Médiakutató

Lábjegyzetek

Felföldi Barnabás: „Madonna brutális anorexiásnak tűnik nekem…”

258 A sztárokról, celebekről lásd még „A sztár változó fogalma” című, Buda Bélával, György Péterrel és Ómolnár Miklóssal készült kerekasztal-beszélgetésünket lapunk 2008. tavaszi számában, „Sztárcsinálók?” című, László G. Gerzsonnal rögzített interjúnkat és Skaper Brigitta „Magyar filmsztárok a két világháború közötti Magyarországon” című írását lapunk 2008. őszi számában, Munk Veronika „Sztárság, elméletben” és Guld Ádám „A Madonna-jelenség és a sztárság konstituálódása a posztmodern médiában” című tanulmányát lapunk 2009. tavaszi, valamint „A celebek szerepe” című, Síklaki Istvánnal, Horányi Özsébbel és Karácsony Andrással készült beszélgetéssorozatunkat lapunk 2009. nyári számában – a szerk.
259 Lásd NYUUZ.HU: http://www.nyuuz.hu/php/blogcsop.php?csoport=11 (utolsó letöltés: 2009. június 23.).
260 Jelen dolgozat keretei között nem vállalkozom a „sztár” fogalmának szabatos definíciójára, mint ahogy nem célom a sztárkultúra, a sztárjelenség átfogó ismertetése és elemzése sem. A „sztár” szót nagyon általános kategóriaként használom, amelybe minden olyan, társadalmi mértékben ismert embert beletartozónak vélek, akinek a magánéletével és a testével a bulvármédia gyakorta foglalkozik. (Gyakori szinonimái: híresség, csillag, celebritás, celeb.)
261 Néhány példa a közelmúltból: „Liptai Claudia hízik és sír” (a cikk apropóját az adta, hogy a színésznő egy Afrikában forgatott magyar valóság-show műsorvezetője volt – F. B.), lásd http://www.nana.hu/index.php?apps=cikk&cikk=41512 (utolsó letöltés: 2008. december 13.); „Nicole Kidman Reveals White Thong” (a cikk apropóját az adta, hogy 2008 végén mutatták be az Australia c. filmet, melynek Kidman játszotta a női főszerepét. – F. B.), lásd http://www.javno.com/en/celebrities/clanak.php?id=213763 (utolsó letöltés: 2008. december 14.).
262 Sokszor vádolják a bulvármédiát azzal, hogy az újságírók meg nem történt eseményeket eszelnek ki, hazudnak, ferdítenek és túldimenzionálnak történéseket. Az itt fölvetett tudományos problémák szempontjából ezek nem releváns kérdések, mert az elemzés és az elméleti reflexiók azzal kapcsolatosak, (1) amit a média bemutat a sztárokkal kapcsolatban, (2) és ahogy ezt megteszi.
263 Az Amerikai Egyesült Államokban a 19. század végén az írekkel kapcsolatban elterjedt nézet szerint a pisze orr a szexuális ragadozó jellegre és a társadalmi fertőzés veszélyére utal (Gilman, 1995: 67–92).
264 Gilman (1995: 82–92) meggyőzően érvel amellett, hogy a modern orrplasztika tudományának fejlődése is szervesen kapcsolódik a rasszizmus fönt vázolt korabeli képzeteihez, a veszélyességnek és a tisztátalanságnak e társadalmi konstrukcióihoz. Az Egyesült Államokban Joe Orlando Roe – aki maga is hitt abban, hogy a pisze orr az emberi faj „degenerációjának bizonyítéka” – már az 1860-as években kidolgozott egy sebészeti eljárást a pisze orr „meggyógyítására” (lásd az előző lábjegyzetet!). A modern kozmetikai orrplasztika (rhinoplasztika) másik úttörője egy asszimilálódott berlini zsidó családból származó orvos, Jacques Joseph volt, aki a 19. század végén, Berlinben dolgozta ki eljárását. Gilman kimutatja, hogy az orr műtéti formálásával (a „zsidó orrot” alakítva át „normális orrá”) Joseph – az egyébként egészséges – zsidó pácienseinek teljes társadalmi asszimilációjához kívánt hozzájárulni.
