Tartalomjegyzék – 2004 ősz

Urbán Ágnes:

A digitális televíziózás terjedésének fő kérdései

A digitális televíziózás piaci terjedése a médiagazdaságtannal foglalkozó kutatók egyik kedvelt vizsgálati területévé vált az elmúlt években. Az új technológia térhódítása egyben a televíziós piac átalakulását és a fogyasztói szokások megváltozását is jelenti, ami van, ahol már igen előrehaladott stádiumban tart, és van, ahol még el sem kezdődött. Egyelőre mindenhol folyamatban van a leginkább megfelelő üzleti modell kialakítása, a digitális átállás fő lépéseinek meghatározása és az ezzel kapcsolatos állami szerepvállalás tisztázása. Az alábbi írás a digitális műsorterjesztés bevezetése és terjedése során eddig felvetődött fő kérdéseket tekinti át.

Cseh Gabriella:

A digitális műsorszolgáltatásra vonatkozó időszerű jogi kérdések Magyarországon

A jelenlegi analóg műsorszolgáltatásról a digitális műsorszolgáltatásra való áttérés az uniós tagállamok, így Magyarország számára is a legfontosabb médiapiaci és médiajogi kérdések közé tartozik. Az ORTT 2004 nyarán eldöntötte, hogy ugyanazon év őszétől a Budapesten és a Kabhegyen elinduló digitális földfelszíni műsorszolgáltatás egy multiplexe tartalmazhatja a jelenleg már működő országos közszolgálati csatornákat. Fel kell tehát tenni a kérdést: vajon a jelenleg hatályos vonatkozó jogszabályok alkalmas jogi környezetet nyújtanak-e a digitális átállás levezényléséhez? Ez az írás ezt a kérdést járja körül, megfogalmazva néhány médiapolitikai javaslatot is.

Polyák Gábor:

A digitális televíziózás egyes médiapolitikai kérdései

A digitális televíziózásra való átállás egész Európában és azon túl is az egyik legaktuálisabb médiapolitikai (hírközlés-politikai stb.) feladat. Az átállás – amely több hálózati platformot érint – nem megy végbe kormányzati döntések meghozatala, meghatározott állami intézkedések végrehajtása nélkül. E tanulmány az állami szerepvállalás indokait, irányait és eszközeit vizsgálja.

Barát József, Kőszeg Ferenc és Vince Mátyás a rendszerváltás médiájáról

Rádai Eszter interjúi

Előző számunkban új rovatot indítottunk, amelyben újságírók emlékeznek vissza a rendszerváltásra és előzményeire. Ezúttal Barát József, a Magyar Rádió, Kőszeg Ferenc, a Beszélő és Vince Mátyás, a Heti Világgazdaság egykori munkatársa szólal meg. Az interjúkat a Médiakutató nevében Rádai Eszter készítette.

Gálik Mihály:

A médiatulajdon hatása a média függetlenségére és pluralizmusára Magyarországon

A médiatulajdon szabadsága olyan alapérték, amelyet – a pártállami évtizedeket feledve, gyakorlatukat már csak hírből vagy egyáltalán nem ismerve – lassan nálunk is természetesnek tekintünk. Ugyanakkor a média szabadságának – amely távolról sem olyan egyértelmű fogalom, mint a tulajdon szabadsága – érvényesülése mindig is összefügg azzal a mechanizmussal, ahogyan a médiatartalmakat előállítják és terjesztik. A magyar média meghatározó részben piaci alapon működik, s ennek a piacnak az egyik lényeges, belső jellemzője a nagyfokú koncentráció. Ez a médiakutatók szerint egyáltalán nem kívánatos állapot, mégis létezik. Az alábbi tanulmány bemutatja, hogy az újságkiadásban, valamint a rádiózásban és a televíziózásban milyen is a magyar médiapiac koncentrációja az új évezred elején, s hogy a normatív kellene és a gyakorlati van közötti örök ellentmondás milyen eszközökkel tompítható, feltételezve az e célt szolgáló jogi háttér szakszerűségét és az ilyen intézmények rendeltetésszerű működését.

Agárdi Péter:

A Magyar Rádió utolsó 15 éve

A közszolgálati média jövőjének kérdése hosszú ideje napirenden van Magyarországon is. Az alábbiakban – a vitaindítás szándékával – a Magyar Rádió helyzetéről közlünk elemző és értékelő írást. A szerző, Agárdi Péter a rádiókuratórium MSZP által jelölt tagja.

Alexandrov Andrea:

Stahl konyhája

Írásomban a Stahl konyhája című televíziós főzőműsort elemzem annak az egységes jelkomplexumnak a részeként, amely Stahl Judit főművének tekinthető, s amely nevének hallatára a befogadóban aktivizálódik. Figyelmem középpontjában az egységes szövegként viselkedő „Stahl-projekt” intra- és intertextuális kapcsolatai állnak: azt vizsgálom, hogyan kapcsolódnak össze az őt alkotó rétegek, hogyan jön létre a köztük működő utalásrendszer, s végül a több médiumban megtestesült egységes médiaszöveg hogyan létesít „kifelé” kapcsolatokat, azaz hogyan lép be például a nőre, a testre és az evésre vonatkozó kortárs diskurzusokba.

Vörös Boldizsár:

Két rendszer, két halott, két temetés

Ady Endre és Eötvös Loránd búcsúztatásai 1919-ben

E tanulmány Ady Endre és Eötvös Loránd 1919-ben lezajlott temetéseinek vizsgálatával azt mutatja be, hogy a különböző politikai rendszerek közvélemény-formálói hogyan használhatják fel az általuk kiemelkedőként méltatott történelmi személyiségek búcsúztatásait propagandájukban a saját világszemléletük terjesztésére. Az elhunyt értékeléséhez a hatalom többféle eszközt is alkalmazhatott: a temetés egész jellegét meghatározó minősítést, a szertartás helyszíneinek kijelölését és azok díszítését, a közreműködők kiválasztását, a hatalom képviselőjének gyászbeszédét, a koszorúküldést, továbbá azt, hogy az adott rendszer vezetői közül kik jelennek meg a búcsúztatáson. Ady és Eötvös temetési szertartásainak elemzése azt is jól szemlélteti, hogy a forradalmak közvélemény-formálói – politikai céljaik érdekében – korántsem utasítják el azoknak a propagandisztikus eszközöknek az alkalmazását, amelyeket az általuk megtagadott rendszerek illetékesei is felhasználtak, természetesen a saját törekvéseik megvalósításához.

Ujvári Hedvig:

Max Nordau útirajzai a Pester Lloydban

Egy név, egy műfaj és egy lap. Miért éppen útirajzokat írt Nordau, és ezek miért éppen az említett orgánumban jelentek meg? Mihez kezdjünk az útirajz műfaji meghatározásával? Kik olvasták ezeket a Pester Lloyd hasábjain? Miben áll ennek a lapnak a sajtótörténeti jelentősége? Milyen adalékokat nyerünk az útirajzok révén Nordau későbbi pályaképéhez? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre keresem a választ.