Tartalomjegyzék – 2011 tél

Jog

Lampé Ágnes:

Lampé Ágnes:

Médiaszabályozás: pró és kontra. Simon Éva, Széky János, Hanák András, Polyák Gábor, Koltay András, Nyakas Levente és Lapsánszky András a 2010‐es médiatörvény‐csomagról

A 2010‐es médiatörvény‐csomag számos elemző, politikus és civil szervezet bírálatát váltotta ki; a kritikákról lapunk 2011. tavaszi és őszi számában közöltünk összeállítást. Ezúttal a jogszabálycsomag bírálói mellett annak támogatói is megszólalnak. Simon Évát, Széky Jánost, Hanák Andrást, Polyák Gábort, Koltay Andrást, Nyakas Leventét és Lapsánszky Andrást a Médiakutató nevében Lampé Ágnes kérdezte. Az összeállítás megjelenését az NMHH támogatta. A vitát a szerkesztőbizottság nem tekinti lezártnak, továbbra is várjuk a hozzászólásokat.

Médiaszabályozás: pró és kontra. Simon Éva, Széky János, Hanák András, Polyák Gábor, Koltay András, Nyakas Levente és Lapsánszky András a 2010‐es médiatörvény‐csomagról

Gosztonyi Gergely:

Gosztonyi Gergely:

A közösségi médiaszolgáltatók a hatályos magyar jogi szabályozásban

„…szólásszabadság van; nem szólhatunk egy szót se”

A médiarendszer harmadik utas szereplőit kutatók között hosszú évek óta egyetértés mutatkozott abban, hogy az 1996‐os médiatörvény (a továbbiakban: Rttv.) gazdasági jellegű, „nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató” fogalmát fel kellene váltania a médiaszolgáltatók közösségi jellegét (jobban) hangsúlyozó kifejezésnek. A „médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról” szóló törvény (a továbbiakban: Mttv.3) bevezette ezt a fogalmat a magyar jogi szabályozásba. A közösségi médiaszolgáltató és az általa használt közösségi médiaszolgáltatás kifejezés már a 2000‐es évek végi médiatörvény‐tervezetekben is megjelent (Gosztonyi, 2010), de jogszabályban először most találkozhatunk e terminus technicus-szal. A törvény előnye, hogy megtartotta a tervezetekből a terület önálló fejezetben való kezelését, ami mindenféleképpen előrelépést jelent a korábbi szabályozás összevisszaságához képest. Érdemes idézni a „médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról” szóló törvényjavaslat részletes indoklásának idevágó részét: „A Javaslat egy új kategóriát határoz meg, a közösségi médiaszolgáltatás kategóriáját, amely a korábbi közműsor‐szolgáltatás és nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatás helyébe lép. A Javaslat arra törekszik, hogy e két korábbi kategóriához képest jóval pontosabban és korszerűbben határozza meg a szükséges tartalmi kritériumokat, miközben hasonló korlátozásokat és kedvezményeket biztosít az új kategóriába tartozó médiaszolgáltatások számára. Ezek egy része a Javaslat más részeiben található (kötelező továbbítási jogosultság, részvételi lehetőség a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap pályázatain).” Az indoklás így olyan „vállalást” (pontosabb és korszerűbb kritériummeghatározás) tesz, amelynek valóság‐ vagy vágytartalmát a törvényhelyek részletes elemzésének módszerével érdemes megvizsgálni.

A közösségi médiaszolgáltatók a hatályos magyar jogi szabályozásban

„…szólásszabadság van; nem szólhatunk egy szót se”

Új média

Urbán Csilla:

Urbán Csilla:

„Történelemgyártás” és virtuális közösség.

Az eRepublik online játék imaginárius múltja

A játék fontos kultúrális tevékenység, amelynek a digitális kultúrában is központi szerepe van. Az utóbbi időben egyre több szakirodalom foglalkozott a narratológia és a ludológia kapcsolatával, a játékok közösségével, a virtuális világok jelentőségével. A tanulmány rövidített változata egy szakdolgozatnak, amelyben az eRepublik online játékot mutattam be, illetve elemeztem általános problémák felvetésével. Az elemzésben központi szerepet kap a magyar történelmi múlt megjelenése, keveredése a játékbeli eseményekkel, amelynek eredményeképpen a játékban egy imaginárius történelmi emlékezet jön létre.