265 A Life magazinban például fotókkal illusztrált cikk jelent meg a színésznő biciklis kirándulásáról; másutt Hayworth hollywoodi luxusotthonába invitálják az olvasót, a képeken lenge pongyolában ülve látható hálószobájának franciaágyán és a híres Gilda című film címszereplőjeként viselt ruhákban pózol, lásd http://images.google.com/images?q=Hayworth+source:life&hl=hu (utolsó letöltés: 2008. 12. 17.) Rita Heyworth talán leghíresebb fotója a Life magazinban jelent meg 1941-ben, a Columbia Pictures közbenjárására (H. náluk volt szerződésben). A színésznő oldalról látható, amint egy ágyon térdel; hosszú szoknya van rajta, de fölötte csak kombinét visel. A képet a szerkesztők olyan kihívónak találták, hogy nem merték címlapra tenni, ennek ellenére hatalmas sikert aratott, és egy csapásra szexbálvánnyá avatta a 23 éves színésznőt.
266 Jelentése: bizalmas, bizalmaskodó, meghitt, titkos.
267 Habár a Confidentalban többnyire a hollywoodi filmsztárokról szóló pletykák jelentek meg, a szerkesztőség, élén Harrisonnal, az USA keleti partján, New Yorkban működött.
268 Az eredeti angol kifejezés: „up-from-the-gutter journalism”.
269 A Time magazin szerint valójában csak 2 230 000 példány kelt el. Viszont számításba kell venni, hogy minden egyes példányt talán tízen is elolvastak; sőt olcsóbb másolatok formájában is kapni lehetett a Confidentialt.
270 Hazánkban például ilyen az RTL Klub „Fókusz” című műsora.
271 Ez a megállapítás a leginkább a 2008-ban indult ReflektorTv-re igaz. A néhány évvel korábban kezdő StoryTv vegyesebb műsorkínálatú, és a saját gyártású műsoraiban többet foglalkozik a magyar hírességekkel.
272 A NévShowr 2008 óta az ATV-n fut.
273 A Magyar Televízió híradóinak internetes portálja, a Híradó Online (http://www.hirado.hu/) ugyanakkor egészen más képet mutat ebből a szempontból: a „Retikül” link alatt „Pletykák”, „Sztárhírek” és „Képgaléria” található. Itt ugyanazoknak a hírességeknek a nevei bukkannak föl, akikkel tele van a magyar és a nemzetközi bulvármédia is: Britney Spears pánikbeteg; Brad Pitt szerelmes üzeneteket küld Jennifer Anistonnak; Katie Price shoppingol Los Angelesben; Fekete Dávidtól (a hazai Megasztár 4. második helyezettjétől) elfordultak barátai. Az utóbbi hír érdekessége, hogy forrásként a Hot! pletykamagazint jelölték meg. A közszolgálatiság és a sztárokról szóló pletykák ezek szerint az internetes portálon már összeférnek, a képernyőn még nem.
274 Az ITV (Independent Television) 1954 óta működő kereskedelmi televíziós hálózat, amely Nagy-Britanniában országos és regionális adásokat is készít és sugároz. Neve a brit közszolgálati médiumtól, a BBC-től való függetlenségére utal.
275 A heat magazint 1999-ben alapították általános női magazinként, de egy év múlva Mark Frith főszerkesztő irányítása alatt irányt váltottak, és azóta sztárpletyka-magazinként éri el jelentős sikereit Nagy-Britanniában és Dél-Afrikában. A magazin mögött álló üzleti csoport (Bauer Consumer Media) 2007 óta a magazinéval megegyező tematikájú honlapot is üzemeltet Heat World címmel (http://www.heatworld.com/), továbbá 2008-ban létrehozta a Heat Radio nevű rádiócsatornát is.
