Médiakutató

Lábjegyzetek

Buzinkay Géza: A trianoni békeszerződés és a magyar liberális sajtó

1 Tétele alátámasztására Romsics Ignác a korabeli sajtópaletta két széléről idézett: a Népszavából, illetve a Nemzeti Újságból.
2 A békekötés elé. Budapesti Hírlap, 1919. december 7. 1.
3 Póka-Pivny Béla: Aláírjuk-e a békeszerződést. Budapesti Hírlap, 1919. december 11. 1.
4 A nagy elszántság jelszava. Pesti Hírlap, 1921. május 11. 1.
5 Tendenciózus tárgyalással, de a fontosabb rendeletek feltüntetésével tárgyalja Márkus (1977: 126–129).
6 „A sajtó és a cenzúra. – Huszár miniszterelnök nyilatkozata.” Budapesti Hírlap, 1919. november 30. 4.
7 Uo. Malcsiner Emil kérdéses szerepére vonatkozólag vö.: Voit (2000: 448); Ferenczyné (2010: II. köt. 1515–1516).
8 Erre nézve konkrét (statisztikai stb.) adatokkal nem rendelkezünk. Ezért említem meg, hogy például nagyapám ebben az időben egyszerre fizetett elő a „részben problémás” Pester Lloyd mellett a liberális Pesti Naplóra és a konzervatív Nemzeti Újságra.
9 Csütörtökön adják át a békeszerződést. Budapesti Hírlap, 1920. május 5. 1. Félhivatalos párizsi hírrel indul a cikk, amely szerint másnap, május 6-án adják át a magyar delegációnak a békefeltételeket. Ezt a hírt a magyar külügyminisztérium előző nap cáfolta, ekkor viszont MTI-kommüniké formájában mégiscsak elismerte. A közlemény így végződik: „Az antant válaszáról az átadás előtt természetszerűen semmiféle hiteles közlés nem tétetett és így minden idevágó híresztelés csupán kombináción alapulhat.” Ezután a cikk folytatja a „hír szerint” várható események ismertetését.
10 „Előttünk fekszik egy békeszerződés, amely halálos ítéletünknél is szigorúbb. Ez a békeszerződés azonban nem jelenti a békét – ha aláírjuk, akkor sem, ha alá nem írjuk, akkor sem. x x x x x x [három és fél sor törlés] mi dolgozni akarunk, nemcsak ezért a hazáért, nemcsak magunkért, de a mi szenvedő, elszakított testvéreinkért is. x x x x [újabb két és fél sor törlés].” A politika eseményei. Miniszterek a Tiszántúlon. Budapesti Hírlap, 1920. május 9. 2.
11 A külföld látogatása Magyarországon. Pesti Hírlap, 1920. május 5. 1. (Vezércikk.)
12 The Times, 1920. június 5. 7, 13; június 7. 14.
13 Budapesti Hírlap, 1921. május 7. 1. A felhívást többször is közölték a lapok; a Pesti Hírlap ugyanezen a napon, Az Est másnap publikálta először.
14 Budapesti Hírlap, 1920. május 5. 1–2.
15 Dugonics. Budapesti Hírlap, 1920. május 12. 1. (Vezércikk.)
16 Pesti Napló, 1920. május 12. 3–4.
17 Csonka ország. Budapesti Hírlap, 1920. május 18. 1. (Vezércikk.)
18 Török béke – magyar béke. Budapesti Hírlap, 1920. május 13. 1. (Vezércikk.)
19 Az Újság, 1920. június 3. 1.
20 Ébredő magyarok. Budapesti Hírlap, 1920. május 9. 1.; május 16. 1.
21 A népek családja. Pesti Hírlap, 1920. május 21. 1. Ez a konferencia volt az első a világháború után, ahová Németország képviselőit is meghívták.
22 Egy nemzet gyásza. Az Est, 1920. június 4. 1.