„Történelemgyártás” és virtuális közösség.

Az eRepublik online játék imaginárius múltja

Politika

Makó Ágnes:

Makó Ágnes:

Az őszödi beszéddel kapcsolatos online sajtómegjelenések néhány jellegzetessége az Index és az Origo hírportálokon

Az alábbi írás a Textplore szövegelemző szoftver tesztelése során végzett munka bemutatása: a 2006 őszén kiszivárgott „őszödi beszéd” nyomán a két legolvasottabb magyar hírportálon, az Indexen és az Origón keletkezett sajtóvisszhang egyes aspektusait kívánja feltárni, különös tekintettel a cikkek hangvételére, valamint a tudományos kifejezések használatára. A kutatás a 2006 szeptembere és 2011 áprilisa között megjelent, az őszödi beszéddel kapcsolatos online tartalmakra terjed ki. Az eredmények azt mutatják, hogy a beszédhez gyakrabban kötődnek negatív tartalmú szavak, mint pozitív töltetű kifejezések. A két hírportál összehasonlítása arra enged következtetni, hogy az Indexen megjelent cikkek erősebben ingadozó, de pozitívabb hangvételt képviselnek az Origón publikált írásokhoz képest. Az Origo némileg több tudományos kifejezést használ cikkeiben, mint az Index, és mindkét hírportál esetében enyhe pozitív összefüggést mutat a cikkek „hangvétele” és „szakértelmi foka”. A feltárt, főként leíró jellegű összefüggések mélyebb vizsgálata további, elsősorban kvalitatív kutatást igényel.

Az őszödi beszéddel kapcsolatos online sajtómegjelenések néhány jellegzetessége az Index és az Origo hírportálokon

Film

Bártfai Andrea:

Bártfai Andrea:

Az interaktív film

A film nézőjének sokáig nem volt lehetősége aktívan részt venni a mű cselekményében, beavatkozni a történetfolyamba, aktívan eljátszani a „mi lenne ha…„ gondolatával. A számítógép és az internet új lehetőséget kínál a film számára, ami az interaktív filmben testesül meg. Dolgozatom célja az interaktív film vizsgálata elméleti és gyakorlati szempontból.

Az interaktív film

Történelem

Buzinkay Géza:

Buzinkay Géza:

A trianoni békeszerződés és a magyar liberális sajtó

A tanulmány azt mutatja be, hogy milyen hatással volt a magyarországi liberális országos napilapokra a trianoni békeszerződés. Egyrészt azt, hogy milyen módon ábrázolták a készülő „békeművet”, mit mutattak fontosnak a feltételek megismerésekor, milyen módon értelmezték a szerződést – illetve hogy volt-e különbség a liberális és a nemzetinek nevezett újságok hangvétele között. Másrészt azzal foglalkozik, hogy a területi és kultúrális veszteségek milyen üzleti veszteségeket okoztak eme lapok kiadóinak, és azok milyen módon próbálták újjászervezni önmagukat.

A trianoni békeszerződés és a magyar liberális sajtó

Kritika

Klucsik Gábor:

Klucsik Gábor:

Herendy Csilla: Önkormányzatok online – a felhasználóbarát weboldalaktól a webkettes jelenlétig című könyvéről

Napjainkban egyértelmű és magától értetődő kommunikációs színtér az online, hiszen itt zajlik mindennapos kommunikációnk hangsúlyos része. Nem telik el úgy hét, hogy ne kapnának szerepet a médiumokban a közösségi oldalak, és nehéz lenne olyan tévéműsort említeni, amelyik ne hivatkozna saját online elérhetőségére. Egyre több vállalat és intézmény fektet egyre nagyobb hangsúlyt a webes felületére is, igyekeznek azt felhasználóbaráttá, könnyen kezelhetővé, tartalmassá és egyértelművé tenni. Mégis, a könyv címét olvasva először bizonyára sokan gondolkodóba esnek: hogyan és miért legyen egy önkormányzati weboldal felhasználóbarát, és miért és hogyan kommunikáljon egy önkormányzat webkettes környezetben?

Herendy Csilla: Önkormányzatok online – a felhasználóbarát weboldalaktól a webkettes jelenlétig című könyvéről

Médiakutató podcast
Támogass adód 1%-ával

A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 24. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben. Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik. Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat! A szerkesztőség

Adószámunk: 18687941-2-43

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink
Facebook