276 Perez Hilton nem tévesztendő össze Paris Hiltonnal, a sztárpletyka-média számára újabb és újabb eseményekkel szolgáló celebbel. Perez Hilton – miután óriási ismertséget szerzett sztárpletyka-blogjával – az amerikai VH1 könnyűzenei csatornán bukkant föl saját műsorával. A VH1 (Video Hits One) az MTV (Music Television) testvércsatornája, mindkettő a Viacom csoport tagja. A VH1 1985-ben alakult, sokáig zenei videoklipeket sugárzott (akárcsak az MTV), de az utóbbi években részleges műsorkínálat-módosításba fogott, és egyre több könnyűzenei vonatkozású reality műsort készít, illetve sugároz (például Sober House; I Love Money; Rock of Love Bus). A csatorna honlapján (www.vh1.com) hangsúlyos szerepet kapnak a sztárpletykák, és a rajongóknak lehetőségük van megjegyzéseket (kommenteket) fűzni a honlapon található képekhez és videókhoz, amelyek nagyobbrészt a saját gyártású produkciókhoz kapcsolódnak.
277 Az internetes blogolás az 1990-es évek közepe óta terjedt el, és a 2000-es évek közepén jelentek meg az interneten a pletykablogok.
278 Britney Spears 2008. januári „kiborulásáról” (amikor egy paparazzi-fotóst inzultált) videofelvétel készült, amely egykettőre a világhálóra került. Az eset után a háza előtt és a tárgyalóteremben készült videofelvételek segítségével a TZM pletykaportálon (http://www.tmz.com/) élő adásban lehetett követni az énekesnő életének egyes epizódjait. A Gawker (http://gawker.com/) nevű pletykahonlap „celebvadászatra” invitálja a közönséget. Bárki jelezheti sms-ben, ha egy hírességbe botlik Manhattanben, a szerkesztők pedig megjelenítik egy térképen ennek a helyét és azt, hogy a híresség merre tart éppen a városban (Fairclough, 2008).
279 Például a következők olvashatók a képekre írva: „Már alig várom!” (a képen egy illuzionista pár látható, akik nemrég a show világába való visszatérésüket jelentették be); „Gyógyulj meg!” (egy brit sztár kórházba kerülése kapcsán); „Krumpli” (a képen látható híresség fejformájára utalva).
280 Sokszor a műsor készítői az utómunkálatok során, a vágószobában is a konfliktusos szituációk hangsúlyozására törekednek – az egyetértést és harmóniát sugárzó felvételek rovására.
281 A szereplők többnyire valós érzelmi reakcióit rögzítő felvételek használata azonban kevés a kívánt hatás elérése érdekében. Nyilvánvaló, hogy a valóság-show-k szereplőit csak a tényleges életveszélyt imitáló helyzetekbe hozzák, és a tévéstáb mellett szakemberek ügyelnek arra, hogy a szereplők fizikai és pszichés jóléte ne kerülhessen valódi veszélybe.
282 A szándékolt elidegenítés a népszerű kultúra alkotásainak ritkán a sajátja.
283 A „habitus” fogalmát Marcel Mauss „valamiben való jártasságként” definiálja (2000: 435); olyan ember leírására alkalmas e szó, „akinek megvan az a képessége, hogy minden jól összehangolt mozdulatát a célhoz igazítsa, jártas valamiben, »tudja a dolgát«” (436). A habitus mindig „társadalmi természetű” – állítja Mauss (428) –, amiből az következik, hogy ezek „főként a társadalmakkal, a neveléssel, a közmegegyezéssel és a divatokkal, a tekintéllyel változnak. Technikákat kell látnunk bennük, a kollektív és egyéni gyakorlati ész művét” (428–429).
284 Jellemző reakció: „Pfuj! Tudod, ki enné meg azokat a kukacokat!”; „Ha milliókat fizetnének, akkor se ugranék le arról a toronyról!”; „Ez csak a csajoknak nehéz feladat, mert a seregben mindenkinek be kellett menni ilyen, füsttel elárasztott házba.”
