Wild Judit: Hogyan mondjam el neked?
* | A mobiltelefonokról lásd még Sükösd Miklós összeállítását lapunk 2004. nyári számában – a szerk. |
** | A szövegben szereplő idegen nyelvű idézeteket a szerző fordításában közöljük – a szerk. |
1 | Ez Rogers elméletében voltaképpen a kompatibilitásnak felel meg. |
2 | Ausztrália, Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia, Svájc, Svédország, Hong Kong, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Brazília (Nielsen//NetRatings, 2002) |
3 | Az instant message rendszerek olyan, a felhasználó számítógépére letölthető webes alkalmazások, amelyek lehetővé teszik az azonnali kommunikációt más, a programot a gépükre letöltő és a világhálóra kapcsolódó felhasználókkal. Ilyen például az ICQ (I seek you), a Yahoo messanger stb. |
4 | A kapott eredmények a magyarországi internetezőkre vonatkoztatva sem reprezentatívak: sőt, a mintában felülreprezentáltak a lányok, a fiatalok és a gyakori internetezők. A TTC-s (Tétova Teve Club) kérdőívet kitöltők közt a lányok aránya 57 százalék, míg a fiúké 43 százalék. A Magyarországon internethozzáférési lehetőséggel rendelkezők közt a Szonda Ipsos és a Gfk Kutatóintézetek Magyar Online Monitor (MOM) címet viselő, országosan reprezentatív felmérése szerint a nemek aránya kiegyenlített (50–50 százalék). A MOM adatai szerint az internet-hozzáféréssel rendelkezők 52 százaléka fiatal, azaz 15–29 év közötti, míg a TTC-s mintában ebbe a sávba a válaszadók 65 százaléka esik. (Mindemellett a mintában a 18 éves és ennél fiatalabb válaszadók közt szignifikánsan nagyobb arányban vannak a lányok, 18 év felett pedig a fiúk. Ez azt is maga után vonja, hogy a lányok körében több a tanuló, a fiúkéban pedig a már dolgozó válaszadó.) A kérdőívet kitöltők döntő többsége – 93 százaléka – gyakori internetezőnek számít: 62 százalékuk naponta, 31 százalékuk hetente többször netezik. A MOM adatai szerint az internet-hozzáféréssel rendelkezők 23 százaléka kapcsolódik naponta a világhálóra, 20 százalékuk pedig hetente többször. |
5 | A változók közötti összefüggés erősségét a khí-négyzet alapú Cramer’s V mérőszámmal mértem. |
6 | Az egyes dimenziókba került változók: TELEFON (sms és beszéd egyaránt): Kapcsolat: „ha valamilyen programot beszélek meg”, „ha például valamilyen leckére, valamilyen információra van szükségünk”, „ha tájékoztatni akarok valakit valamiről”. Lelkizés: „ha kíváncsi vagyok, hogy a barátaim hogy vannak”, „ha valamit el akarok újságolni valakinek”, „ha nekem vagy barátaimnak, rokonaimnak vigasztalásra van szüksége”. Praktikus: „ha így egyszerűbb valamit megbeszélni”, „ha így olcsóbb valamit megbeszélni”. Az E-MAIL esetében az egyes dimenziók az előbbiekkel azonos változókat tartalmaznak, kivéve a Kapcsolat dimenziót, amelyben nem szerepel tájékoztatással kapcsolatos változó, valamint a Praktikus dimenzióba a „ha így gyorsabb megbeszélni valamit” változó is bekerült. |
7 | A regisztrációs kérdőívet teljesen kitöltők adatai alapján. |
8 | A TTC felhasználóinak 40 százaléka fiú, akik 71 százaléka esik a 10–25 éves korcsoportba, míg a lányok esetében ez az arány 84 százalékos (2003 eleji adatok). |
9 | Az adatbázisból kikerültek azok, akik nem töltötték ki teljesen a kérdőívet. Ezenkívül kihagytam a tíz évnél fiatalabb válaszadókat is alacsony számbeli arányuk miatt, valamint azért, mert személyazonosságukat megkérdőjelezhetőnek véltem. Mindemellett a végső adatbázisból kimaradtak azok is, akik pusztán a kérdőív kitöltéséért felkínált nyeremény reményében töltötték ki a kérdőívet, azaz azok, akik a kérdőív kitöltésének időpontjában regisztráltak. |
10 | A Hírközlési Főfelügyelet (HIF) 2003. második negyedévi adatai szerint az akkori 7,3 milliónyi aktív SIM-kártya mintegy háromnegyede, 5,7 millió volt előre fizetett. |
11 | Ebben az esetben – különböző dolgokra használják-e a mobilt a fiúk és a lányok? – a kor-változó bevonásával a parciális táblákban az eredeti összefüggés megismétlődött. |
12 | A TÁRKI 2002 őszén végzett kutatása is hasonló eredményre vezetett: az információs és kommunikációs technológia használatára legerősebben az életkor van hatással. „A használatot ezt követően az otthoni hozzáférési jellemzők, a személyes jövedelem és az iskolai végzettség befolyásolja leginkább” írja a kutatásból készült elemzés, lásd „Az IKT eszközökhöz való lakossági hozzáférés és az eszközök használatának társadalmi-demográfiai vizsgálata: Lakossági monitoring vizsgálat 2002”, http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a491.pdf |