajátos szubkultúrával, mintsem haszonleső gonosztevőkkel van dolgunk Terror Egy amerikai médiamán vallomásai egy évvel szeptember 11-e után Az alábbi írás áttekinti a kortárs amerikai médiát bíráló újságírók és társadalomkritikusok legfontosabb állításait, és felidézi a média hétköznapjainak valóságát. Ezután azt vizsgálja meg: hogyan reagáltak a 2001. szeptember ll-én adódó válsághelyzetre az egyébként mind felszínesebbé váló televíziós hírműsorok. Dessewffy Tibor – Dányi Endre: A beomló idő és a tecnológia szövedéke Az Egyesült Államokat 2001. szeptember ll-én ért terrortámadás a legtöbb társadalomtudós szerint a fejlett világ történelmének jelentős fordulópontját jelenti. Abban már jóval kisebb az egyetértés, hogy mindez mit jelent a jövőre nézve. Kétségtelen, hogy a New York-i és washingtoni tragédia jóval túlmutat önmagán: már az elmúlt egy évben is komoly gazdasági és politikai következményei voltak. Jelen írásunkban a traumatikus szeptember ll-i eseményeknek egy olyan aspektusával foglakozunk, amely a biztonsági és a külpolitikai fejleményekhez képest első látásra kevésbé fontosnak tűnhet. Meggyőződésünk azonban, hogy a tömegkommunikáció mintáinak megváltozása sokat elárul a terrortámadások utáni világ szabályrendszerének átalakulásáról. Választás Angelusz Róbert: Közvéleménykutatások és a pluralizmus ignoranciája Miért mondtak kudarcot a különböző közvélemény-kutató intézetek a 2002-es parlamenti választások előrejelzésénél? Miként fordulhatott elő, hogy valamennyien egy irányban tévedtek? Mi okozta a hibák egyirányúságát? Miért nem működött a nevezetes Bandwagon-effektus? A szerző ezeket a kérdéseket állítja tanulmányának középpontjába, és a látens közvélemény sajátosságainak elemzésével tesz kísérletet megválaszolásukra. Választási kampány a magyar sajtóban Kerekasztal-beszélgetés Dési Jánossal, Mádl Andrással és Szerető Szabolccsal 2002. június ll-én a Sajtószabadság Központ és a Független Médiaközpont nyilvános kerekasztal-beszélgetést rendezett, amelyen a meghívott vendégek azt vizsgálták: milyen szerepet töltött be a magyar sajtó és média az országgyűlési választásokat megelőző kampányban. A beszélgetésen részt vett Dési János, a Népszava munkatársa, Mádl András, az ORTT Műsorfigyelő és -elemző Szolgálatának vezetője és Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet munkatársa. A vitához hozzászólt Zöldi László sajtókutató és Szente Péter, a Magyar Rádió kuratóriumának elnökségi tagja. A vitát Bajomi-Lázár Péter médiakutató vezette. Kisebbség Margit Patrícia: A nők reprezentációja Férfiuralmi jelentések cirkulációja a napilapokban A tömegkommunikáció a nemi identitás alakításának egyik fontos területe, mivel a különböző érdekcsoportok definíciói, ideológiái itt ütköznek össze. Empirikus, tartalom-elemzésből és mélyinterjúkból álló kutatásomban arra a kérdésre kerestem választ, hogy a nemzetközi állapothoz képest milyen nőkkel kapcsolatos jelentések cirkulálnak a magyar napilapokban és milyen a nők reprezentációja a sajtóban. Számtalan tényező függvénye a nők nyilvánosság előtti megjelenítése, amelyek között az előítélet, a munkahelyi diszkrimináció, a szexuális zaklatás, a feminizmus, a saját helyzetük észlelése, és az erre adott reakcióik egyaránt meghatározóak. Jog Polyák Gábor: Megjegyzések a digitális kor médiapolitikájához Mennyiben új és más a formálódó digitális médiarendszer? A digitális környezet a beavatkozásnak milyen új eszközeit és módszereit teremti meg? Hogyan változik az egyes államok beavatkozási lehetősége, mit jelent és milyen szerepet tölthet be az önszabályozás? A megváltozott feltételekhez igazodva újraértelmezhető-e a közszolgálatiság fogalma? Ez a vitairatnak szánt írás elsősorban kiindulópontokat keres e kérdések megválaszolásához, és ösztönözni szeretné válaszok és további kérdések megfogalmazását. Erőszak Szilády Szilvia – Baranyai Eszter: A kiskorúak védelme és a televízió Általános iskolások szülei a kiskorúakra ártalmas televíziós tartalmakról A kereskedelmi televíziózás magyarországi megjelenése óta folyamatosan napirenden van a gyermekek fejlődését károsan befolyásoló televíziós tartalmak problematikája. Számos szervezet tiltakozott a képernyőn tért hódító erőszak ellen. Az alábbi írás célja, hogy egy közönségmérés segítségével újabb adalékokkal szolgáljon a kérdés kutatóinak, és hozzájáruljon ahhoz, hogy a törvényalkotók és a felügyelő szervek, illetve a műsorszolgáltatók részére további lényeges ismeretek álljanak rendelkezésre a jövőt érintő médiapolitikai döntéseik meghozatalánál.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||
Tartalomjegyzék – 2002 ősz