285 A vizuális alkotások széles körével foglalkozó Nicholas Mirzoeff felhívja a figyelmet arra a nyilvánvaló, mégis sokszor mellőzött viszonyra, hogy a „[művészi] kifejezésben a test nem önmagaként jelenik meg, hanem jelként” (1995: 3). Ez képezi a vizuális eszközökkel megjelenített és a megélt, érzékelt testek közötti kapcsolat alapját. Igaz, a testi jelek bonyolult összességének (amit Mirzoeff „testképnek” [bodyscape] hív) értelmezése sohasem magától értetődő és egységes. A jelekhez metaforikusan társítható jelentéseket ugyanis maga az alkotó „sem képes teljes egészében ellenőrzés alatt tartani, legföljebb igyekszik behatárolni a szóba jöhető lehetőségeket a kontextualizálással, a megformálással és a stílussal” (1995: 3).
286 A teljesség igénye nélkül: Turner (1992), Scott & Morgan (1993), McKie & Watson (2000), Blaikie et al. (2003), Shilling (2003, 2005); Williams (2003); Forth & Crozier (2005), Cregan (2006), Wolkowitz (2006).
287 Foucault filozófusi, pszichológusi és pszichopatológusi diplomát szerzett. Az egyetem után két évig dolgozott egy elmegyógyintézetben, és részben az ott szerzett élményei inspirálták A bolondság története a klasszicizmus korában (1961, magyarul: 2004) című első könyve megírására.
288 Sutyák Tibor szerint (2007: 185–188.) három filozófiai életmű hatott legerősebben Foucault gondolkodására: Kanté, Nietzschéé és Heideggeré.
289 A mintaátvétel, az egyedi variánsok elterjedése, a differenciálódás lassan és fokozatosan történt. Ezt tükrözi az illendő viselkedésre használt fogalmak változása is: „courtoise” – „civilité” – „civilisation”. A „civilizált” viselkedés tanainak és gyakorlatának fokozatos elterjedésével párhuzamosan az arisztokrácia és a polgári elit más megkülönböztető jegyeket keresett magának: zártkörű klubokat, magángyűjteményeket hozott létre és látogatott (ezekből lettek később a nyilvános galériák és múzeumok), kifinomult beszédstílust alakított ki (amelyet a média kezdett terjeszteni), utazni kezdett (amiből idővel kialakult a turizmus) és így tovább.
290 Ha nem is teljes egészében, de bizonyos elemeiben Elias átvette és alkalmazta a freudi mélylélektan elméletét.
291 Mindenféle értékelés nélkül idézzünk föl néhány globális változást, melyet a 2. világháború utáni évtizedek hoztak el: a munkásosztály és a parasztság számbeli csökkenése, a munka jellegének átalakulása, a politikai osztály hitelének eróziója, az infokommunikációs technológiák fölértékelődése, a termelés felől a szolgáltatások felé való eltolódás, a tudásalapú tevékenységek széles körű elterjedése, a fogyasztói attitűd megerősödése, a tömegmédia szórakoztató funkciójának fölerősödése a tájékoztató és nevelő funkció rovására, az ökológiai problémák előtérbe kerülése.
292 Jó példája ennek az információtechnológiai eszközökkel támogatott távoktatási formák bevezetése.
293 Ennek az egyik fő oka az, hogy az ipari termelést nagyobbrészt a fejlődő országokba helyezték át, míg a termékek és szolgáltatások nagy szellemi kapacitást igénylő tervezése, illetve a kereskedelmi tevékenység szervezése és irányítása (marketing, pr stb.) a fejlett országokban történik. Az új piaci logika – a kiélezett piaci versenyben a fogyasztói igényekre való rugalmas és gyors reagálás igénye – ugyancsak a munkavállalók folytonos megújulási hajlandóságát kívánja meg.
294 A test észlelésének folyamatáról lásd: Bourdieu (1978).
295 A versenysportok elterjedése és a társadalmi modernizáció összefüggéseiről magyarul lásd Hadas Miklós A modern férfi születése című könyvét (2003).