Találatok

Barta Judit:

Barta Judit:

A szélsőjobboldali tematika kezelése a magyar médiában

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet először 1996-ban mérte a társadalom szélsőjobboldali megnyilvánulásokkal szembeni attitűdjét. Tizenegy évvel később, 2007-ben megismételte a felmérést. A kettő összevetéséből az tűnik ki, hogy a magyar társadalom veszélyérzete, a szélsőséges eszmékkel szembeni immunitása jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben. Vajon mi a média felelőssége ebben a folyamatban? A magyar média mostanáig három sikertelen stratégiát alkalmazott a szélsőséges jelenségek bemutatására: a túldramatizálást, a bagatellizálást és a támogatást.

A szélsőjobboldali tematika kezelése a magyar médiában

Velics Gabriella:

Velics Gabriella:

Újságok, újságírók és olvasók: átmenet a famentes jövőbe

Az utóbbi néhány évben felgyorsultak a változások a nyomtatott sajtóban. A médiafogyasztók új generációja jelent meg a színen, amely megköveteli, hogy akkor, úgy és annyi információt kapjon, amikor, ahogyan és amennyit ő szeretne. Rupert Murdoch médiamogul már 2006. március 13-án Londonban a média jövőjéről tartott előadásán azt hangoztatta, hogy a média gyorsétkezéssé válik, az emberek jártukban-keltükben, munkahelyükre vagy onnan hazafelé igyekezve értesülnek az aktuális hírekről, nézhetnek filmet vagy sporteseményt a mobiltelefonjuk vagy más, drót nélküli eszközök segítségével. Németországban szintén arról cikkeztek, hogy egy új korszak veszi kezdetét: internetes élő újságról (livepaper), mini display-en olvasható napi-, heti- és szaklapokról szóltak a médiajövőt felcsillantó szólamok. Tanulmányomban áttekintem a hagyományos nyomtatott sajtó eddigi próbálkozásait, amelyekkel az olvasószám csökkenését próbálta ellensúlyozni, szólok a digitális korszak olvasói nemzedékváltásáról, a legújabb technológiákról, trendekről. A tanulmány tartalmaz egy kutatást arról is, hogy mit várnak a magyar fiatalok a napilapok elektronikus változataitól.

Újságok, újságírók és olvasók: átmenet a famentes jövőbe

Fehér Katalin:

Fehér Katalin:

Reklámhatás, problémamegoldás, intencionalitás

„Hájas disznó vagyok, fikuszuk is van?” – e fordulat a Lököttek (Crazy People, 1990) című film egyik „igazmondó reklámja”. Egy kreatív szakember kizökken korábbi, hagyományos reklámgyártási rutinjából, és szokatlan ötlettel áll elő: a termékről, a potenciális fogyasztókról és a fogyasztási motivációkról is nyersen, őszintén kimondja, amit gondol. Például azt, hogy a kedves vevő hájas disznó, diétáznia kell, az ajánlott fogyókúrás szerhez pedig vásárláskor szobanövényt kap ajándékba. A kirobbanó vásárlási láz visszaigazolja az őszinte kommunikációs stílust és az ajándékozási gesztust. A példa egy alapvető kérdéskörre mutat rá: léteznek-e univerzális vagy speciális „trükkök”, „receptek”, amelyek nagyobb valószínűséggel ösztönöznek vásárlásra – és egyáltalán: vizsgálható-e a reklám hatása. A következő gondolatmenetben erről lesz szó a reklámhatás–intencionalitás–problémamegoldás-paradigma mentén.

Reklámhatás, problémamegoldás, intencionalitás

Bodoky Tamás:

Bodoky Tamás:

A hírportál mint tömegmédium

Tanulmányomban új tömegmédiumként definiálom az internetes hírportálokat, áttekintem a két vezető, ma már az országos nyomtatott sajtóval vetélkedő olvasottságú magyar nyelvű internetes hírportál – az Index.hu és az [origo] – kialakulásának körülményeit. Statisztikai adatokkal bizonyítom, hogy növekedési ütemük egyedülállóan magas a magyar médiapiacon, és kitérek működésük üzleti és jogi aspektusaira is.

A hírportál mint tömegmédium

Hermann Irén – Wild Judit:

Hermann Irén – Wild Judit:

Betegség vagy állapot?

Kvalitatív kutatás a magyarországi újságírás problémáiról

A magyarországi újságírás legfontosabb problémáira és az ehhez kapcsolódó, az újságírók irányában mutatkozó lakos-sági bizalmatlanságnak tulajdonított okokra kereste kvalitatív kutatásában a választ a Gőbölyös József Soma Alapít-vány. A tényfeltáró újságírást támogató szervezet által megkeresett médiumok főszerkesztői a szakmai és a lakossági bizalmatlanságban megnyilvánuló problémák gyökerét a korrupcióban, a gyenge színvonalban és a médiára nehezedő politikai és gazdasági nyomásban látják. A felmerülő – némileg strukturális – problémákra csak kevesen látnak gyógy-írt. Az ilyen véleményen levők az internetnek az újságírásban betöltött – amúgy meglehetősen vegyes megítélésű – szerepétől várják a kiutat. Mindazonáltal az újságírással kapcsolatos külső és belső problémák távolról sem tűnnek helyi specialitásnak.

Betegség vagy állapot?