23 Az utólagos tévedés talán onnan eredhet, hogy a trianoni békeszerződés becikkelyezése, az 1921:XXXIII. tc. publikálása történt meg gyászkeretben, majd pedig a tízéves évforduló napján, 1930. június 4-én reggel a Pesti Hírlap vastag fekete keretben közölte a teljes első oldalát kitöltő vezércikkét A tízesztendős Trianon címmel. De még akkor is csak ez volt az egyetlen gyászkeretes napilap, az a Pesti Hírlap, amelyik a revíziós programot központi témájául tűzte ki, amelyik Rákosi Jenő utolsó éveinek publicisztikai fóruma volt, és amelyik fő feladatának tekintette, hogy nyilvánosságot biztosítson a magyar revíziót támogató lord Rothermere írásainak és akcióinak.
24 Az Újság, 1920. június 4. 2.
25 Krúdy Gyula: Magyarok próbája. Magyarország, 1920. június 5. 3.
26 Az ötven éves Pesti Hírlap, 150. – A Pesti Hírlap 1919. őszi újraindulásától kezdve programszerűen képviselte a laptulajdonos-főszerkesztő, Légrády Ottó nézeteit. Az újság 1920. február 8-ai, három nyelven megjelent különszámát, „[e]zt a külső kiállításában is szép újságot megküldtük: a nagytanács tagjainak, minden angol, olasz és francia miniszternek, az angol, francia és olasz felső házak és képviselőházak minden tagjának, az angol, francia és olasz politikai élet kimagasló képviselőinek, a nagy világlapok szerkesztőségeinek és így tovább.” Uo. 144–145.
27 Világ, 1920. június 6. 1–2. Közli Gerő, 1989: 265.
28 „Nemzeti politikánk két hagyományos alapgondolata: a függetlenség és a nemzeti egység nagy átalakuláson ment keresztül. A függetlenség teljessé lett. A nemzeti egység eszméje is teljesen új alakot öltött, a teljesen független Magyarország megbarátkozhatik a területén levő nemzetiségek kulturális és olyan adminisztratív önkormányzatával, amely a legfőbb állami érdekek egységét tiszteletben tartja.” Új Nemzedék, 1920. június 8. 2.
29 Június 4.-én. Az Újság, 1920. június 4. 1.
30 Fogadalom. Budapesti Hírlap, 1920. június 4. 1.
31 Aláírták a békeszerződést. Pesti Napló, 1920. június 5.
32 A Reggel, 1930. június 2. 1–2.
33 Csonka ország. Budapesti Hírlap, 1920. május 18. 1. (Vezércikk.) Ettől csak megfogalmazásában tért el a Népszava 1921. június 5-ei, Aláírás után című vezércikke, mondván: „A békeszerződést aláírták. A formaságoknak eleget tettek, most már a magyarságon van a sor, hogy a jövőjére berendezkedjék és elinduljon: visszaszerezze régi nagyságát és hatalmi pozícióját a népek nagy világversenyében. Az ezeréves múlt nemcsak predesztinál, hanem kötelez is. […] És ha állami és társadalmi berendezettségünk még nem ütötte is meg a nyugati nagy államok mértékét, azt senki sem tagadhatja, hogy itt megvoltak erre az előföltételek és a háború tanulságai után a lehetőségek is, hogy a magyarság a nagy kultúrnemzetek sorában emelje föl magát.”
34 Bár ez az adat nem a lapok teljes példányszámát tette ki, mert nem tartalmazza az egyes lapok saját hálózatával terjesztett példányait: a budapesti előfizetéseket és az utcai elárusítást, mégis viszonyítási alapként nem tudunk másra hagyatkozni, miután más adatok nem, vagy csak kivételesen és töredékesen maradtak fenn, egykorúan pedig a kiadók üzleti titokként kezelték az eladási példányszámokat.
35 Az Est, 1935. április 14. 1–5.; Sipos, 2004: 105. (1935-re napi átlagpéldányszámának 150 ezret ad meg: Az Est, 1935. április 14. 1–12.)
36 Az Est, 1935. április 14. 1–12.; lásd még Kútfalvi (1991: 36).