Kvalitatív kutatás a magyarországi újságírás problémáiról

Bajomi-Lázár Péter:

Bajomi-Lázár Péter:

A Magyarországi helyi rádiók működése, támogatásuk lehetséges irányai és hatása

Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy miként alakult a helyi rádiók helyzete az elmúlt években, és milyen képet mutat ma. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Műsorszolgáltatási Alapja által megrendelt, a Helyi Rádiók Országos Egyesülete (HEROE) közreműködésével 2003 végén, 2004 elején végzett elemzés a helyi rádiók vezetőinek körében készült kérdőíves és mélyinterjús felmérés adataira és korábban napvilágot látott szakértői anyagokra támaszkodik. Egyebek mellett arra a kérdésre keres választ, hogy a közelmúltban kezdődött hálózatosodás miként befolyásolja a rádióállomások működési feltételeit, és részletesen ismerteti azokat az észrevételeket, amelyeket a helyi rádiósok fogalmaztak meg a médiatörvényről, illetve az ORTT és a Műsorszolgáltatási Alap munkájáról. A tanulmány megállapításairól folyt szakmai vita a HEROE honlapján (www.heroe.hu) olvasható.

A Magyarországi helyi rádiók működése, támogatásuk lehetséges irányai és hatása

Gálik Mihály – Vogl Artemon:

Gálik Mihály – Vogl Artemon:

Az új médiakoncentráció–szabályozás első vizsgája:

az Axel Springer és a Ringier kiadói csoport meghiúsult összeolvadása a magyar piacon

A nagyközönség sokszínű tájékozódáshoz való joga konkrétan megjelenik a 2010 végén elfogadott új magyar médiatörvény, koncentrációt szabályozó rendelkezéseiben. A szándékkal egyet lehet érteni, de a jogalkotó talán maga sem volt tisztában vele, hogy kinyilvánított akaratának a jogalkalmazásba való átültetése milyen nehézségeket vet majd fel. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy gondosan kialakított módszertanok híján a sokszínű tájékozódás joga, mint döntési kritérium, nagyon is képlékeny, így óhatatlanul a szabályozói szubjektivizmus melegágya. A két nagy lapkiadó, az Axel Springer és a Ringier csoport hazai leányvállalatai összefonódási kérelmét elutasító Médiatanács szakhatósági állásfoglalásának ad hoc jellegű módszertana véleményünk szerint hibás, nem állja ki a tárgyszerű szakelemzés próbáját.

Az új médiakoncentráció–szabályozás első vizsgája:

az Axel Springer és a Ringier kiadói csoport meghiúsult összeolvadása a magyar piacon

Kovács Zsuzsanna:

Kovács Zsuzsanna:

Hogyan zajlott a televíziós digitális átállás hazánkban, és mekkora nyomot hagyott?

Egy marketingkommunikációs kampány vizsgálata

Írásom célja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a közszolgálati műsorszolgáltatók marketingkommunikációs tevékenységének összegzése az Országos Digitális Átállás Projekt kampánya során. Emellett megkísérlem összehasonlítani az általuk és a MinDig TV szolgáltatás üzemeltetője – a kizárólagos műsorszóró Antenna Hungária – által folytatott kommunikáció köztudatba való beépülését egy primer kutatás segítségével.

Hogyan zajlott a televíziós digitális átállás hazánkban, és mekkora nyomot hagyott?

Egy marketingkommunikációs kampány vizsgálata

Letöltés (PDF)

Antalóczy Tímea:

Antalóczy Tímea:

A szappanoperák genezise és analízise I.

Bármennyire könnyű műfaj a szappanopera, bármennyire távol áll a dokumentarista műfajoktól, alapvetően mégiscsak valóságelemeket tartalmaz. Olyan élethelyzeteteket jelenít meg, amelyek részeikben, jeleneteikben, történetfolyamukban reális elemeket hordoznak. Ezek a felnőtt mesék a különböző társadalmak anomáliáiból épülnek fel, azokból a lehetséges élethelyzetekből, mindennapi mozzanatokból, amelyekben létezünk. Nemcsak nekünk, hanem rólunk is szólnak. Egyfajta erkölcsi tanulságot kapunk a sorozatoktól. A szappanopera szórakoztató játék egészen addig, ameddig a néző el tudja különíteni a mese virtuális valóságát a valós világtól. Ahhoz, hogy ezt folyamatosan képes legyen megtenni, ismernie kell a sorozatok nyelvét, szerkezetét, típusait, a tartalmak igazi jelentését. A kétrészes tanulmány második része a Médiakutató következő számában jelenik meg. (Folyt. köv.) Az írás az MTA Szociológiai Kutatóintézet Módszertani füzetek sorozatában (sorozatszerkesztő: Füstös László) 2001-ben azonos címmel megjelent kötet alapján készült.

A szappanoperák genezise és analízise I.

Tóka Gábor – Marina Popescu:

Tóka Gábor – Marina Popescu:

Befolyásolja-e a szavazókat a Magyar Televízió kormánypárti propagandája?

Egy empirikus kutatás 1994-98-ból

Hogyan befolyásolta a Magyar Televízió első csatornája a választói magatartást az 1994-es és 1998-as országgyűlési választásokon? Az alábbi tanulmány erre a kérdésre keres választ empirikus vizsgálatok alapján.

Befolyásolja-e a szavazókat a Magyar Televízió kormánypárti propagandája?

Egy empirikus kutatás 1994-98-ból

1 2 3

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Megrendelés
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink